A MISSZION�RIUS GR�F

Nicholas Ludwig von Zinzendorf gr�fi csal�d gyermekek�nt sz�letett 1700-ban, Drezd�ban. �desapja a sz�sz fejedelem minisztere volt, aki p�r h�ttel fia sz�let�se ut�n meghalt. Nevel�s�t nagyanyja, von Gersdof b�r�n� vette �t, aki lelkes h�ve volt a pietizmusnak. Bar�ti sz�lak f�zt�k Philipp Jacob Spenerhez is, aki a kisfi� keresztapja lett.

T�z�ves kor�ban Francke h�res hallei int�zet�be ker�lt, melynek szellemis�ge meghat�roz� volt sz�m�ra. Itt �t di�kt�rs�val megalak�tott�k a "must�rmag rendet": szeretetet fogadtak az emberis�g eg�sz csal�dja ir�nt, �s elhat�rozt�k, hogy mindenfel� terjeszteni fogj�k az evang�liumot. M�r gyermekkor�ban az volt a v�gya, hogy egyszer pr�dik�tor lehessen, de gy�mja m�s p�ly�t sz�nt neki: elk�ldte Wittenbergbe �s Utrechtbe jogot tanulni. Wittenbergben azonban a jogi tanulm�nyok helyett sz�vesen foglalkozott a Bibli�val �s a lutheri tan�t�ssal. 1721-ben a b�kess�g kedv��rt �llami hivatalba l�pett, �s feles�g�l vette Ermuthot.

1719-20-ban egy eur�pai k�rutat tett, melynek egyik �llom�s�n, D�sseldorfban �lete egyik meghat�roz� esem�nye �rte. A m�zeumban Domenico Fetti: Ecce Homo c�m� festm�nye �ri�si hat�ssal volt r�. A k�p Krisztust �br�zolta t�viskoron�val a fej�n, alatta pedig a k�vetkez� felirat �llt: "�n mindezt megcselekedtem �rted. Te mit cselekszel �rtem?" Ekkor sz�letett meg benne a d�nt�s: �let�t nem a sz�sz v�lszt�fejedelems�g, hanem Krisztus szolg�lat�nak szenteli. A megfelel� alkalomra 1722-ig v�rnia kellett, amikor is a cseh �s morva testv�rek k�z�l a folytonos �ld�z�sek hat�s�ra n�h�nyan elmenek�ltek sz�l�f�ldj�kr�l. �gy ker�lt N�metorsz�gba Christian David is, aki t�rsaival egy�tt leteleped�si enged�lyt kapott a gr�f Berthelsdorf nev� birtok�n. Hamarosan rengeteg �j bev�ndorl� is �rkezett: luther�nusok, k�lvinist�k, schwenkfeldi�nusok. Az els� h�zat Hutbergben �p�tett�k fel, err�l kapta a telep�l�s a Herrnhut nevet. Zinzendorf ekkor m�r kil�pett �llami hivatal�b�l, �s teljes idej�t a gy�lekezet �gyeinek szentelte. Egy Rothe nev� ifj� lelkip�sztort megnyert a gy�lekezet lelk�sz�nek.

Hamarosan maga is lelk�sz lett: 1734-ben T�bingenben lelk�szi vizsg�t tett, �s 1737-ben Jablonski p�sp�kk� szentelte. 1760-ban �rt v�get �lete, utols� szavai ezek voltak: "Megv�lt�mhoz indulok most."

A herrnhuti gy�lekezet �s Zinzendorf legnagyobb �rdemeiket a hitt�r�t�s �s a bibliaterjeszt�s ter�let�n szerezt�k. A gr�f 1731-ben Koppenh�g�ban megismerkedett egy n�ger f�rfivel, ekkor hat�rozta el, hogy a pog�nyok t�r�t�s�t is gy�lekezete egyik c�lj�ul t�zi ki. Els� misszion�riusaik Dober L�n�rt �s Ritschmann D�vid voltak. 1740-re eljutottak Gr�nlandra, a Virgin-szigetekre, az Aranypartra, �szak- �s D�l-Amerik�ba, valamint D�l-Afrik�ba. Misszion�riusaik k�tkezi munk�semberek, nem teol�gusok voltak, akik el�tte komoly, t�bb �ven �t tart� k�pz�sben vettek r�szt. �nfel�ldoz�suk, odaad� szeretet�k m�s felekezetek tagjait is munk�ra serkentett�k. K�szek voltak ak�r a rabszolg�k munk�j�t is elv�gezni az�rt, hogy hirdethess�k nekik az evang�liumot. Ak�rmerre is j�rtak, fell�p�s�kb�l az igaz, hiteles kereszty�ns�g sug�rzott, s a pog�nyok t�megesen t�rtek meg. Az egyik t�rt�n�sz becsl�se szerint a morva testv�reknek ebben az id�szakban t�bb embert siker�lt megt�r�teni�k, mint minden kor�bbi protest�ns misszi�nak egy�ttv�ve. Zinzendorf hal�la �v�ben m�r t�bb, mint 200 misszion�riust k�ld�tt ki a herrnhuti gy�lekezet, akik k�zel 3000 embert vezettek el Krisztushoz.

A misszi�ban maga Zinzendorf is r�szt vett. El�fordult, hogy fogs�gba esett t�rsai ut�n indult az idegenbe, �s kiszabad�totta �ket. �szak-Amerik�ban pedig b�kepip�t sz�vott az indi�n f�n�kkel, �s hirdette k�z�tt�k az evang�liumot.

Zinzendorf rendk�v�l tehets�ges ember volt. Lelkip�sztork�nt, tan�t�k�nt, misszion�riusk�nt, �nekszerz�k�nt, liturgikusk�nt �s szervez�k�nt egyar�nt nagy haszn�ra v�lt a mozgalomnak. Sz�znyolc k�nyvet �s k�zel k�tezer vall�sos �neket �rt. El�fut�ra volt az �kumen�nek, ezt a sz�t is � haszn�lta el�sz�r modern �rtelemben. C�lja az volt, hogy minden kereszty�nt egyes�tsen a hitt�r�t� munk�ban. Sokf�le b�r�lat �rte �s �rheti tev�kenys�g�t, de mindig csak egy dolog lebegett szeme el�tt: min�l t�bb lelket megnyerni Krisztusnak.