A t�ma a HALLOWEEN. Nem tom, h ki mennyit tud err�l a ’kereszt�nyes�tett �nnepr�l’…

de �gymint Mindenszentek �s Halottak napja…  �gy m�r biztos jobban ismer�s. Ja, akarom mondani most lesz a 7v�g�n!!! �gyhogy s�rg�s a lev�l!!!

Minden �sszel eszembe jut, h k�rbe k�ne k�ldenem err�l egy kis figyelmeztet�t az ismer�seimnek, bar�taimnak…

(tal�n eccer m�r k�ldtem vmi hasonl�t n�h�nyatoknak), de vh megint eszembe juttatta az �r, h nem ak�rmivel j�tszanak t�bben ezen ’�nnep’ kapcs�n.

Szeretn�m a sz�vedre helyezni, h legy�l t�j�kozott �s add tov�bb mindenkinek, akinek sz�ks�ge van eligaz�t�sra ezzel kapcsolatban, de akir�l nem gondolod, h sz�ks�ge lenne r�, annak is k�ld tov�bb, h � is tov�bb tudja k�ldeni…

Anyira szomor�, h a t�bbs�gnek foggalma sincs h mi ez �s honnan ered, sokakat nem is �rdekel, �s vannak kereszt�nyek is ebben a t�borban, akik nem n�znek ut�na, h mi a csuda ez, �s sim�n megveszik a kifaragott t�k�ket meg miegym�s… ez nem �t�lkez�s, hanem megv�d�s akar lenni, hogy mindenki gondolkozzon el azon, ki is az �r a h�zadban, �letedben… ?!?!

Istennek nagyon f�j, h sok kereszt�ny nemt�r�d�m �letet �l  -  t�l laz�n az Istennel val� kapcsolat�ban. (Term�szetesen a ’jelenl�v�k’ mindig kiv�telek.) De viccet f�lre t�ve, tudj�tok, h az �r nem szereti a langyosat, ez�rt b�tor�talak titeket is, h ami rajtatok �ll, att�l ti saj�t magatok szabaduljatok meg, a t�bbit elv�gzi a Szent Szellem ; �s vegy�tek m�g komolyabban Istent, az � Fi�t �s a Szent Szellemet; �s b�tor�tsatok, figyelmeztessetek m�sokat is erre.

R�viden t�lem sz�motokra ennyi, �s k�rlek olvasd el �s k�ld tov�bb az �sszev�logatott anyagot err�l - mell�kletben...

m�g1x k�szi, h elolvastad �s foglalkozol s dologgal, pontosabban a t�rsaiddal...

H a l l o w e e n 

Sokan k�rdezhetik, mit jelentenek az ijeszt� �br�zat�ra form�lt �s megvil�g�tott t�k�k, a kopony�k, szellemek �s boszork�nyok, amelyek a halloween (helovin) divattal kapcsolatban l�pten-nyomon el�nk ker�lnek?!  

Amerik�b�l ker�lt �t Eur�p�ba, de az eredete eg�szen a kelt�kig vezethet� vissza, akik �szak-Franciaorsz�g �s a Brit-szigetek ter�let�n �ltek. Az � papjaik voltak a druid�k. Ezek a term�szetim�d� papok halottkultuszt gyakoroltak, �s okt�ber utols� napj�t a ’hal�l isten�nek’ szentelt�k.

Hit�k szerint a kelta �v utols� napj�n (okt�ber 31-�n) az istens�g megengedte, hogy az elhunytak lelkei visszat�rjenek otthonaikba. A boszork�nyokt�l �s a d�monokt�l val� f�lelm�kben nagy t�zeket gy�jtottak, �s �ldozatokat mutattak be, hogy azok j�indulat�t megnyerj�k. A var�zsl�k a megf�leml�tett embereket k�nyszer�tett�k, hogy �jf�lkor adjanak nekik fel�ldoz�sra egy gyermeket. Az erre kiszemelt csal�d ajtaja el� raktak egy kif�rt �s kivil�g�tott t�k�t. Ha a h�z lak�i nem teljes�tett�k a k�v�ns�got, gyilkos bossz�ra sz�m�thattak. – A gyermek�ldozatot �ri�si szalma- vagy r�zsek�tegbe k�t�zve elevenen �gett�k el. Szok�suk volt a kelt�knak az is, hogy �llatb�r�kkel �s �llatfejekkel �lc�zt�k magukat a szellemek elijeszt�s�re. Aj�nd�kokat k�sz�tettek az elhunyt lelkek kiengesztel�s�re.

 
Szok�saikat azut�n is megtartott�k, hogy a r�maiak megh�d�tott�k  �ket.

Az 1. sz�zadban a r�maiak sok hagyom�nyt hoztak magukkal Angli�b�l. Az elpuszt�thatatlannak t�n� pog�ny szok�s �tform�l�sa, „kereszty�nes�t�se" �rdek�ben a r�mai katolikus egyh�z (IV. Gergely p�pa) 835-ben november elsej�t mindenszentek �nnep�nek nevezte ki, majd november m�sodik�t a halottak napj�v� nyilv�n�totta.

(Mindenszentek – all hallows. Az azt megel�z� este pedig az „all hallows evening". Ez r�vid�lt le az id�k sor�n a mostani, k�zkelet� sz�ra: halloween.)

A Halloween okt�ber 31-�n, teh�t �ppen a r�mai katolikus �nnep, a mindenszentek el�tt van, mintegy demonstr�lva azt, mily v�kony is a v�laszt�vonal a pog�ny hagyom�nyok �s az egyh�zi gyakorlatok k�z�tt. 

Amerik�ban a Halloweent �r bev�ndorl�k honos�tott�k meg 1840 k�r�l. R�miszt� arcokat faragtak t�k�kb�l, azokat bel�lr�l gyerty�val vil�g�tott�k ki, ezzel k�v�nt�k elriasztani a gonosz szellemeket. A jelmezbe �lt�z�s is a Halloween egyik eleme. Az �nnep klasszikus figur�i k�z� tartoznak a szellemek, boszork�nyok, fekete macsk�k…

A Halloween m�ra jelent�s helyet foglal el az USA rekl�mipar�ban, de Eur�p�ban is egyre n�pszer�bb.

Az 1845 ut�ni �vek puszt�t� �rorsz�gi �h�ns�ge idej�n a lakosok sz�zezrei telep�ltek �t Amerik�ba, �s a szok�saikat is vitt�k magukkal. Az anyaorsz�gon k�v�l az USA-ban �s Franciaorsz�gban m�g ma is megtartj�k a r�gi r�tusokat, noha azok lelki h�ttere t�bbnyire m�r elhom�lyosult el�tt�k. Gyerekek be�lt�znek szellemnek vagy m�s ijeszt� alaknak, t�kl�mp�ssal h�zr�l-h�zra j�rnak aj�nd�kot k�rve.

 
Napjainkban tan�i vagyunk a r�gi-�j pog�nys�g elterjed�s�nek. A mai boszork�nyok �s var�zsl�k �pp okt�ber 31. napj�t tartj�k a legfontosabbnak, �s ez az �si kelta �nnep el�est�je. Ekkor im�dkoznak a halottak kelta isten�hez, az elhunytak szellemeihez, tulajdonk�ppen szellemid�z�st folytatnak. Nem gondolhatjuk, hogy �rtatlan m�k�r�l van sz�. �gy h�rlik, hogy ma is vannak olyan s�t�nista szekt�k az USA-ban, amelyek erre az „�nnepre" gyermekeket rabolnak, �s azokat �rd�gi r�tusok keret�ben meg�lik.

 
Nem csup�n h�tborzongat� sz�rakoz�s ez teh�t, hanem az okkultizmus terjeszt�s�nek k�s�rlete, hogy az emberek az egy, igaz Isten helyett, a tiltott d�monvil�g fel� forduljanak hit�kkel.

 
Kereszty�n csal�dok nem engedhetik, hogy gyermekeik r�szt vegyenek ilyen be�lt�z�seken, felvonul�sokon, mert azzal a S�t�n kultusz�t t�mogatn�k. Az ilyesmivel kac�rkod� ember k�rt szenved lelk�ben, meggyeng�l kapcsolata Istennel, aki egyed�l k�pes arra, hogy meg�vjon benn�nket minden �rtalmas lelki hat�st�l. 

A kereszt�nyeknek mindenk�ppen tiszt�ban kell lenni�k a k�vetkez� t�nyekkel: ennek a napnak a szok�sai �s jelk�pei a pog�nys�gban �s az okkultizmusban gy�kereznek. A Halloween l�nyeg�ben a boszork�nys�gnak �s az okkultizmus m�s v�lfajainak egyik legnagyobb �nnep�v� v�lt. A Halloween meg�nnepl�s�ben val� r�szv�tel k�zvetlen�l is okkult tev�kenys�gekhez vezethet, avagy ezekre nyitott� teheti az embert. A legkevesebb, amit a Halloweenr�l elmondhatunk, hogy meg�nnepl�se t�mogatja a pog�ny praktik�kat �s filoz�fi�t, az animizmust (szellemhitet), a s�m�nizmust �s a druida tanokat. 

A Biblia egy�rtelm�en jelzi, hogy az ilyen praktik�k ’az utols� id�kben’ m�rhetetlen m�don elszaporodnak majd (1Tim 4,1 �s Jel 9,21). Ami els�re oly �rtatlannak t�nik, az a val�s�gban hal�losan komoly! Az embert j�t�kos m�don cs�b�tj�k el, hogy egyre nyitottabb� v�ljon a d�moni tanok ir�nt, �s sz�ve Isten fel� egyre ink�bb megkem�nyedjen.

Az Ige egy�rtelm�en figyelmeztet, hogy a legkisebb m�rt�kben se keveredj�nk bele pog�ny vagy okkult praktik�kba: Ha bem�gy arra a f�ldre…, ne tanuld el azokat az ut�latos dolgokat… (5M�z 18,9) Az �jsz�vets�gben P�l apostol megdics�ri a thesszalonikaiakat, ami�rt megt�r�s�k ut�n egy�rtelm�en szak�tottak a b�lv�nyim�d�ssal (1Thessz 1,9-10).

Felt�mad�s�val J�zus bizonys�g�t adta annak, hogy legy�zte az �rd�g�t �s a hal�lt (Zsid 2,14). Isten ig�j�b�l eligaz�t�st lelhet�nk az �let neh�zs�gei k�zepette. Az ef�zusiak ez�rt semmis�tett�k meg az �sszes var�zsk�nyv�ket, miut�n hitre jutottak (ApCsel 19,18-20).

Nek�nk, kereszt�nyeknek mindazon�ltal nagy a felel�ss�g�nk. Az �r parancs�nak engedelmeskedve hirdetn�nk kell az evang�liumot, az �r�mh�rt. Sz�ks�ges teh�t, hogy figyelmeztess�k embert�rsainkat - adott esetben m�g h�v� testv�reinket is - az �rd�g �ltal fel�ll�tott csapd�kra. Le kell, hogy r�ntsuk a maszkot, a j�t�kos, �rtatlannak t�n�, de nagy vesz�lyt hordoz� babon�kr�l, n�pszok�sokr�l. Az �r adjon ehhez b�lcsess�get �s er�t mindannyiunknak!

 
Am�gy okt�ber 31. a reform�ci� �nnepe. (A reform�ci� napja t�bb protest�ns egyh�zban okt�ber 31-�n tartott �nnepnap, annak eml�k�re, hogy 1517-ben ezen a napon f�ggesztette ki Luther M�rton a wittenbergi v�rtemplom ajtaj�ra a b�nbocs�t� levelek �rus�t�s�val kapcsolatos 95 t�tel�t.) A protest�ns vil�g az�rt ad h�l�t, mert az �risten meg akarta tiszt�tani egyh�za n�p�t a sokf�le t�velyg�st�l �s babon�t�l, a hamis hit s�t�ts�ge helyett vil�goss�got adni a sz�vekbe. Ahogy P�l apostol megb�zat�s�ban olvashat�: „… k�ldtelek, hogy nyisd meg a szem�ket, hogy a s�t�ts�gb�l a vil�goss�gra, �s a S�t�n hatalm�b�l az Istenhez t�rjenek, hogy a hit �ltal megkapj�k b�neik bocs�nat�t, �s �r�ks�get nyerjenek azok k�z�tt, akik megszenteltettek! (az apostolok cselekedeteir�l �rt k�nyv 26. r�sz�nek 18. verse).

 
Isten megt�r�sre h�v benn�nket, �s a d�moni k�tel�kekb�l szabadul�st aj�nd�koz Fia, J�zus Krisztus �ltal. Forduljunk hozz�, az �let Isten�hez! 

 
Ingo Marx �r�sa alapj�n B�rczes Istv�n, ref. lelk�sz valamint Szivos L�szl� (evang�likus testv�r) �r�sa alapj�n… 
 

Kapcsol�d� oldalak:

Luther M. �s a reform�ci�:  http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_reformacio_emleknapja

L.M. 95 t�tele a b�cs�c�dul�k ellen: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/vallas/luther.hun

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_reform%C3%A1ci%C3%B3_napja