�gy gondolom, hogy a j�t�kszenved�ly lehet k�ros gyermekn�l �s feln�ttn�l is, ha az �rdekl�d�si k�r annyira besz�k�l, hogy mellette alig jut id� �s energia az �let egy�b ter�leteire. Vajon mi id�zheti el� ezt a fajta besz�k�l�st?

Az �lethelyzetek kih�v�st jelentenek gyermek �s feln�tt sz�m�ra egyar�nt. Az ig�nyek, v�gyak �s f�lelmek, melyek emberi kapcsolatainkat �tsz�vik, hat�ssal vannak az �nmagunkr�l kialak�tott k�pre. Ezzel �nmagunkr�l �s a vil�gr�l kialak�tott k�p�nk egyre gazdagabb, differenci�ltabb lesz, �s egyre k�zelebb lesz a val�s�ghoz. Ez �gy is t�rt�nne akkor, ha bizonyos �rz�seket �s gondolatokat nem r�szes�ten�nk el�nybe m�sokhoz k�pest; de term�szetesen a kellemes tapasztalatokra nyitottak vagyunk, a kellemetleneket pedig igyeksz�nk elker�lni. �s itt j�n a virtu�lis val�s�g szerepe! A virtu�lis val�s�got �gy �p�tik fel a sz�munkra, hogy kiel�g�tse azokat az ig�nyeket, amiket a term�szetes k�rnyezet nem tud, vagy nem akar kiel�g�teni.

A helyzetek �rzelmeket h�vnak el� bel�l�nk. Az �rzelmek gondolatokat �bresztenek benn�nk: pl.: "ez kellemes", "ez tetszik", "ez bonyolult", "ezt nem akarom". Kialakul egy fajta viszonyunk, �rdekl�d�s�nk, ig�ny�nk azzal kapcsolatban, hogy milyen k�rnyezetet szeretn�nk, �s milyet nem, milyennek szeretn�nk l�tni magunkat, �s milyennek nem. Tetteink �rzelmi hozz��ll�sunkb�l �s gondolatainkb�l sz�letnek meg. Tudatunk befoly�solja tetteinket, �s tetteink k�vetkezm�nyei hat�ssal lehetnek a tudat�llapotunkra.

Ha siker�l megoldani egy probl�m�t, akkor azt a megold�st begyakorolva kialakulhat egy magatart�sforma, ami k�pess� tesz benn�nket hasonl� helyzetek megold�s�ra. Ha egy bizonyos viselked�ssel siker�l elker�lni egy probl�m�t, siker�l megszabadulni egy nyomaszt� �rz�st�l, akkor ez az elker�l� magatart�s v�lhat szok�sunkk�. Ha a sz�m�t�g�pes j�t�k vagy a TV seg�ts�g�vel rendszeresen siker�l �t�lni egy olyan �rz�st vagy hangulatot, ami hi�nyzik nek�nk, akkor kialakulhat egy k�t�d�s a virtu�lis val�s�ghoz. Az �letm�d a megszokott �s r�gz�lt magatart�sm�dok �sszess�ge. �n egy �letm�dot akkor nevezn�k eg�szs�gesnek, ha a seg�ts�g�vel olyan magatart�sm�dokat siker�l begyakorolni, melyek seg�tenek abban, hogy megoldjuk az �letkorunkb�l �s �lethelyzeteinkb�l ad�d� kih�v�sokat. K�rosnak pedig azt nevezn�m, amely ink�bb elm�ly�ti a probl�m�kat, �s �ltala nem fejl�dnek, vagy visszafejl�dnek azok a k�pess�geink, melyekkel siker�lne megoldani �ket vagy t�ljutni rajtuk.

A kutat�sok szerint a TV n�z�ssel �s a sz�m�t�g�pes j�t�kokkal elt�lt�tt id� a - mutat�ujj gyors gombnyom�si reakci�idej�nek fejl�d�s�n k�v�l - semmi olyan k�pess�g kifejleszt�s�ben nem seg�t, aminek az �let m�s ter�letein haszn�t vehetn�nk. B�r sz�l�k�nt rem�nykedni szoktunk ebben. Val�j�ban a k�z�p �s fels�fok� sz�m�t�stechnikai iskol�kban n�h�ny h�nap ut�n m�r semmif�le el�nyt nem jelent az, hogy valaki kisgyerek kora �ta sz�m�t�g�pes j�t�kokkal j�tszott. A TV �s a sz�m�t�g�pes j�t�k szerepe az �let�nkben tulajdonk�ppen ink�bb az, hogy a seg�ts�g�kkel megv�ltoztassuk a tudat�llapotunkat, elfelejts�k a probl�m�inkat, bele�lmodjuk magunkat egy �lomba, ami nem olyan nyomaszt�, mint a val�s�g. A val�s �lethelyzetekt�l a virtu�lis vil�gokba menek�l�s szok�sa ebb�l a szempontb�l teh�t - a tart�s f�gg�s�g megjelen�se eset�n - a szem�lyis�gfejl�d�s szempontj�b�l eg�szs�gtelen �letm�d kialakul�s�t eredm�nyezheti.

Ha ezek a tev�kenys�gek mindennaposs� v�lnak, �s azt tapasztaljuk, hogy egyre t�bb id�t lek�tnek, �rdemes elgondolkodni azon, hogy nem az�rt ny�lunk-e hozz�juk, mert bizonyos �rz�seket, gondolatokat nem tudunk elviselni. Figyelj�k meg, hogy milyen TV m�sorokat n�z�nk sz�vesen. Figyelj�k meg, hogy gyermek�nk milyen j�t�kokat j�tszik.

Azt gondoljuk tal�n, hogy v�letlenszer�en v�lasztjuk ki azt, hogy mivel sz�rakoztatjuk magunkat. De ez nem �gy van. Ami izgalomba hoz, az megmutatja lelki vil�gunk m�lys�geit. Jelezhet valamit v�gyainkr�l, ha van szem�nk hozz�, hogy �szrevegy�k. Gondolkodjunk el azon, hogy honnan sz�rmazhatnak ezek az ig�nyek, �s mi a jelent�s�g�k? Mi jelentene el�rel�p�st sz�munkra vagy gyermek�nk sz�m�ra? Ha seg�ten�nk �rv�nyes�teni ezeket az ig�nyeket, vagy ha lemondan�nk r�luk?

A sz�m�t�g�pes j�t�kban a gyermekek meg�lhetik azt a siker�lm�nyt, ami az �letben hi�nyozhat nekik. Kifejezhetik azt a d�h�t �s agresszi�t, amit a mindennapokban esetleg nem engedhetnek meg maguknak. Egy kamasz sz�m�ra nagyon fontos az, hogy �t�lje a l�zad�st, �s higgyen a saj�t k�pess�geiben, hogy hat�ssal lehet a dolgok alakul�s�ra. �t kell �lnie a n�veked�st, a fejl�d�st, �s neki �s a k�rnyezet�nek meg kell em�sztenie azt, hogy ez sz�ks�gszer�en egy�tt j�r az �rt�kek bizonyos m�rt�k� rombol�s�val. A j�t�kprogramok biztos�thatj�k ezeket az �lm�nyeket. J�t�k k�zben az ember mindezeket elhiszi mag�r�l abban a m�dosult tudat�llapotban. Ut�na, a val�s�g pedig m�g ki�br�nd�t�bb �s m�g nehezebben megem�szthet� lesz. Fokoz�dhat ezzel az �nbizalomhi�ny, �s a val�s�gt�l val� rendszeres elfordul�s, ami pedig term�szetes m�don a k�pess�gek stagn�l�s�hoz vagy visszafejl�d�s�hez vezethet. Annak �rdek�ben, hogy ezt biztons�ggal megakad�lyozzuk, id�ben korl�tozzuk azt az id�t, amit a gyermek t�rsas�g n�lk�l, egyed�l TV n�z�ssel vagy sz�m�t�g�pez�ssel t�lt el. Fontos azonban, hogy ezzel egy�tt minden nap betartsuk az "els� a munka, azt�n a sz�rakoz�s elv�t".

Sz�l�k�nt kezdetben a technika �ld�sos hat�sak�nt �lj�k meg, ha a gyermek�nket siker�l lek�tn�nk a TV-vel vagy egy klassz sz�m�t�g�pes j�t�kkal. Legy�nk tudat�ban annak, hogy ilyenkor a megk�nnyebb�l�st az okozza, hogy megtal�ltuk a legolcs�bb baby sittert, akire ideiglenesen r�b�ztuk a gyermek�nk nevel�s�t. Ennek �ra hossz� t�von az lesz, hogy a gyermek emiatt lehet, hogy nem tanulja meg, hogy hogyan tud � maga megk�zdeni a saj�t fesz�lts�geivel. Ha minden�ron el akarjuk ker�lni azt, hogy a gyermek unatkozzon, akkor cs�kken az es�lye annak, hogy a gyermek megtanulja feltal�lni mag�t.

Fontos, hogy k�l�nbs�get tudjunk tenni a j�t�kok �s �lm�nyek alkalmank�nti kipr�b�l�sa �s a r�gz�lt magatart�sm�dok k�z�tt. Ha r�l�t�sunk van arra, hogy egy �letm�d hov� vezethet, akkor meg tudjuk �llap�tani azt is, hogy az k�ros-e. Ha meg akarjuk reform�lni az �letm�dunkat, akkor id�ben korl�tozzuk azt, ami k�ros, �s pr�b�ljunk ki �j viselked�sform�t egy-egy kih�v�st jelent� helyzet kezel�s�re.

Irtzl K�roly pszichol�gus