Ismeretes, hogy sz�mos sz�ll�ig�nk, k�zmond�sunk eredeztethet� a Szent�r�sb�l. K�z�l�k j� n�h�ny sz� szerint �tvett "aranymond�s", m�g ha el�fordul�suk konkr�t hely�re csak kevesek tudnak is r�mutatni. Nos, a vil�gi k�zbesz�dben is gyakorta id�zett okoss�gok jelent�s h�nyad�t az �sz�vets�gben, f�k�nt a P�ldabesz�deknek nevezett bibliai k�nyvben tal�ljuk, de az �gynevezett b�lcsess�gi irodalom gy�ngyszemek�nt tartj�k sz�mon a Pr�dik�torok k�nyv�t, J�b k�nyv�t �s persze a Zsolt�rokat is. Maradjunk azonban a P�ldabesz�dek k�nyv�n�l. Az ebbe foglalt b�lcsess�gek t�bbs�g�t Izrael am�gy is b�lcsess�g�r�l h�res kir�ly�nak, Salamonnak tulajdon�tj�k, �m hogy pontosan ki volt az id�t�ll� gondolatok r�gz�t�je, illet�leg kik voltak ezek a der�k gy�jt�get�k, azt nem tudjuk. L�nyeg�ben ugyanis t�bb k�l�n�ll� gy�jtem�nnyel van dolgunk, melyek k�z�l a "legfrissebb" az id�sz�m�t�sunk el�tti 4. sz�zadban keletkezhetett. A P�ldabesz�dek n�pszer�s�ge nem vall�sos k�r�kben az�rt emelkedik ki a bibliai k�nyvek sor�b�l, mert a gy�jtem�nyek prof�n emberi b�lcsess�geknek is t�rh�zai, �s t�m�r, aforisztikus szentenci�i olvas�sra k�sztetik m�g a Szent�r�sba v�letlenszer�en belelapoz�t is. (Itt tal�lhat� meg p�ld�ul – h�rom k�l�nb�z� helyen is! – az a vitathatatlan meg�llap�t�s is, miszerint "Jobb a h�ztet� sark�n lakni, mint zs�mbes asszonnyal egy�tt a h�zban.") Az olykor k�lt�i, m�skor szokatlan k�ppel illusztr�lt, de t�bbnyire abszol�t k�z�rthet�en megfogalmazott �letb�lcsess�gek k�zponti �zenete legink�bb m�gis ebben a mondatban ragadhat� meg: "A b�lcsess�g kezdete, az �rnak f�lelme", avagy – a protest�ns bibliaford�t�s szavaival – "Az �rnak f�lelme az ismeret kezdete, a b�lcsess�get �s int�st csak a bolondok vetik meg" (P�ld 1,7). Tov�bbi l�nyeges alapvet�se a P�ldabesz�deknek, hogy az okoss�g �s a b�lcsess�g k�t rokon, �m k�l�nb�z� er�ny: "H�zat b�lcsess�ggel lehet �p�teni, �s okoss�ggal kell megszil�rd�tani." E bevezet� ut�n szabad legyen egy l�tsz�lag mell�kes p�ldabesz�dre ir�ny�tani a figyelmet. A b�lcs hasonlatok gy�jtem�nye alc�met visel� r�szben bukkanhatunk r� arra a mondatra, amely hangozhatn�k ak�r a szeretet evang�lium�t meghirdet� J�zus sz�j�b�l is: "Ha �hezik, aki gy�l�l t�ged, adj neki kenyeret, �s ha szomjazik, adj neki vizet, mert parazsat gy�jtesz a fej�re, az �r pedig visszafizeti, amit adt�l" (P�ld 25,21–22). Korunk k�ny�rtelen �rdek�rv�nyes�t�sre szocializ�l�dott embere hajlamos s�rg�sen tov�bblapozni a zsid�-kereszt�ny vall�s eff�le aj�nlatain, mik�nt hajlamos a "szeresd felebar�todat, mint magadat" j�zusi parancs�t is a sz�p, de haszn�lhatatlan ide�k k�z� sorolni. Tudjuk, az a j�zusi mondat pedig, hogy "ne sz�lljatok szembe a gonosszal, hanem annak, aki arcul �t jobb fel�l, tartsd oda m�sik arcodat is" sokakat m�r-m�r kifejezetten irrit�l. Ha ugyanis van valami, amit�l napjainkban retteg az ember, az a kiszolg�ltatotts�g. Ahol farkast�rv�nyek szerint zajlik az �let, ott m�g v�letlen�l sem szabad gyeng�nek mutatkozni. M�rpedig ez a hegyi besz�db�l val� ut�bbi id�zet az ellenf�llel szembeni teljes fegyverlet�telre, �nfelad�sra buzd�t. Micsoda �letszer�tlen – gy�vas�gra, gyenges�gre utal� gesztust aj�nl� – felsz�l�t�s ez! Nemde k�zelebb �ll habitusunkhoz �s igazs�g�rzet�nkh�z az �sz�vets�gi t�rv�ny: a "szemet szem�rt, fogat fog�rt"?! Nos, vess�nk akkor egy pillant�st v�lasztott p�ldabesz�d�nkre. A J�zus szavaival �sszecseng� b�lcsess�gben n�mi vigaszt ny�jthat az �g�ret, miszerint a benn�nket gy�l�l�, vagyis az ellens�g�nk fel� ny�jtott j�szolg�lat sz�ml�j�t az �r majd kiegyenl�ti. Mondhatn�nk, k�sz�nj�k sz�pen, de ellens�g�nk ett�l m�g h�ly�nek fog n�zni benn�nket. Csakhogy a dolog nem �gy m�k�dik! Sz� sincs arr�l, hogy a cselekv� szeretet egy�ttal az �nfelad� fegyverlet�tel megnyilv�nul�sa lenne! A szeretetet gyakorl� kereszt�ny attit�d egy�ltal�n nem a harck�ptelens�g bizony�t�ka. Ellenkez�leg: a szeretet a l�tez� leghat�konyabb fegyver – "izz� parazsat gy�jt" az ellens�g fej�re! Henryk Sienkiewicz vil�gh�r� reg�nye, A kereszteslovagok egyik katartikus cs�cspontja, amikor egy nemes honfit, a megvak�tott Jurandot szemevil�ga kiolt�ja el� vezetik. A fogs�gba ejtett n�met lovag, Siegfried pontosan tudja, minek kell k�vetkeznie. A reg�ny 1962-ben k�sz�lt filmv�ltozat�ban a n�z�k sz�m�ra sem k�ts�ges, hogy itt most a "szemet-szem�rt" elv fog sz� szerint �rv�nyes�lni. T�rt adnak az agg lengyel kez�be, aki balj�nak ujjaival a gonosz n�met arc�t tapogatja. Azt�n a t�ml�c m�cs�n�l feh�rre izz�tott penge m�gsem az ellens�g szem�hez, hanem g�zsba k�t�tt kezeihez k�zel�t, hogy �tv�gja a keresztes k�teleit… "Ne �lljatok bossz�t �nmagatok�rt, szeretteim, hanem adjatok helyet az � haragj�nak, mert meg van �rva: �Eny�m a bossz��ll�s, �n megfizetek� – �gy sz�l az �r." – �rja P�l apostol a r�mabeliekhez int�zett level�ben, majd – imm�r sz�munkra is ismer�s k�pet id�zve – �gy folytatja: "S�t, ha �hezik ellens�ged, adj ennie, ha szomjazik, adj innia; mert ha ezt teszed, parazsat gy�jtesz a fej�re. Ne gy�zz�n le t�ged a rossz, hanem te gy�zd le a rosszat a j�val." P�l apostol a P�ldabesz�dek k�nyv�nek b�lcsel�j�hez hasonl�an fegyvernek l�ttatja a szeretetet. S, ha az "izz� par�zs" hat�sa nem is mindig v�lik oly gyorsan nyilv�nval�v�, mint Sienkiewicz reg�ny�ben, ahol a kegyelemben r�szes�tett n�met lovag m�g szabadon bocs�t�sa napj�n �nkez�vel vet v�get �let�nek, k�v�nom, hogy olvas�ink is b�tran forgass�k a szeretet fegyver�t. S, hogy miel�bb megtapasztalhass�k mindenn�l hat�sosabb erej�t.

T. Pint�r K�roly, az Evang�likus �let f�szerkeszt�je, a Protest�ns �js�g�r�k Sz�vets�g�nek eln�ks�gi tagja