K�lvin J�nos v�zlatos �letrajza

• 1509-ben sz�letett Noyon-ban (Franciaorsz�gban).
• 1527-t�l P�rizsban dialektik�t, majd teol�gi�t tanult.
• 1529-t�l Orleans-ban, 1533-t�l Bourges-ban jogot tanult, s g�r�g nyelvi tanulm�nyokat is folytatott. Eredetileg tudom�ynos p�ly�ra k�sz�lt, de a 20-as �vek v�g�n megt�rt.
• 1532-ben adta ki els� munk�j�t, Seneca: De clementia c. m�v�hez �rott komment�rj�t.
• 1533-ban jogi doktor�tust szerzett, de jogtudom�nnyal a k�s�bbiekben m�r nem foglalkozott.
• Nagyb�tyja r�v�n megismerkedett a reform�ci� tanaival, s tagja lett a reform�ci� h�veinek p�rizsi �sszej�vetelein. Egy 1533. �vi besz�de miatt menek�lni�k kellett P�rizsb�l. (I. Ferenc francia kir�ly n�v�r�n�l, Navarrai Margitn�l tal�lt mened�ket.)
• 1534-ben titokban visszament P�rizsba, ahol Michael Servet-vel k�v�nt vit�t folytatni, de ekkor Servet nem jelent meg a vit�n.
• 1534 okt�ber�ben b�zelbe utazott.
• 1536-ban nyomtat�sban is megjelent f� m�ve az Institutio religionis Christianae (A kereszt�ny vall�s rendszere), melyet a francia kir�lynak is elk�ld�tt a protest�ns tanok igazol�sak�pp.
  Eredetileg Strasbourgban k�v�nt letelepedni, de meg�llt Genfben, ahol a polg�rok k�r�s�re maradt is. Lektork�nt a Szent P�ter-templomban Szent�r�s-magyar�zatokat �s teol�giai el�ad�sokat tartott.
• 1537-ben lelk�ssz� v�lasztott�k. 21 cikkelyb�l �ll� hitvall�st k�sz�tett, amelyre minden polg�rnak fel kellett esk�dnie, mert ha nem tette, el kellett hagynia a v�rost.
• Egyh�zfegyelmi szab�lyzatot is kidolgozott, amelyben s�lyosabb nyilv�nos b�n eset�n eltiltott�k a b�n�st az �rvacsor�t�l. Ezen k�v�l tiltotta a szerencsej�t�kokat, a t�ncot s a kih�v� viselked�t.
• 1538-ban a Zwingli elveit vall� t�sgy�keres genfi polg�rs�g fell�pett K�lvin szigor� rendszer�vel szemben, ez�rt K�lvinnak menek�lnie kellett. Ekkor Strasbourgban telepedett le. 1541ig tart�zkodott itt, s leford�totta a zsolt�rokat. Feles�g�l vette Idelette de Bure-t.
• Az 1539-es frankfurti birodalmi gy�l�sen, majd 1540-ben a hagenaui, wormsi �s regensburgi - az egyh�zszakad�st megsz�ntetni akar� - t�rgyal�sokon a reform�tus ir�nyzatot k�pviselte. Ekkor k�t�tt bar�ts�got Melanchtonnal. (Ebben az �vben �tdolgozta �s kib�v�tette az Institutio-t.)
• 1541-ben visszat�r a genfi v�rosi tan�cs k�r�s�re Genfbe, ahol egy egyh�zfegyelmi szab�lyzattal megsz�ntette a v�rosban zajl� bels� k�zdelmeket. Ekkor �ll�tott�k fel Genfben a Konziszt�riumot, valamint a V�n�rable compagnie-t (ez ut�bbi a tan�t�kb�l �s lelkip�sztorokb�l �llt).
• 1549-ben a vil�g protest�ns egyh�zai egyes�t�s�re Bullingerrel Z�richben �rvacsora-egyezm�nyt k�t�tt
• 1553-ban az inkviz�ci� �ltal is hal�lra �t�lt s Genfbe sz�k�tt Servet-t felismert�k, elfogt�k, �s m�gly�ra vetett�k.
• 1559-ben P�rizsban K�lvin vezet�s�vel reform�tus nemzeti zsinat �lt �ssze, mely elfogadta a Confessio Gallican�t (Francia Hitvall�s) �s az Egyh�z fegyelmi rendtart�s�t.
• 1564-ben Genfben halt meg.

  ---

K�lvin tanai

Az eleve elrendel�sr�l

Az eleve elrendel�st, mellyel Isten n�melyeket az �let rem�ny�be fogad, m�sokat pedig �r�k hal�lra �t�l, senki sem meri egyszer�en tagadni, aki azt akarja, hogy istenf�l� embernek tarts�k, de sokf�le �lokoskod�ssal kezelik, f�leg azok, akik az Isten el�re tud�s�t teszik meg az eleve elrendel�s alapj�nak. Azt ugyan mi is �ll�tjuk, hogy Istenben mind a kett� megvan; de helytelen, ha azt mondjuk, hogy egyik a m�siknak al� van rendelve. Amikor Istennek el�re tud�st tulajdon�tunk, ezzel azt jelezz�k, hogy mindig is szeme el�tt volt minden, �s marad is �r�kk�; hogy azz � tud�sa sz�m�ra nincs j�v� vagy m�lt, hanem minden jelen, m�gpedig �gy, hogy nemcsak k�pzelet�ben l�t (mint ahogy mi azoknak a dolgoknak a k�p�t l�tjuk, melyeknek eml�k�t �rtelm�nk meg�rzi), hanem mintha el�tte volna minden, �gy l�tja �s szeml�li a dolgokat. S ez az el�re tud�s kiterjed az eg�sz vil�gegyetemre �s minden teremm�ny�re.
Eleve elrendel�snek h�vjuk Istennek azt az �r�k elhat�roz�s�t, mellyel �nmag�ban elhat�rozta, hogy mi legyen minden egyes ember sorsa. Mert nem egyforma felt�tellel teremtetnek mindenek, hanem egyeseknek �r�k �letet, m�soknak �r�k k�rhozatot rendel el Isten kezdett�l fogva. �gy teh�t, aszerint, hogy ki-ki egyik vagy m�sik c�lra rendeltetett-e, azt mondjuk, hogy az �letre vagy a hal�lra van elrendelve. Err�l pedig Isten nemcsak az egyes emberek eset�ben tett bizonys�got, de bizonys�g�t adta ennek �brah�m eg�sz nemzets�g�ben is �

Az eleve elrendel�s, tetszik vagy nem tetszik, az ut�dokban jelentkezik. Mert nem term�szetes k�vetkezm�nye az, hogy mindenek kihullanak az �dv�ss�gb�l egyetlen egy �s�nknek a b�ne miatt. H�t mi akad�lyoz meg �ket, hogy egyetlen egy embernek az eset�ben tagadj�k azt, amit akaratuk ellen�re az eg�sz emberi nemre vonatkoz�an el kell ismerni�k? Mi �rtelme van ennek a vonakod�snak? Az �r�s azt hirdeti, hogy az ember szem�ly�ben �r�k hal�lra �t�ltettek a haland�k mind. Mint hogy ezt nem tulajdon�thatj�k a term�szetnek, egy�ltal�n nem k�ts�ges, hogy ez Isten csod�latos terve szerint ment v�gbe. Megfoghatatlan, hogy Isten igazs�goss�g�nak ezek a der�k v�delmez�i fennakadnak egy sz�lk�n, miut�n t�ljutottak a nagy gerend�kon. Ism�t felteszem a k�rd�st: hogy van az, hogy olyan sok nemzed�k gyermekeivel egy�tt menthetetlen�l �r�k hal�lra s�llyedt �d�m buk�sa l�v�n? H�t nem az�rt van ez �gy, mert Isten �gy l�tta j�nak? Itt csakugyan el kell n�mulniuk a k�l�nben annyira fecseg� nyelveknek. Megvallom, sz�rny� v�gz�s ez. De senki nem tagadhatja, Isten el�re tudta, milyen v�ge lesz az embernek, m�g miel�tt megteremtette volna, �s el�re tudta ezt az�rt, mert hat�rozat�val �gy rendelte. Ha valaki l�zadozn�k Isten el�re tud�sa ellen az vakmer�en sz�ll p�rbe vele, mert azt k�rdezem, mi�rt lenne v�dlott a mennyei b�r�, egyszer�en csak az�rt, mert tudta, hogy mi lesz a j�vend�ben? Az eleve elrendel�s ellen sz�l minden ak�r megokolt, ak�r l�tsz�lagos panasz. �s nem is kell k�ptelens�gnek tartani azt, amit �ll�tok, hogy Isten az els� ember buk�s�t, �s ez�ltal ut�dai roml�s�t is, nem csak el�re l�tta, hanem akarat�val el is rendelte.
Amik�ppen ugyanis b�lcsess�g�hez tartozik az, hogy tud minden j�vend� dologr�l, ugyan�gy hozz�tartozik hatalm�hoz, hogy mindezt � korm�nyozza �s igazgatja.

Az �rvacsor�r�l

"� Tudjuk teh�t most m�r, hogy mely c�lra ir�nyul ez a misztikus �ld�s. Nevezetesen, hogy azzal el�tt�nk meger�s�tse, miszerint az �r teste �gy �ldoztatott fel egyszer �rett�nk, hogy most azzal t�pl�lkozzunk �s t�pl�lkozv�n vele, amaz egyetlen �ldozat hat�s�t �rezz�k magunkban, hogy az � v�re �gy ontatott ki egyszer �rt�nk, hogy r�nk n�zve �r�kk�val� ital legyen. Ugyanezt jelentik az ott hozz�csatolt �g�ret ig�i: 'Vegy�tek, ez az �n testem, amely ti�rettetek adatik' (M�t 26,26; Mk 14,22 Luk 22,19; I. Kor 11,24). Az teh�t a parancs, hogy azt a testet vesgy�k �s egy�k, amely egyszer fel�ldoztatott �dv�ss�g�nkre, hogy mikor l�tjuk, miszerint mi ennek r�szeseiv� lesz�nk, biztosan meg�llap�tsuk, hogy amaz �letad� hal�l ereje benn�nk megeleven�t� lesz. S ez�rt a poharat is sz�vets�gnek nevezi az � v�re �ltal. �"

A polg�ri korm�nyz�sr�l

A polg�ri korm�nyz�sra � �ppen olyan nagy sz�ks�g�nk van, mint a keny�rre, a v�zre, a napra �s a leveg�re, rangja pedig a megbecs�l�sben m�g sokkal magasabb enn�l. Ennek a korm�nyz�snak nemcsak az a teend�je - ami az itt eml�tett dolgok haszna -, hogy az emberek l�legzeni, enni, inni �s melegedni tudjanak, b�r mindezeket is mag�ban foglalja azzal, hogy lehet�v� teszi az emberek egy�tt�l�s�t. De nemcsak ez a gondja, hanem az is, hogy a b�lv�nyim�d�s, az Isten nev�nek gyal�z�sa, igazs�g�nak k�roml�sa �s a vall�s egy�b nyilv�nos megt�mad�sa fel ne �thesse fej�t, �s el ne terjedhessen a n�p k�z�tt. Vigy�z arra, hogy a k�znyugalmat senki meg ne zavarhassa, �s mindenki �pen �s s�rtetlen�l megtarthassa azt, ami az �v�, �s hogy emberek zavartalanul �rintkezhessenek egym�ssal, �s hogy a becs�let �s a m�rt�ktart�s meg�riztess�k. Egysz�val gondoskodik r�la, hogy egyfel�l a kereszty�nek k�z�tt a vall�s nyilv�nos gyakorl�sa, m�sfel�l pedig az emberek k�z�tt az emberiess�g fennmaradhasson. Azon pedig ne �tk�zz�k meg senki, hogy a vall�si �gyek helyes int�z�s�nek a gondj�t most a polg�ri korm�nyz�sra b�zom, holott ez fentebb l�tsz�lag minden illet�kess�gen fel�l �ll�nak jelentem ki. Mert hiszen �ppoly kev�ss� ismerem el most is, mint fentebb, hogy embereknek joguk lehetne a maguk tetsz�se szerinti t�rv�nyeket hozni a vall�s �s az Isten tisztelete dolg�ban, amikor kiemelem a polg�ri korm�nyz�snak azt az �ld�s�t, amellyel gondoskodik r�la, hogy az isten t�rv�ny�be foglalt igaz vall�s ny�ltan �s nyilv�nos szents�gt�r�ssel ne legyen b�ntetlen�l megs�rthet� �s beszennyezhet�. �
H�rom ilyen r�sze van a polg�ri korm�nyz�snak: a fels�bbs�g (magistratus), ez a t�rv�nyek s�f�rja �s �re; azut�n a t�rv�nyek, amelyekkel a fels�bbs�g gyakorolja a hatalmat; �s v�g�l a n�p, amely t�rv�nyek alatt �l �s a fels�bbs�gnek engedelmeskedik."

"� �s ha magukat az �llamform�kat a k�r�lm�nyek n�lk�l hasonl�tjuk �ssze egym�s k�z�tt, nem lesz k�nny� megk�l�nb�ztetni, hogy melyik hasznosabb: annyira egyenl� felt�telekkel m�rk�znek. A kir�lys�gb�l k�nny� a zsarnoks�gba �tsiklani, de nem sokkal nehezebb az el�kel�k uralm�b�l a kevesek p�rturalm�ba , sm�g enn�l is k�nnyebb a n�puralomb�l a l�zong�sba jutni. Bizony�ra, hogyha magukban vizsg�ljuk ama h�rom korm�nyform�t, amelyet a b�lcsel�k emlegetnek, egy�ltal�ban nem tagadhatom, hogy az arisztokr�cia, vagy az �ltala �s a polg�ri k�zrend �ltal korm�nyzott �llam a t�bbit valamennyit messze fel�lm�lja. �
Mert, ha vannak mosta n�pt�l szervezve bizonyos fels�bbs�gek, amelyek a kir�lyok �nk�ny�nek korl�toz�s�ra vannak fel�ll�tva (amin�k hajdan a lakedaim�niakn�l a kir�lyok ellen�rz�s�re rendelt eforoszok voltak, vagy a r�mai konzulokkal szembe�ll�tott n�ptribunok, vagy az ath�niek senatus�val szemben a d�markhoszok, �s amin� hatalommal tal�n a mostani viszonyok k�zt m�k�dik egyes orsz�gokban a h�rom rend, mikor orsz�ggy�l�st tartanak), annyira nem vagyok az ellen, hogy ezek k�teless�gszer�leg k�zbel�pjenek a kir�lyok d�h�ng� �nk�ny�vel szemben, hogy ink�bb, ha �k az er�szakosan �nk�nyesked�k �s a f�ld n�p�t sanyargat� kir�lyokkal szemben gy�v�n meghuny�szkodnak, hallgat�sukat, k�pmutat�sukat elvetem�lt hitetlens�gnek �ll�tom, mivel �lnokul el�rulj�k a n�p szabads�g�t, noha tudj�k, hogy Isten rendelte �ket ennek v�d�i�l."

Egy k�lvinista lelk�sz (Richard Baxter 1650-ben) az id�r�l �s a p�nzr�l:

"Becs�ld nagyra az id�t, s minden nap jobban t�r�dj azzal, hogy ne vesz�ts egy percet sem, �ppen �gy, ahogyan aranyadra �s ez�st�dre vigy�zol. S ha hi�baval� sz�rakoz�s, �lt�zk�d�s, d�zs�l�s, felesleges besz�d, haszontalan t�rsas�g vagy alv�s k�s�rt meg, hogy ellopja id�det, te m�g �berebb legy�l �
Ha Isten olyan utat mutat nektek, melyben saj�t lelketek, vagy m�sok lelk�nek k�rosod�sa n�lk�l t�rv�nyes m�don t�bbet nyerhettek, mint egy m�sik �ton, ti pedig ezt az utat elker�ln�tek s k�vetn�tek a kevesebb hasznot ny�jt� utat, akkor hivat�sotok egyik c�lj�t keresztezitek, akkor vonakodtok Isten akarat�nak v�grehajt�i lenni, adom�ny�t elfogadni, amit �rte haszn�lhatn�tok fel, ha � ezt k�v�nn�. Persze nem az �rz�ki �r�m�k �s b�n�k c�ljaira, de Isten�rt szabad dolgoznotok, hogy gazdagok legyetek."

A zsarnok ellen

Minden csak d�sz �s sallang. Val�s�gos k�l�nbs�g nincsen mik�zt�nk. Ahogy a kom�di�sok egyik perc�ben cs�sz�ri, vagy hercegi maszkot �ltenek, a m�sikban pedig m�r szolg�k, vagy sz�nand� teherhord�k, az el��rt szerep szerint, a cs�sz�rral is �ppen �gy �ll a dolog. Nyilv�nos pomp�ja k�pr�zat, de a f�gg�ny hasad�k�n �t figyelve, igen k�z�ns�ges ember �kelme is, n�ha m�g k�z�ns�gesebb, mint legutols� alattval�ja. � is meghuny�szkodik , bossz�s, irigy, mint ak�rki m�s, gondok �s f�lelem szorongatja a tork�t, ha seregei k�zep�n halad. Vagy azt hiszed, hogy �t kev�sb� ker�lgeti a guta, mint t�ged? L�zas f�jdalmai k�l�nbek �s kir�lyiabbak, mint a ti�d? �s ha �regs�g d�nti meg a h�t�t, megszabad�tj�k-e test�r�j�szai ett�l a tehert�l? Ha borzong a hal�lf�lelemt�l, megnyugtatja-e majd az udvari emberek jelenl�te? Ha f�lt�keny, ha d�h�ng, megszel�d�ti-e a mi h�zelg�s�nk? M�g az �gbolt minden csillag�val �s gy�ngy�s d�sz�vel kivarrt mennyezetes �gy sem haszn�l neki, ha elfogja a hasg�rcs! (Luther)

Vissza