/Az agyvelő- és agyhártyagyulladás/

Kiváltó okok - Fajtái - Megelőzés

A fertőzések minden szervünket megtámadhatják: leggyakoribb a légutak megbetegedése (nátha, torokgyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás stb.), a bélfertőzés, a húgyutak gyulladása (hólyaghurut vesemedence-gyulladás), de apróbb szervek, mint pl. az epe vagy a kötőhártya fertőződése is kellemetlen panaszokat vált ki. Mind közül azonban a legsúlyosabb az agy fertőzések következtében létrejövő gyulladása, amely akár halálos is lehet, de még manapság is sokszor csak maradványtünetekkel gyógyul.

A központi idegrendszer fertőzéseit okozhatják mind baktériumok, mind vírusok. Hogyan jutnak el az agyhoz? Leggyakrabban a véráram útján, de a közvetlen környezetből (például középfülgyulladás) is átterjedhetnek.

Léteznek olyan vírusok, amelyek kifejezetten csak az idegrendszert támadják meg, ilyen a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás vírusa is. A fertőzés másik fajtája – s ez egyéb szervi tünetek mellett agyhártyagyulladást is okoz – a mumpsz vírusa, amely a fültőmirigy megduzzadása mellett néha még a központi idegrendszer gyulladásos tüneteit is kiváltja. Más szervekben is okozhatnak gyulladást a baktériumok, de ha az agyhoz hozzáférnek (valamilyen sérülés, védekezésbeni károsodás miatt), akkor ott is gyulladásos tünetekéi váltanak ki.

A központi idegrendszer (az agy) gyulladásának két fajtáját különíthetjük el: az egyikben az agyat körülvevő hártya gyullad be (agyhártyagyulladás), s az agyállomány maga csak némileg érintett, a másik az agyvelő gyulladása; ezt szinte mindig vírusok okozzák. A kétféle betegség klinikai tünetei igen hasonlóak, csak a részletes kórházi vizsgálat tud különbséget tenni közöttük.

Igen jellegzetes a betegség kezdetén a láz, fejfájás jelentkezése, a betegek sokszor hánynak, egyre elesettebbé válnak, tudatuk zavart lesz, az epilepsziához hasonló idegrendszeri görcsök jelentkezhetnek. Minél hamarabb kerül orvoshoz a beteg, minél korábban el tudjuk kezdeni a kezelést, annál jobbak az esélyek a tünetmentes felgyógyulásra. Maradványtünetek lehetnek a süketség vagy a nagyothallás, epilepsziás görcsök, szellemi fejlődésben való visszamaradás, stb.

Az orvosok törekednek a megelőzésre is. Az agyhártyagyulladás egyik kórokozója, a Haemophilus influensae ellen véd az a kötelező védőoltás, melyet a csecsemők 2, 3, 4, 18 hónapos korukban kapnak. A másik kérhető védőoltás a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás vírusfertőzése ellen véd, s mind gyermekeknek, mind felnőtteknek rendelkezésére áll. Ezt az oltást azoknak érdemes beadatni, akik gyakran járnak kirándulni, vagy olyan helyen élnek, dolgoznak, ahol fokozott a kullancsveszély (erdő, bokros terület sok apró vadállattal, birkákkal). Még így is veszélyes a kullancscsípés, mert általa ezen a víruson kívül legalább háromféle további kórokozó juthat szervezetünkbe, amelyek bőr-, légúti, ízületi és más jellegű idegrendszeri panaszokat okozhatnak.

Dr. Hidvégi Edit