Az anya- gyermek kapcsolat kezdete

  Az embercsecsem�, l�tfelt�teleit tekintve korasz�l�tt. Nemcsak megszerezni nem tudja t�pl�l�k�t, hanem a szop�si helyzetbe is bele kell tanulnia: a szop� mozdulatot is be kell gyakorolnia. Helyzetv�ltoztat�sra nem k�pes. Ha k�nyelmetlen testhelyzetbe ker�l, maga nem tud kiszabadulni bel�le. Nem sz�letik olyan reflexekkel, amelyek �letvesz�lyben megmenten�k. L�te anyj�t�l f�gg.

  Az �jsz�l�tt viszonya az anyj�hoz emberi saj�toss�g: olyan helyzet, amelyet egyr�szt a l�t biztos�t�sa, m�sr�szt a r�utalts�g hat�roz meg, s a kisgyermekben ennek egy id� ut�n megvan az �rzelmi megfelel�je is. Az anyj�hoz val� kapcsolat ig�nye mint biztons�gi sz�ks�glet jelentkezik, hi�nya a bizonytalans�g fesz�lts�ge. A kisgyermeknek hossz� ideig anyja az egyetlen, a legf�bb emberi kapcsolata, s �gy ez a kapcsolat felt�tele �s els� mint�ja az olyan k�t�d�seknek, amelyeket felcser�lhetetleneknek tudunk meg�lni.

  E kapcsolat n�lk�l az egy�n elpusztulna, a faj nem maradhatna fenn. Sz�ks�gleti fesz�lts�g tapad hozz�: legkisebb megboml�sa is nyugtalans�got id�z el� gyermekben �s any�ban egyar�nt, cselekv�sre k�szteti az any�t, �s n�h�ny hetes kor�ban m�r riaszt� jelz�sekre a csecsem�t.

  Ennek a kapcsolatnak megvannak a maga �r�kl�tt viselked�si mint�i. Ez�rt az

anya-gyerek kapcsolat �szt�nhelyzet. Az any�t az ivad�kgondoz�s �szt�ne k�szteti arra, hogy kicsiny�t t�pl�lja, jelz�seit m�r akkor is meg�rtse, amikor a csecsem� m�g nem tudja mag�t differenci�ltan kifejezni, a vesz�lyeket elh�r�tsa vagy megel�zze, �s a gyerek sz�ks�gleteit kiel�g�tse.  

Gyermek anya n�lk�l I.

Az elm�lt �vtizedek t�rsadaloml�lektani kutat�sai a gyerek anyj�hoz val� viszony�nak addig nem ismert k�vetkezm�nyeire h�vt�k fel a figyelmet.

Kider�lt, hogy az antiszoci�lis serd�l�k �s a b�n�z� feln�ttek k�z�tt felt�n�en sok az olyan ember , aki gyermekkor�ban anya n�lk�l vagy anyai szeretet n�lk�l nevelkedett.

  �gy mer�lt fel a l�lektanban az a probl�ma, hogy hogyan fejl�dik �s milyen lesz feln�tt kor�ban az az ember, aki gyermekkor�ban nem r�szes�lt megfelel� anyai gondoz�sban.

   K�s�rletek m�any�val

H. F. HARLOW dolgozta ki a m�anya helyzetet. �jsz�l�tt r�zuszmajmokat n�h�ny �r�val sz�let�s�k ut�n v�glegesen lev�lasztottak az anyjukr�l, s a tov�bbiakban a majomany�t „m�anya” helyettes�tette. A m�anya �lettelen figura, amelyen a kismajom m�szk�lni tud, bele is kapaszkodhat. Eml�szer�en m�k�d� tart�ly szerelhet� r�, ebb�l szopik a kismajom.

  Harlow k�tf�le m�any�t szerkesztett. Az egyik sz�r�s anyagb�l k�sz�lt, kiss� megd�lt testel, f�b�l faragott fejjel. A m�sik egy henger alak�, megd�nt�tt f�mr�cs, alig kidolgozott fejjel. Ha a kismajom a sz�rany�ba kapaszkodik, az olyasf�le csimpaszkod�s, ahogyan anyjukba kapaszkodnak a majomgyerekek. A f�many�n is meg lehet kapaszkodni; ez ink�bb arra hasonl�t, ahogyan a kismajom reflexszer�en megszor�t egy fa�gat.

  A majomgyerek az �let�nek els� id�szak�t kapaszkodva t�lti el. Harlow azt a k�rd�st tette fel, hogy mi vez�rli ezt a kapaszkod�st. Kiz�r�lag a t�pl�lkoz�s –e, vagy esetleg a biztons�got jelent�, a v�delmet ad� testi kontaktus sz�ks�glete is.

  Az erre felel� k�s�rletsorozatban minden kis r�zusznak a ketrec�ben �lland�an ott volt a f�manya is meg a sz�ranya is. Az egyik k�s�rleti csoportban a sz�rany�nak, a m�sikban pedig a f�many�nak a mell�re szerelt�k r� az „eml�t”. A k�t m�anya �lettanilag egyforma �rt�k�nek bizonyult. A k�t csoport egyforma mennyis�g� tejet szopott.

  Az anyai kapcsolat szempontj�b�l azonban �rt�k�k igen elt�r� volt. A kis r�zuszok ugyanis �tlagosan napi 15 �r�t t�lt�ttek a sz�rany�ba kapaszkodva �s alig 2 �r�t a f�many�n. Ebb�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy a gyerek-anya kapcsolatnak l�nyeges von�sa a testk�zels�g. A t�pl�lkoz�s mellett els�dleges jelent�s�g� az any�val val� testi kapcsolat.

  Harlow k�s�rletsorozat�nak a k�vetkez� epiz�dja, hogy a sz�rany�n nevelked� majmok ketrec�be v�ratlanul egy j�t�kmack�t tettek be. A j�t�kmack� mechanikai berendez�s seg�ts�g�vel n�h�ny l�p�st tett, s k�zben dobolt. A kicsinyek az els� k�t h�napban r�m�lten menek�ltek el�le, �s r�csimpaszkodtak a sz�rany�ra. A harmadik h�nap v�g�n nekib�torodtak, kapaszkodtak ugyan, de el-elhagyt�k a sz�rany�t, k�zeledtek a j�t�k�llathoz, meg is fogt�k. Viselked�s�k azt mutatta, hogy a sz�ranya is ad biztons�got.

Gyerek anya n�lk�l II:

  A m�sodik vil�gh�bor� alatt �s ut�n sz�mos nevel�otthon l�tes�lt. Az otthonok kiv�l� eg�szs�g�gyi, higi�niai felszerelts�ge ellen�re a gyerekek nem fejl�dtek kiel�g�t�en. A csal�djukban nevelkedett gyerekek, j�llehet t�bbnyire sokkal rosszabbul voltak ell�tva, mint a megfigyelt int�zeti gyerekek, m�gis jobban fejl�dtek, f�k�ppen besz�dk�szs�g�kben �s �rtelmi teljes�tm�nyeikben. S hamarosan kider�lt, hogy van egy olyan ter�let, amelyen enn�l is l�nyegesebb a k�l�nbs�g az otthonokban �s a csal�dban nevelt gyerekek k�z�tt: az �rzelmi �let�k. Az erre vonatkoz� els� vizsg�latot R. Spitz v�gezte. N�gy gyermekcsoportot vizsg�lt meg a fejl�d�s minden fontosabb mozzanat�ra kiterjed�en. Az eredm�nyekb�l Spitz azt a k�vetkeztet�st vonta le, hogy az els� �let�vben az anyjuk �ltal gondozott gyerekek egyenletesen fejl�dnek m�g akkor is, ha az anya egy�bk�nt fesz�lt �s kedvez�tlen �lethelyzetben van. Az anya n�lk�l feln�tt gyerekek viszont fejl�d�s�kben elakadnak, s�lyosan visszaesnek, amint ezt a lelench�zi adatok mutatj�k. Ezt a jelens�get Spitz hospitalizmusnak nevezet el.

Az anya-gyerek kapcsolat v�ltoz�sa

J. BOWLBY h�rom szakaszt k�l�n�tett el az anya-gyerek kapcsolat alakul�s�ban, amelyekhez az any�nak rugalmasan kell alkalmazkodnia: 1. Hat h�napos korig a csecsem� egyetlen szem�llyel �p�t ki �rzelmi kapcsolatot �s ez a szem�ly az anya; 2. H�rom �ves korig ig�nyli a gyerek az anya jelenl�t�t, de m�r a k�rnyezet m�s tagjaival is l�tes�t kapcsolatot; 3. H�rom �ves kort�l fokozatosan megkezd�dik a lev�l�s.

A rejtett �rzelmi elhanyagolts�g

  T�bb szerz� is megfigyelte, hogy a gyerekek �rzelmi k�z�nye, elsiv�rosod�s, a rossz kapcsolatk�szs�g csal�dban �l� gyerekekn�l is fellelhet�, ha kisebb m�rt�kben is. Bowlby „rejtett �rzelmi elhanyagolts�gnak” nevezte ezt.

  A jelens�get m�sf�le esetek elemz�se alapj�n �rt�k le. Olyan gyerekekb�l indultak ki, akik 10 �s 13 �ves koruk k�z�tt s�lyos antiszoci�lis cselekedeteket k�vettek el, vagy egy b�n�z� band�ba keveredtek, pedig a k�rnyezet, amelyben nevelkedtek, beilleszkedett a t�rsadalomba. Kider�lt, hogy ezeknek az eseteknek nagy r�sz�ben a gyerek rossz alkalmazkod�sa els�sorban a gyerek �s k�rnyezete k�z�tti emocion�lis f�lre�rt�snek volt a k�vetkezm�nye. Az any�nak az az �lm�nye, hogy szereti a gyerek�t, „minden �ldozatot meghoz �rte”, de a gyerek �rz�ketlen vele szemben, „h�l�tlan”. A gyerek viszont ezt �gy �li meg, hogy otthon nem szeretik, nem t�r�dnek vele; l�zad�s�t elkesered�s�vel indokolja. E k�lcs�n�s �rtetlens�gnek minden esetben hossz� el�t�rt�nete van. Az anya-gyerek kapcsolat nem egyoldal� viszonylat. Az any�nak van bizonyos elv�r�sa a gyerek reakci�j�ra. Egyik�k v�rakoz�sa sem kap meger�s�t�st, mindketten csal�dnak. A v�rakoz�s nem tudatos, s tudattalan marad a csal�d�s is. Mindketten- az anya is, gyereke is- keser�s�get, nyugtalans�got �lnek �t, csakhogy az any�ban ez gyakran ink�bb mint t�relmetlens�g vibr�l, a gyerekben meg dacc� k�rgesedik. �gy alakulhat ki az emocion�lis f�lre�rt�s, amely a serd�l�korban azut�n t�rsadalomellenes l�zad�s vagy m�s k�ros t�net form�j�ban ford�tja szembe a gyereket anyj�val, k�rnyezet�vel.

  A rejtett �rzelmi elhanyagolts�g eseteiben mindig arr�l van sz�, hogy az anya szereti ugyan a gyerek�t, de rosszul szereti. Ez pedig egyszerre oka �s k�vetkezm�nye annak, hogy a kapcsolatok az eg�sz csal�dban eltorzulnak.

 A hospitalizmus �s a rejtett �rzelmi elhanyagolts�g vizsg�latai arra figyelmeztetnek, hogy a harmonikus fejl�d�snek felt�tele a kiegyens�lyozott gyerek-anya viszony. Term�szetesen nem felt�tlen�l a v�r szerinti kapcsolat a l�nyeges, hanem az, hogy az anya szerep�t bet�lt� szem�lynek �lland�nak, azonosnak kell lennie: � t�pl�lja, gondozza a gyereket, � j�tszik vele a legt�bbet, � k�zvet�ti annak a vil�gnak a viselked�si szok�sait, amelybe a gyerek belesz�letett. A kiegyens�lyozott anya-gyerek viszony �rzelmi-k�t�d�si biztons�got ad, meg�v az elsiv�rosod�st�l �s felt�tele a k�s�bbi t�rskapcsolatok dinamik�j�nak.