Itt-ott s�rgulnak m�r a lombok, h�v�sebbek a reggelek, kor�bban s�t�tedik, lassan v�ge a gondtalan ny�rnak. Sz�lesre t�rt kapukkal v�rj�k az iskol�k di�kjaikat, k�z�tt�k is legink�bb az �r�k meg�jul�st k�pvisel� els� oszt�lyosokat. A "kis" ovisokb�l "nagy" iskol�sok lesznek.

Gyermeknek, sz�l�nek, pedag�gusnak egyar�nt okoz n�mi szorong�st az iskolakezd�s, de sok �r�m�t is jelent, amennyiben j�l d�nt�ttek, �s megfelel� id�ben t�rt�nt a gyermek beiskol�z�sa.is.

Fejl�d�se sor�n a gyermek t�bb, szakaszosan j�l elk�l�n�thet� testi v�ltoz�son megy kereszt�l. Hat�ves kor k�r�l a hossz�, cs�ves csontok megny�l�sa k�vetkezt�ben hirtelen nagyon megn�. Fizikai ereje fokoz�dik, ami n�lk�l�zhetetlen lesz a kitart� munk�hoz. Valamelyest cs�kken a gyermek mozg�sig�nye, de ez nem azt jelenti, hogy nincs sz�ks�ge a friss leveg�n val� ugr�ndoz�sra, mozg�sra. Ellenkez�leg: tudatosan kell fizikai er�nl�t�t n�velni. Az iskolai elfoglalts�gok fizikailag is nagyon f�raszt�ak, �s ha a gyermek f�rad�kony, teljes�tm�nyei is megs�nylik ezt.

Tapasztalhatjuk az anat�miai v�ltoz�sokat a k�z fejl�d�s�ben is. A k�zt�csontok, a k�z �z�letei ekkorra jelent�s fejl�d�sen mennek �t, ami lehet�v� teszi a finommotorika (mozgat�s) kiteljesed�s�t. Ez az alapja a foly��r�s elsaj�t�t�s�nak is. A motoros �gyess�g fokozza a gyermek �n�ll�s�g�t - egyed�l tud �lt�zni, cip�f�z�t k�tni, bark�csolni, egyszer�, de igen hasznos munk�kat v�gezni stb. -, amellett terhelhet�bb�, kitart�bb� v�lik. Ezen tulajdons�gok befoly�solj�k pszich�s fejl�d�s�t.

Kulcssz�nak sz�m�t a beiskol�z�s �s a sikeres iskolai el�menetel szempontj�b�l a gyermek feladattudata �s feladattart�sa. E tulajdons�gok a fizikai alapok mellett egyfajta pszich�s �retts�get is jelentenek. Ez els�sorban azt a motiv�ci�s szintet jel�li, mely a megismer�sre, az �j ismeretek befogad�s�ra k�szteti a gyermeket. A k�v�ncsis�g minden �letkorban alapvet� emberi tulajdons�g, de kisiskol�s korban ez m�g ink�bb �rv�nyes�l.

A szab�lytudat kialakul�s�val, a szab�lyok bels�v� v�l�s�val n� a gyermek fegyelmezetts�ge. A fegyelmezetts�g pedig n�veli figyelm�t, akaraterej�t. Feladatv�gz�se sor�n nincs m�r sz�ks�ge �lland� k�ls� kontrollra, figyelmeztet�sre. Megteremt�dnek az �nkontroll kialakul�s�nak alapjai.

Nagyon fontos a gyermek szoci�lis �retts�ge. Mennyire k�pes egy k�z�ss�gbe beilleszkedni, a k�z�ss�g szab�lyaihoz igazodni, t�rsaival val� viszony�ban milyen strat�gi�kat �s taktik�kat alkalmaz, megtanult-e m�r bizonyos m�rt�kig kompromisszumot k�tni?

Ezek a tulajdons�gok alapvet�en befoly�solj�k a gyermek viselked�s�t, �s egy �j szitu�ci�ban, �j k�rnyezetben, t�bbnyire ismeretlen t�rsas�gban fokozottan �rv�nyes�lnek. Vannak, akik uralkodni pr�b�lnak a t�bbi gyermek f�l�tt, m�g m�sok teljesen al�rendelik magukat egyes t�rsaiknak. Egyik v�glet sem j�, �s erre k�l�n�sen a pedag�gusoknak kell odafigyelni�k.

Akik nincsenek hozz�szokva a k�z�ss�ghez val� igazod�shoz, az esetleges konfliktus megfelel� kezel�s�hez (mert pl. nem j�rtak �vod�ba vagy csak rendszertelen�l), azoknak komoly neh�zs�geik t�madhatnak.

Nehezen alkalmazkod� gyermekeknek mindig t�bb probl�m�juk ad�dik az iskol�ban is. A viselked�si, magatart�si zavarok a legszembet�n�bben zavarj�k az iskolai munk�t. A gyakori negat�v �rt�kel�s, esetleges b�ntet�s ellen�ll�st, agresszi�t v�lthat ki a gyermekb�l. Amennyiben ezt a probl�m�t nem tudj�k megfelel�en kezelni, komoly probl�m�i lesznek a tananyag elsaj�t�t�s�ban, az iskolai el�menetelben, �s sikertelenn� v�lhat.

V�g�l sz�ljunk az iskolakezd�s �s az iskolai el�menetel tal�n egyik legfontosabb elem�r�l: ez a ment�lis �retts�g, a megfelel� tud�sszint, melyre az iskolai tanulm�nyokat �p�teni lehet.

Sok gyermek tanul�si probl�m�ja abb�l ad�dik, hogy nem volt elegend� az a tud�s, mellyel az iskol�t megkezdte. Az iskolai k�vetelm�nyeket �gy alak�tott�k ki, hogy felt�teleznek egyes ismeretet, k�pess�geket. A gyermeknek tudnia kell bizonyos m�rt�kig t�j�koz�dni id�ben �s t�rben; birtok�ban kell lennie egyfajta analitikus-szintetikus k�pess�gnek, megfelel� verb�lis szintnek; ismeretekkel kell rendelkeznie a sz�moss�g, a matematika ter�let�n is. Ha ezek hi�nyoznak, �s nem tudja p�tolni �ket, menthetetlen�l lemarad.

Nagyon fontos, hogy a sz�l�k fokozott figyelemmel k�vess�k a gyermek teljes�tm�nyeit, �s �szlelj�k a viselked�s�ben, magatart�s�ban megmutatkoz� a legkisebb v�ltoz�sokat. Ez ugyanis a legjobb "m�szer", mely r�gt�n jelzi, hogyha valami nincs rendben. Besz�lgessenek rendszeresen a gyermekkel, hogy elmondhassa, kibesz�lhesse probl�m�it, sikereit, �j bar�ti kapcsolataiban ad�d� konfliktusait, �r�meit.

Ha a sz�l�k negat�v v�ltoz�st �szlelnek, besz�lj�k meg a teend�ket a pedag�gussal, az iskolapszichol�gussal, vagy forduljanak m�s szakemberhez, aki az adott ter�leten m�k�d� nevel�si tan�csad�ban dolgozik.

Ma m�g kevesen veszik ig�nybe a nevel�si tan�csad�st, szinte csak akkor, mikor a probl�ma m�r kialakult, �s kezel�se neh�z. Nem kellene sz�gyellni, ha valaki szakembert�l k�r tan�csot, hiszen a gyermek �rdek�ben t�rt�nik. Mindenki ugyanaz�rt a c�l�rt, a gyermek sikeres el�menetel��rt tev�kenykedik.

Adorj�n Katalin
gy�gypedag�gus-pszichol�gus