A gyerekek mind szeretik az állatokat, ha a felnőttek nem alakítanak ki bennük félelmet. De azt is meg kell tanulnia a gyereknek, hogy figyeljen arra, vajon az állat akar-e barátkozni. Meg kell tanulnia a gyereknek figyelni az állat egyéniségét is.
Júlia lányom nagyanyja kutyája mellett tanult meg járni. Aztán alig múlt két éves, amikor hazaérkezve a bölcsiből egy cicát találtunk a szoba közepén. Pici cica volt, reszketve ült egy helyben, mellette egy nagy tányér tej, a tejeszacskó pedig nekitámasztva egy szék lábának félig tele tejjel. Még nem borult fel. Mindezek mellett egy fehér papíron írás: ne nyúljatok hozzá, ez a macskáé.
Az írásról azonnal felismertük tíz éves Laci fiúnk ötletét, bár egyébként sem volt valószínű, hogy az apjuk helyezte volna a tányért a földre a cica mellé. A férjem a fehéregereknek készített kalitkát fából.
Júlia boldog sikollyal fölkapta nyakába a cicát: Ez az én cicám, vigyük be a bölcsibe megmutatni. Azon már nem csodálkoztam, hogy reggel a gyerek térdhajlatában aludt a Ciculi, majd később Johny kutya, s hogy állatmenhelybe járt dolgozni, és hazamentett onnan két macskát.
Szerencsére a férje is macskarajongó.
Így hát, amikor Júlia kisfia otthon megszületett, a kutyákat, macskákat egy órára kizárták a konyhába. Egy óra múlva a gyereket megszoptatták, megdajkálták, kinyitották az ajtókat, és bejöttek az állatok.
Boban kandúr mérgesen felhorkant, mert én éppen a kanapénak azon a végén ültem, ahol őt szokta simogatni a ház gazdája. Aztán a vejem bemutatta a babát a kutyának és a cicáknak. Johny (most már Londonban) megnézte, majd leült az ágy lábához. A cicák még egy kicsit nyávogtak, aztán átmentek a másik kanapéra.
Vejem napközben az újszülöttel a nyakában tárgyalt, telefonált. Ha leült, a két cica azonnal közrefogta. Ahová a gyerekkel leültünk, odajöttek a cicák, s a kutya a lábunk elé ült. Johny már elég öreg: 13 éves, a kapkodó kisfiút hamar rendre szoktatta: - Vau, Mrrrrr. Ne nyúlkálj az orromhoz, ne nyúlj a szemembe. Igaz, a gyerek a csörgőjével gyakran szórakoztatta a kutyát, de vigyáz mindkettő, hogy ne lépje túl a szükséges határt.
Ámde a szomszédban élt, éldegélt három kis vietnámi gyerek és egy gyönyörű, játékos gyerekkutya, na meg persze a szülők is. De a szülőknek az volt a terve, hogy nagyobb lakásba költöznek, ahová nem akarták vinni a kiskutyát. Így a kis Votang Juliékhoz került. Néhány napig szoknia kellett, hogy nem ő az úr a házban, minden bútorra, a gazdik ölébe be akart feküdni, de azt már nem lehetett Johny miatt, hiszen micsoda dolog volna az új jövevénynek olyasmit megengedni, amit az Öreg kutya nem tehet. Így hát a gazdik megpróbálták szigorúan betartani a sorrendet: első az ember, aztán az öreg, majd utolsó a legkisebb.
No, persze, a cicákkal is meg kellett küzdeni, a lánycica elmenekült a kutyáktól, a fiú, Boban azonban kiélesítette a körmét, és megmutatta, hogy neki aztán senki se parancsol.
A kisfiúcska pedig Votangot játékmacinak, Teddynek használta. Belekapaszkodott, huzigálta a fülét, s míg járni tanult bizony gyakorta ráesett. S ez így volt helyénvaló mindnyájuk számára, mert a három vietnámi kisgyerek mellett Votang ehhez szokott. Boban macska se vonult arrébb, ha Aidan kicsi kezecskéje markolászni kezdte a hátát.
Nyáron itt voltak látogatóban, s a társaság egyik tagja magával hozta a kerti partira cseh farkaskutyáját. A két nagyobb fiúgyermek a rokonságban labdát dobált a nagy kutyának, óvatosan rohangáltak vele a kertben, hiszen a negyven kilós Barát könnyen elhúzta volna őket. Aidan pedig a hatalmas bozontos farkat elhesegette, ha túl közel ment hozzá, vagy éppen arcon akarta nyalni a nála magasabb kutya.
De senki se félt, hogy a nagy állat társaságában bármi baja történhetne a másfél éves gyereknek. Ember és állat barátságban tud élni.
5 Mózes 30,14 Sőt inkább nagyon közel van hozzád az ige, a szádban és a szívedben van, teljesítsd hát azt!
Jób 5,18 Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de keze meg is gyógyít.
Zsoltár 62,2 Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget.
Zsoltár 119,88 Tartsd meg életemet kegyelmesen, én pedig megtartom intelmeidet.
Ézsaiás 49,15 Ha mások megfeledkeznének is, én nem feledkezem meg rólad!
Ézsaiás 55,6 Keressétek az Urat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van!
Dániel 6,27 Ő az élő Isten, aki megmarad mindörökké. Az ő királysága megdönthetetlen, uralkodása végtelen.
Mikeás 6,8 Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az Úr! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.
Máté 9,2 "Bízzál, fiam, megbocsáttattak bűneid."
Máté 11,30 Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű."
Márk 5,36 "Ne félj, csak higgy!"
Lukács 17,21 Mert az Isten országa közöttetek van!
Lukács 18,27 Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges.
Lukács 21,19 Állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Lap tetejére
A gyerekek mind szeretik az állatokat, ha a felnőttek nem alakítanak ki bennük félelmet. De azt is meg kell tanulnia a gyereknek, hogy figyeljen arra, vajon az állat akar-e barátkozni. Meg kell tanulnia a gyereknek figyelni az állat egyéniségét is. 
Ámde a szomszédban élt, éldegélt három kis vietnámi gyerek és egy gyönyörű, játékos gyerekkutya, na meg persze a szülők is. De a szülőknek az volt a terve, hogy nagyobb lakásba költöznek, ahová nem akarták vinni a kiskutyát. Így a kis Votang Juliékhoz került. Néhány napig szoknia kellett, hogy nem ő az úr a házban, minden bútorra, a gazdik ölébe be akart feküdni, de azt már nem lehetett Johny miatt, hiszen micsoda dolog volna az új jövevénynek olyasmit megengedni, amit az Öreg kutya nem tehet. Így hát a gazdik megpróbálták szigorúan betartani a sorrendet: első az ember, aztán az öreg, majd utolsó a legkisebb. 
