Egy híres magyar film sokat idézett mondata szerint van, aki a "hagymához is hagymát" eszik, mások viszont csak feldolgozva képesek fogyasztani zavaró illata vagy épp a gyomruk érzékenysége miatt. Tény viszont, hogy hagyma nélkül a világ konyhaművészete sokkal szegényebb lenne.

Mátyás kedvenc csemegéje

Bár egy magyar hagyma - nevezetesen a Makói - márkázott, védjeggyel, illetve földrajzi árujelzővel ellátott magyar termékké vált, a magyarok csak pár száz éve ismerik, termesztik és használják a hagymát: hazánkba a XV. században, Beatrix királyné jóvoltából érkezett meg a vöröshagyma. Mátyás király történetírója, Bonfini jegyezte fel, hogy a királyi hitvesnek, a sok drága ajándék között pont a hagyma okozott hatalmas örömet, amelyet Itáliából kapott ajándékba. Bonfini leírása szerint így lett Mátyás kedvence a Beatrix húga, Eleonóra által küldött hagyma, amelyet sütve vagy párolva fogyasztottak húsételek mellé. A krónikás azt is megemlíti, hogy máskor a hagymát a szakács úgy használta, hogy az íze épp csak érződött az étel zamatában, de nem uralkodott el rajta.

Ezután - ahogy az lenni szokott - a királyi csemege divattá vált, azóta a magyar konyha elképzelhetetlen a hagyma nélkül. Sőt, a magyarok azt is gyorsan felismerték, hogy a hagyma nem csak az ételnek tesz jót, hanem a betegnek is. A hagymafélék - főleg a fokhagyma - a XIX. század végéig a baktériumok legfőbb ellenségének számított a népi orvoslásban. Ahogy azt a modern orvoslás megfejtette, ezt a remek hatását az illóolajaiban fellelhető anyagoknak, az úgynevezett fitoncidáknak köszönhetjük. Ez a növényi eredetű szerves vegyület már-már úgy viselkedik, mint egy modern antibiotikum, mivel baktérium- és gombaölő hatású.

Egy patikányi gyógyerő

Paracelsus szerint " a hagyma olyan értékes, mint egy egész patika". A középkori csodadoktor ráhibázott: a hagyma tényleg sok bajra jó, bár a népi gyógymódok nem mindegyikét igazolta az orvostudomány.

Nyákoldásra hagymaszirup:
Két-három hagymát felaprítunk majd három evőkanál cukorral vagy mézzel édesítünk. Ehhez 1/8 liter vizet adva öt percig főzzük. A keletkező szirupot leszűrjük, lehűtjük, majd naponta 3-5 evőkanállal fogyasszuk.

Nátha ellen büdösíts:
Nátha esetén helyezzünk el egy felszeletelt hagymát éjszakára az ágyunk mellé, fejmagasságban. A hagyma eltávozó illóolajai kedvező hatással bírnak egészségünkre.

A klasszikus inhalálás:
Egy hagymát apróra vágva két percig vízben felfőzünk. A főzetet lehűtjük, majd amikor langyos 5 percig a lábas fölé hajolva inhaláljunk.

Negró helyett:
Egy nagy friss hagymát nagy szeletekre darabolunk. Befedjük cukorral és egy tálkában a hűtőszekrénybe helyezzük. Egy fél nap múlva édes levet ereszt. Ebből naponta több alkalommal egy-egy teáskanálnyit fogyasszunk.

Pakolás a reumára:
A friss hagymalé fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású. A hagymapakolás elkészítéséhez aprítsunk fel két-három hagymát és helyezzük egy vékony, tiszta gyapjúkendőbe. A pakolást melegítsük föl vízgőz felett egy megfordított fedőn, majd nyomjuk ki belőle a hagymalevet. A nyert borogatást kissé lehűtve a beteg testrészre helyezve enyhítheti az ízületi fájdalmakat és reumát.

Tejjel-mézzel a jó álomért:
Két hagymafelet egy kevés mézzel és ízlés szerinti mennyiségű tejjel felfőzünk. Este lefekvés előtt, langyosan fogyasszuk.

Ha hideg a kezded-lábad:
Egy hagymát apróra vágunk és leforrázunk. Kihűlés után a főzettel a kihűlt végtagot átmossuk.

Migrén:
Közeledő migrént megelőzhet a homlokra helyezett hagymapakolás.

Hajhullásra reszelt hagyma:
Néhány szem hagymát igen apróra vágunk, vagy lereszelünk. Egy kevés langyos vízzel elkeverjük, majd a pakolással hajunkat, fejbőrünket befedjük. Pár percig rajta hagyjuk, ezután jöhet az alapos hajmosás.

Szemölcsre:
A hagymát feldaraboljuk, meghintjük sóval. Hagyjuk így egy éjszakán át, míg levet ereszt. Ezzel a lével naponta kétszer dörzsöljük be a szemölcsöt.

Fülfájás ellen:
Csomagoljunk apróra vágott nyers hagymát gyapjúkendőbe, tegyük a fülünkre és helyezzünk rá 20 percig melegítőpárnát.

Tyúkszemirtás:
Éjszakára tegyünk rá egy szelet citromot, vagy tegyünk rá sóval kevert hagymapakolást. Ha szükséges, ismételjük többször, míg el nem tűnik a tyúkszem.

A legismertebb: a vöröshagyma
Hagyma sokféle van, 1250 fajával a növények egyik legnagyobb fajszámú nemzetségét képezik. Ezek közül persze nem mindegyiket termesztik étkezési célra, bár e nemzetségbe tartozó növények virágai mind ehetőek.

A legerősebb íze és illata a vöröshagymaféléknek van, ezen kívül ez a leginkább ismert és legjobban elterjedt hagymafajta. Hihetetlenül hasznos növény, illóolajat, B-vitamint, és C-vitamint is tartalmaz, ebből 30 mg/100 g-ot, de van bene pektint és guvertint is. Az allilszulfid miatt, aminek a jellegzetes aromáját köszönheti, baktériumölő hatású is. Sokan még ma is hagymateával kúrálják a megfázást, de a meghűléses időben a fertőzések megelőzésére is használják.

 A rekedtséget, a köhögést és a hurutos megbetegedéseket a vöröshagyma-lé a cukortartalmánál fogva kúrálja - fokozza ugyanis a száj nyálkahártyáján keresztül a légcsőbeli folyadék-elválasztást, ezzel téve folyékonnyá a nyálkát - , ezen felül bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, illetve vércukor csökkentésére is jó. Szoptatós kismamák jobb, ha kerülik, mivel az illóolaj-aromák átmennek a tejbe is.

A vöröshagyma az egyik legjobban eltartható élelmiszer, megfelelő körülmények között hosszú hónapokig fogyasztható marad, sőt felszeletelve, megszárítva évekig is eltartható.

A vöröshagymát kölyökkorában újhagymának hívják, ekkor még magasabb a vitamin tartalma.

A zsengébb rokonok: fehér és lila
A fehér hagyma, vagy más néven hamburger hagyma buroklevelei kiszáradás után is fehérek maradnak, de nem ez az egyetlen különbség közte és a vörös testvére között, bár szoros rokonságban vannak: a fehér hagymának ugyanis az íze is "halványabb", mint a vörösé, vagyis enyhén édeskés. Ezen tulajdonságainak megfelelően elsősorban salátákban, hamburgerekben hasznosítják. Á

llítólag a leheletünket is kevésbé színezi át, és a könnyünk sem feltétlenül indul meg, amikor darabolni kezdjük.

A hagyma hátrahagyott illatát egyébként az is enyhítheti, ha a hagymás étel elfogyasztását követően megiszunk egy pohár tejet, illetve elrágunk egy szem pörkölt kávét, vagy egy szál petrezselyemzöldet. Aki pedig zokogni kezd, ha hagymához lát, szerezzen be egy speciális, tehát zárt hagymaszeletelőt, vagy a népi szokás szerint vegyen egy korty vizet a szájába.

A fehér hagymát, amíg apró, gyöngyhagymának is hívják -egyik legismertebb fellelési helye a savanyúságos stand: ecetesen elkészítve ugyanis nagyon finom.

Amíg a gyöngyhagymát a befőttes üvegben, addig a lila hagymát a zsíros kenyéren képzelik el a legtöbben. Rendszertanilag egyébként a lila is vörös, tehát voltaképp a vöröshagymákhoz tartozik, annak egy lila-fehér levelű fajtája. Ahogy a fehér tesó, úgy a lila is azért jó nyersen, mert zsengébb és ízesebb, mint a vöröshagyma.

Fokhagyma: az 5000 éves csodaszer
A fokhagymát, népies nevén a "büdös hagymát" 5000 éve rágcsálják az emberek. Ez a fajta is antibakteriális és gombaölő hatású, segít a candida albicans gomba okozta fertőzések kezelésében is, tágítja az ereket is, rendszeres, kúraszerű alkalmazása csökkenti a vér káros LDL-koleszterin-szintjét, antioxidánsként serkenti az immunrendszert, csökkenti a mellkasi fertőzések kockázatát, véralvadásgátló- és vérnyomáscsökkentő, enyhíti a menstruációs görcsöket is.

Mindezt persze a tudósok is alátámasztották, úgyhogy már nem csak a szagló élelmiszerként, de kapszulában, tablettában, pasztában is kapható - ez utóbbit ajánlják herpeszre és szemölcsre is - olaját az pedig az izomra, ízületekre alkalmazzák.

A hagyomány szerint a fokhagyma nem csak a betegséget, de a hangyákat is elűzi: elég ehhez 1-2 gerezd tisztított fokhagymát belerakni azokba a résekbe, ahol a hangyák feljönnek a lakásba.

Baktériumölő hatását a hús tartósításában is régóta kihasználják, így például a kolbászkészítés ősidők óta elképzelhetetlen fokhagyma nélkül.

Póréhagyma: Néró császár eledele
A póréhagyma viszont külön kategória: megjelenésében még csak nem is hasonlít az eddig felsoroltakra. A póré végigkísérte az emberiség történetét, az asszírok, a kínaiak és az egyiptomiak is nagy kedvvel fogyasztották, és a zsidók - állítólag - az Egyiptomból történő menekülésükkor három dolgot sajnáltak igazán hátrahagyni: az uborkát, a sárgadinnyét és a póréhagymát.

Kheopsz fáraót póréhagyma-csokrokkal jutalmazta meg legjobb harcosait, Néró császárt pedig egyenesen hagymafalónak nevezték, olyannyira kedvelte a póréhagymát. A póré a legkevésbé hagyma ízű hagyma, de a legtöbb vitamin és ásványi anyag ugyanúgy megtalálható benne, mint a vörösök színes családjában - igaz, az illóolajában lényegesen kevesebb a baktériumölő alliin található.

Mivel segíti az emésztést, érdemes nehezen emészthető ételekkel, felvágottal, hideg húsokkal együtt enni. Nem csak a székrekedés megelőzésében segít, de vízhajtó, enyhe húgyhólyag- és vesetisztító hatása is van. Ahogy a vöröshagyma, így ez is tartalmaz rutént, is, ami hat a kapilláris vérerek munkájára, erősíti a véredények falait, segít az optimális koleszterin szint megtartásában.

Télen, vagy a didergős késő őszi reggeleken még egy dolog miatt jó hagymát enni, mivel melegítő tulajdonsága van, enyhíti a hidegben erősödő reumatikus fájdalmakat. 

Snidling: a hagyma ízű fű
A hagymafélék hercege, a póréhagyma közeli rokona a metélőhagyma. A fűszerkert egyik alapnövénye, már csak azért is, mert akár a konyhaablakban is termeszthető. Elég sok mindent kibír, a hagymafélék közül ez tűri legjobban a hideget, a szárazságot, alacsony fényigényű, de a szélsőséges viszonyokhoz is kiválóan alkalmazkodik, akár a tűző napon is termeszthető.

A snidling jellegzetes ízét (ahogy a legtöbb hagymafajtáét) a hagymaolaj adja. Ez az olaj a fogyasztás után a bőr pórusain kiválik, ez az oka a jellegzetes hagymaszagnak, amit a fogmosás sem tud eltűntetni. A főzés viszont tönkreteszi az ízét, ezért közvetlenül a tálalás előtt szabad csak az ételhez adni. Nyersen levesek, pörköltek, sült és hideg húsok, vajas és zsíros kenyér, szendvics ízesítésére, díszítésére alkalmas. Tojásrántottát, sült májat, tokányos húsokat is ízesíthetünk vele.

Az olaszok a kedves hangzású cipollina névvel illetik, míg a praktikus németek vágott hagymának, vagyis Schnittlauch-nak hívják, arra utalva, hogy ennek a hagymafajtának a föld feletti részét fogyasztjuk.

Pestós zöldhagyma-pite

Hozzávalók:1 csomag friss leveles tészta, 3 evőkanál bazsalikom pesto, 1 marék koktélparadicsom, 3 csomag zöldhagyma, 2 evőkanál reszelt parmezán sajt, 1 evőkanál olívaolaj
Elkészítése: Hajtsuk szét a leveles tésztát, majd vágjuk négy egyenlő kockára. Tegyük egy sütőpapírral borított sütőlemezre, és tetejét kenjük meg a pestóval. Forrósítsuk fel egy nagy serpenyőben az olívaolajat, majd tegyük bele az alaposan megmosott és hosszában kettévágott újhagymákat. Erős lángon süssük pár percig, hogy egy kicsit megfonnyadjanak.Osszuk szét a sült hagymákat a megkent tésztalapokon, tegyük melléjük a félbevágott koktélparadicsomokat, majd az egészet szórjuk meg reszelt parmezán sajttal.

Tegyük forró sütőbe, és 180 fokon süssük 15-20 percen keresztül, míg aranysárga színű nem lesz; melegen tálaljuk.
 

Hagymás csirkesaláta
Sült csirkecombot lehűtve apróra szeletelünk. Sóval, borssal ízesített majonézes tejfölös dresszinget készítünk, majd beletesszük az apróra vágott hagymát, a csirkehúst, és apróra felszeletelt, vagy felkarikázott savanyú uborkát. Lehűtve, pirítóssal tálaljuk.

Rántott hagyma
Egy nagy hagymát két-három karikára vágunk. Lényeges, hogy a szeletek vastagok legyenek. Ezt lisztbe, tojásba, zsemlemorzsába forgatva bebundázzuk, majd forró olajban néhány perc alatt aranybarnára sütjük. Tejföllel, friss kenyérrel tálalva kiváló eledel.

[origo]