Máté 14:30 De látva a nagy szelet, megrémüle; és amikor kezd vala merülni, kiálta, mondván: Uram, tarts meg engem! Jézus pedig azonnal kinyújtván kezét, megragadá őt, és monda néki: Kicsinyhitű, miért kételkedél?(Mt 14,30-31) Ha az ördögnek bármilyen lehetősége adódik arra, hogy Isten Igéjéről levedd a szemed, ki fogja használni, mert Ő a bajkeverő. És ha megteheti, a körülményeket felkorbácsolja körülötted, és úgy dobálózol benne, mint egy kis csónak a hurrikánban. Mindent meg fog tenni, amit csak tud, hogy a látható világra figyelj, azokra a helyzetekre, amik körbevesznek, ahelyett, hogy Isten ígéretére figyelnél – mert tudja, ha ezt nem teszi meg, akkor megragadod ezeket az ígéreteket, és kisöpröd őt az életedből. Péter is ezt tette. Mi történt, mikor Péter kiugrott a csónakból, válaszul Jézus hívó szavára? Járt a vízen, mindenféle probléma nélkül. Egész lénye hozzátapadt Jézus kimondott szavához: „Jöjj!” Abban a pillanatban azonban, ahogy levette a szemét erről a szóról, meglátta a vihart. Észrevette a lehetetlent abban, amit éppen tesz. Végül is ő egy halász ember volt. Minden tudása, tapasztalata azt mondta, hogy nagy hullámok esetén el fog süllyedni. Egyszer csak arra kezdett gondolni, amit természetes eszével tudott, ismert, ahelyett hogy arra figyelt volna, amit Jézus mondott neki. Amikor ezt tette, a hite megbicsaklott, ő pedig süllyedni kezdett. Ne engedd, hogy ez történjen veled. Ha egyszer kijelentést kaptál Isten Igéjéből, ahhoz ragaszkodj. Ne figyelj semmi másra. Az ördög mindent meg fog tenni azért, hogy elszakítson ettől a kijelentéstől. Fel fogja keverni a dolgokat körülötted. Megpróbál félelembe kergetni. Megpróbál mindent, amivel a múltban sikeres volt ellened, hogy visszakényszerítsen a régi megszokott gondolkozásodhoz. Ne engedj ennek a támadásnak. Tartsd a szemed Isten Igéjén, amíg sokkal valóságosabb lesz a bensődben, mint bármi más. Ha így teszel, képes leszel járni a vízen. Fordította: Orbán Tibor Kenneth Copeland: Faith to faith c. könyvéből K. C. M. által engedélyezett fordítás Javasolt Ige: Mt14,22-33. Máté 14:22 És mindjárt kényszeríté Jézus az ő tanítványait, hogy szálljanak a hajóba és menjenek át előre a túlsó partra, míg ő elbocsátja a sokaságot. Máté 14:23 És amint elbocsátá a sokaságot, felméne a hegyre, magánosan imádkozni. Mikor pedig beestveledék, egyedül vala ott. Máté 14:24 A hajó pedig immár a tenger közepén vala, a haboktól háborgattatva; mivelhogy a szél szembe fújt vala. Máté 14:25 Az éjszaka negyedik részében pedig hozzájuk méne Jézus, a tengeren járván. Máté 14:26 És mikor látták a tanítványok, hogy ő a tengeren jára, megrémülének, mondván: Ez kísértet; és a félelem miatt kiáltozának. Máté 14:27 De Jézus azonnal szóla hozzájuk, mondván: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek! Máté 14:28 Péter pedig felelvén néki, monda: Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken. Máté 14:29 Ő pedig monda: Jövel! És Péter kiszállván a hajóból, jár vala a vizeken, hogy Jézushoz menjen. Máté 14:30 De látva a nagy szelet, megrémüle; és amikor kezd vala merülni, kiálta, mondván: Uram, tarts meg engem! Máté 14:31 Jézus pedig azonnal kinyújtván kezét, megragadá őt, és monda néki: Kicsinyhitű, miért kételkedél? Máté 14:32 És amikor beléptek a hajóba, elállt a szél. Máté 14:33 A hajóban levők pedig hozzámenvén, leborulának előtte, mondván: Bizony, Isten Fia vagy!