Vajon mi az oka annak, hogy �zsi�ban sokkal ritk�bban fordul el� a mell-, a petef�szek- �s a prosztatar�k, az infarktus, az agyv�rz�s, a csontritkul�s �s sz�mos menopauz�lis t�net, mint a nyugati kult�r�kban? �tel�nk az �let�nk?

Az elm�lt �vtizedek sor�n sz�mos kutat�s kereste a magyar�zatot arra, hogy a k�l�nb�z� f�ldr�szeken �l� emberek k�r�ben a kr�nikus megbeteged�sek gyakoris�ga k�z�tt mi�rt mutatkoznak meglehet�sen nagy elt�r�sek. A k�l�nbs�gek vizsg�lata hamar az �tkez�si szok�sok elt�r�seire ir�ny�totta a szakemberek figyelm�t. A t�vol-keleti �trend -szemben a mi�nkkel - zs�rszeg�ny. Jobb�ra z�lds�gekb�l, gy�m�lcs�kb�l �s gabon�kb�l �ll, h�st csak mutat�ba, d�sz�t�sk�nt szolg�lnak fel, de tal�n enn�l is fontosabb a nagy mennyis�g� sz�ja fogyaszt�sa.

A mintegy 5000 �ve ismert sz�jabab kezdetben nem t�pl�l�kul szolg�lt, csup�n egyfajta talajjav�t�k�nt, a vet�sforg� egyik tagjak�nt l�tt�k haszn�t. Az i. e. 11-12. sz�zadi K�n�ban azonban r�j�ttek, hogy az addig ehetetlennek tartott sz�j�t ferment�l�ssal ehet�v� lehet tenni. Nagyj�b�l ekkor sz�letett a sz�jasz�sz. K�s�bb, az i. e. 2. sz�zadban szint�n a k�naiak k�r�ben v�lt n�pszer�v� a kalcium- vagy magn�zium-szulf�ttal kicsapatott sz�jat�r�, azaz a tofu. Az �j sz�jak�sz�tm�nyek hamar elterjedtek szerte a T�vol-Keleten, s meghat�roz� elemei ma is az ott �l�k konyh�j�nak.

A sz�j�ban a nagy mennyis�g� - l�tfontoss�g� aminosavakat is tartalmaz�, teh�t a h�sokkal szinte egyen�rt�k� - feh�rje mellett un. fito�sztrog�nek is tal�lhat�k. A fito�sztrog�nek a term�szetben el�fordul� n�v�nyi vegy�letek, amelyeket eddig k�zel 300 n�v�nyben mutattak ki. Fel�p�t�s�k hasonl� bizonyos nemi hormonok�hoz (az �sztradiolhoz), s ez lehet�v� teszi, hogy kapcsol�djanak az �sztrog�nreceptorokhoz. Noha a fito�sztrog�nek �sztrog�naktivit�sa gyenge, megfelel�en nagy mennyis�g� sz�ja elfogyaszt�sa m�gis befoly�solja hormonh�ztart�sunkat.

A fito�sztrog�nek seg�tik a szervezet v�dekez� k�pess�g�t a daganatok elleni harcban. N�velik a daganatos sejtek ellen k�zd� feh�rv�rsejtek aktivit�s�t �s cs�kkentik g�nmut�ci�k�rt �s az �reged�s�rt is felel�s szabad gy�k�k szintj�t.
Hormon�lis hat�suk miatt j�l haszn�lhat�k a csontritkul�s (osteoporosis) kezel�s�ben is. Az osteoporosis a nemi hormonok szintj�nek cs�kken�sekor, n�kben mindenekel�tt a v�ltoz�s kor�nak id�szak�ban szokott fell�pni. A t�pl�l�kkal a szervezetbe ker�l� nagyobb mennyis�g� fitoszteroid cs�kkenti a k�rk�p kialakul�s�nak es�ly�t. A csontritkul�s mellett j� hat�sa van m�s menopauz�lis t�netek, a h�hull�mok, v�rnyom�s-ingadoz�s, hangulatv�ltoz�sok megel�z�s�ben �s kezel�s�ben is. Fokozza a v�rerek rugalmass�g�t, cs�kkenti az �relmeszesed�s vesz�ly�t.

Fito�sztrog�n tartalma mellett a sz�ja nagy mennyis�gben tartalmaz m�g kalciumot, cinket, valamint B-vitaminokat, mindenekel�tt B, 2-vitamint. J� hat�ssal van az agy �s a m�j m�k�d�s�re, mivel sok olyan �sszetev� tal�lhat� benne (p�ld�ul a lecitin) amelyek mind ezen szervek sejtmembr�njainak fel�p�t�s�ben j�tszanak fontos szerepet.

A sz�j�ban tal�lhat� fito�sztrog�nek a szervezetben k�nnyen konkur�lhatnak a term�szetes hormonjainkkal, k�l�n�sen, ha a sz�ks�gesn�l nagyobb mennyis�gben vissz�k be �ket a szervezetbe. Ennek a vesz�lye nem elhanyagolhat�, k�l�n�sen csecsem�k �s kisgyermekek eset�ben, akiknek a hormonh�ztart�sa m�g kialakulatlan. Mint mindenre, �gy a sz�j�ra is igaz: m�rt�kletesen kell fogyasztani ahhoz, hogy az eg�szs�g�nk �re lehessen. E fontos t�pl�l�k azonban mindenk�ppen �rdemes �trend�nkbe be�p�teni.