Megv�ltozott tudat�llapotok 2006.02.21. 12:44 A tudat ellentmond�sos fogalom a pszichol�gi�ban. Sok�ig elhanyagolt�k , t�bb �rtelemben haszn�lj�k ill. bizonyos pszichol�giai k�nyvek nem is tartalmaznak ezen a c�men fejezetet. Tudat�llapoton �bers�gi szintet is �rtenek. az Atkinson-f�le k�nyv definici�ja (615 o.):A tudatunk 1 ,folyamatosan figyeli a k�rnyezet�nket �s magunkat, hogy �szleleteink, eml�knyomaink, �s gondolataink pontosan k�pz�djenek le, 2, vez�rli �nmagunkat �s k�rnyezet�nket, hogy viselked�ses �s kognit�v tev�kenys�g�nket elind�tani �s befejezni k�pesek legy�nk. M�sk�ppen:1, �nmagunk �s k�rnyezet�nk folyamatos k�vet�se.2, �nmagunk �s k�rnyezet�nk folyamatos kontrollja. Tudatos-(aminek tudat�ban vagyunk, amire figyel�nk), tudat el�tti - pillanatnyilag nem r�sze a tudatnak de a tudat sz�m�ra hozz�f�rhet�. Tudattalan-olyan tartalmak, amelyek nem hozz�f�rhet�ek a tudat sz�m�ra. Ahhoz hogy �szlel�s�nk �s egy�b kognit�v folyamataink hat�konyan m�k�djenek egy bizonyos �bers�gi szint sz�ks�ges-�bers�g-aktiv�ci�-arousal. Ha �llatk�s�rletben metsz�st v�geznek a ny�lt vel� �s a gerincvel� hat�r�n, ez nem nagyon befoly�solja az �llat �bers�gi szintj�t. Ha az agyt�rzset a k�z�pagy magass�g�ban metszik �t, az �llat �breszthetetlenn� v�lik, er�s ingerekre sem reag�l. �gy az �bers�g�rt felel�s k�zpont a k�t metsz�s k�zt van. Aktiv�ci�s szint�nket, �bers�g�nket az agyt�rzsben l�v� �n.: h�l�zatos �llom�ny (formatio retikularis) hat�rozza meg. A tudat�llapotot legink�bb az agyi elektromos tev�kenys�g t�kr�zi (EEG). Az �bers�g cs�kken�se a frekvencia cs�kken�s�vel, �s az amplitud� n�veked�s�vel j�r (szinkroniz�ci�). Ezzel ellent�tes folyamat a deszinkroniz�ci�. A viselked�s �s az agyi elektromos tev�kenys�g nagyj�b�l hasonl�an v�ltozik. Az akt�v �ber �llapotnak a b�ta-tev�kenys�g felel meg(13 Hz )felett, az ellazult �bers�gnek az alfa-tev�kenys�g felel meg(8-13Hz).Ha tov�bb cs�kken az �bers�gi szint elszendered�nk �s elalszunk, tov�bb cs�kken a frekvencia.T�ta-tev�kenys�g-4-8Hz; delta –tev�kenys�g 4Hz alatt Megv�ltozott tudat�llapotok A szok�sos akt�v �ber �llapotunkt�l elt�r� �llapotokat nevezz�k �gy. Ilyen az alv�s, hipn�zis, medit�ci�, k�miai anyagok (alkohol, bizonyos gy�gyszerek, k�b�t�szerek)hat�s�ra jelentkez� �llapotok. Alv�s, �lom: Az alv�s nem egys�ges folyamat, min�s�gileg jelent�sen k�l�nb�z� szakaszokb�l �ll.Az alv�st �n. alv�s-laborat�riumban vizsg�lj�k; p�rhuzamosan r�gz�tenek k�l�nb�z� �lettani v�ltoz�sokat (EEG, EKG, EMG, l�gz�s, szemmozg�sok, b�rh�m�rs�klet)�s a viselked�st. Az alv�s k�zbeni �lm�ny�kr�l kik�rdezhetj�k az embereket (k�rd��v, interj�), esetleg az alv�st megszak�tva. Lass� hull�m� alv�sra jellemz� (LHA)az EEG-ben a frekvencia lassul�sa, a vegetat�v m�k�d�sek(sz�vver�s, v�rnyom�s, l�gz�s)is lassulnak, az izomt�nus cs�kken, a b�rh�m�rs�klet is. Az LHA 4 f�zisa: szenderg�s, fel�letes alv�s, k�z�p m�ly alv�s, m�lyalv�s. Ezek k�zt fokozati k�l�nbs�gek vannak. REM-f�zis: itt az agy elektromos tev�kenys�ge az �ber �llapot�ra hasonl�t, gyors frekvenci�j� , a vegetat�v funkci�k is gyorsulnak, �s kiss� szab�lytalann� v�lnak .Jellegzetes gyors szemmozg�sok �szlelhet�k (REM-rapid eye movement).�rdekes hogy a REM-f�zisb�l nehezebben lehet fel�breszteni az alv�t. A REM-f�zis �lmai sz�nesek, filmszer�ek, a LHA sor�n jelentkez� �lmok ink�bb �ber �llapot gondolkod�s�ra eml�keztet. Az alv�sf�zisok ciklusosan v�ltoznak, ennek a grafikus �br�zol�sa a hipnogram vagy alv�sprofil. Egy alv�s alatt 4-6 alv�si ciklusra ker�l sor , a eln�tt ember a teljes alv�sid� 20-40%�t t�lti REM f�zisban. Elm�letek: az alv�ssal kapcsolatban: Energiatakar�koss�g, regener�ci�, evol�ci�s elm�let, a REM-f�zis mint inform�ci�-feldoplgoz�s, reverz tanul�s.Az alv�s zavarai sok probl�m�t okozhatnak. Figyelem Az a folyamat amely v�logat, szelekt�l, a benn�nket �r� rengeteg inger k�zt, meghat�rozza hogy mit dolgozzunk fel, mi ker�lj�n a tudatba. Sz�r�h�z vagy zsebl�mp�hoz hasonl�tj�k a figyelmet. A figyelem elm�letek abban k�l�nb�znek egym�st�l, hogy a sz�r�st, szelekci�t hova helyezik az inform�ci�-feldolgoz�s korai vagy k�s�i szakasz�ra. Korai sz�r�s elm�lete (Broadbent):szerint az inform�ci�-feldolgoz�s korai szakasz�n eld�l hogy az inger bejut-e a tudatba, tov�bbi feldolgoz�sra ker�l-e. Az inger fizikai saj�toss�gai alapj�n vagy feldolgozzuk vagy kirekesztj�k a tudatb�l. A szelekt�v figyelmet �gy vizsg�lj�k, hogy a k�t f�lbek�l�nb�z� inform�ci�t adnak (dichotikus hallgat�s), majd be kell sz�molni a hallottakr�l. Hasonl� helyzet a kokt�lparti jelens�g. Kider�lt hogy nemcsak fizikai jegyek dolgoz�dnak fel, a nem-figyelt csatorn�n,(f�l�n) hanem r�szben a sz�veg jelent�se, tartalma is. Ezek alapj�n nem sz�r�sr�l, hanem csak csillap�t�sr�l besz�l�nk - Treisman. M�s elm�let szerint (Deutsch �s Deutsch) a sz�r�s az inform�ci�-feldolgoz�s folyamat�ban viszonylag k�s�n val�sul meg. Vannak olyanelk�pzel�sek is, amik szerint nincs sz�r�s, a szervezet nem kiz�rja, kisz�ri a felesleges inform�ci�t, hanem a sz�m�ra l�nyegeseket er�s�ti fel – Neisser. File Oldal tetej�re