Az �ltal�nos viselked�si form�k egyik legh�resebb kutat�ja , Hippokrat�sz �gy �t�lte meg, hogy alapvet� v�rm�rs�klet�nk a folyad�k min�s�g�t�l f�gg, mely az ember ereiben folyik. �gy n�gy alapvet� form�t k�l�nb�ztetett meg: kolerikus (ingerl�keny) , szangvinikus (heves), melankolikus (b�skomor), flegmatikus (hidegv�r�) . Ma m�r tudjuk, hogy a v�rm�rs�kletet nem a folyad�kok hat�rozz�k meg. Azonban az el�bb eml�tett tipiz�l�st alapvet� fontoss�g�nak tartja a pszichol�gia. A legt�bb embernek van egy uralkod� v�rm�rs�klete j� adag m�sf�le v�rm�rs�klettel keverve. Alapvet�en egyik v�rm�rs�kleti t�pus sem rosszabb, mint a m�sik , term�szetesen mindegyiknek megvan az er�ss�ge �s gyenges�ge is. E tipiz�l�s szerint a k�vetkez�kben t�rgyalt viselked�si minta, az A t�pus� szem�lyis�g a szangvinikus ( melegsz�v� , energikus, de hirtelen cselekv�, a f�nypontra v�gy� ) �s a kolerikus ( magabiztos, er�s akarat�, fegyelmezett, sz�letett vezet�, szervez�, de t�relmetlen, ellens�ges, agressz�v, hatalmaskod�, makacs, auton�m ) kever�ke. Az 1950-es �vek k�zep�n k�t kardiol�gus �szlelt rendk�v�l szoros �sszef�gg�st az agressz�v, ellens�ges, t�relmetlen, munk�jukba rendk�v�li energi�t fektet? emberek �s a sz�vinfarktus �ldozatai k�z�tt. A sz�vkoszor��r-betegs�gben szenved�k azon csoportj�t, akiket a fenti viselked�si jegyek jellemeztek, Friedman �s Rosenman az A t�pus� viselked�st mutat� szem�lyeknek nevezte el. Kutat�sukban egy struktur�lt interj�s vizsg�latot v�geztek, ahol t�bb mint 3000 k�z�pkor� f�rfit vizsg�ltak. Az interj� d�h�t� jelleg� volt: az interj�k�sz�t� direkt megv�rakoztatta a szem�lyt, f�lbeszak�totta besz�d k�zben, �s ideges�t� m�don viselkedett. A vizsg�lat �rdekess�ge az volt, hogy nem a v�laszokb�l, hanem a viselked�si reakci�kb�l sorolt�k be A �s B t�pusba az interj�alanyokat. Ezt k�vet�en nyolc �vig k�s�rt�k figyelemmel a vizsg�lt f�rfiak �let�t. Az A t�pus� f�rfiakn�l (az �trendet, magas v�rnyom�st, �letkort, doh�nyz�st �s m�s mutat�kat is figyelembe v�ve) t�bbsz�r�s vesz�lyeztetetts�get �llap�tottak meg a B t�pus�akhoz k�pest. 1981-ben az Amerikai Sz�vgy�gy�szok T�rsas�ga az A t�pus� viselked�st besorolta a koszor��r-betegs�g kock�zati t�nyez�i k�z�. Az A szem�lyis�gst�lus� ember rendk�v�l ellens�ges. Verseng� �s teljes�tm�nyorient�lt: m�g az id�vel is versenyt fut, �s nem tud igaz�n pihenni, laz�tani, t�relmetlen, d�h�s, ha v�rakoznia kell, �s ha olyan emberrel tal�lkozik, akiket hozz� nem �rt�nek tart. Rendk�v�li �nbizalommal b�r, de bel�l �lland�an bizonytalan, k�telyek gy�trik. Nem b�zik m�s munk�j�ban, robban�konyan, t�lkiab�lva besz�l, ajka ilyenkor �sszeszorul, v�r�s a feje . Fetisiz�lja ( szinte vall�sos tiszteletben tartja, f�tiss� avatja ) a pontoss�got, s�rgeti m�sok besz�d�t. Egyszerre k�t dolgon gondolkozik, illetve k�t dolgot v�gez egy id?ben - egyre kevesebb id� alatt. A k�rnyezet�ben l�v? sz�p dolgokat nem veszi �szre. Besz�dst�lusa gyakran obszc�n - durva, tr�g�r, s�rt�, szem�rmetlen. A teljes�tm�nyt sz�mokban m�ri, szinte minden j�t�kot gy?zelemre j�tszik, ak�r m�g a gyerek�vel is. Ha a felsorolt krit�riumokb�l a t�bbs�g jellemez� az emberre, nagy val�sz�n?s�ggel A t�pus� szem�lyis�gr�l van sz�. Aki A -t mond, mondjon B -t is Miut�n besz�lt�nk az A t�pus� szem�lyis�gr�l, sz�ks�ges a B t�pusr�l is r�viden eml�t�st tenn�nk. Ez a t�pus lelkiismeret-furdal�s n�lk�l k�pes laz�tani, nem t�relmetlen, nem �rzi �lland�an s�rgetve mag�t, neh�z feld�h�teni, gyakran mosolyog, l�gyan, nyugodtan besz�l. E kutat�sok eredm�nyek�nt �tsz�r akkora hal�loz�si es�lyt �llap�tottak meg a szem�lyis�g-k�rd��ven azok k�z�tt, akik ellens�gesked�nek bizonyultak. Arra is vannak adatok, hogy a d�h mag�ban tart�sa , elfojt�sa m�g rombol�bb hat�ssal lehet a sz�vre. Teh�t egy szem�ly ellens�gess�g-szintje ar�nyos mutat�ja, legjobb el�rejelz�je a sz�vbetegs�gnek. Az is elk�pzelhet�, hogy az ellens�ges �s nem ellens�ges emberek alapj�ban elt�r� idegrendszerrel rendelkeznek. Orvosilag ez �gy magyar�zhat�, hogy a mindennapi stresszek meg�l�s�n�l, kudarcokn�l, frusztr�ci�k eset�n minden ember ideges, fesz�lt, d�h�s. De az ellens�ges emberek szimpatikus idegrendszere a stresszkelt� helyzetekre t�lzottan reag�l. Ezek a fiziol�giai v�ltoz�sok okoznak k�rt a sz�vre, az erekre. Frusztr�ci� eset�n a B t�pus� szem�lyis�g paraszimpatikus idegrendszere bekapcsol, ezzel tomp�tja, megnyugtatja �t. Az A t�pus� szem�lyis�gn�l ellenben val�sz�n�leg gyenge a paraszimpatikus hat�s, teh�t kellemetlen�l izgatott �llapotban marad, megn�vekszik az adrenalinszintje, sokkal nagyobb a v�rnyom�s-, sz�vritmus- �s hormonszint-emelked�se, mint amit norm�lisan a szervezet fel tudna dolgozni. A helyzet azonban nem rem�nytelen, mert a szem�lyis�g m�g feln?tt korban is m�dos�that�. Az ellens�ges, gy�l�lk�d� magatart�s-, a k�ros szenved�lyek elhagy�s�val, a stresszhelyzetek helyes kezel�s�nek megtanul�s�val, az �trend megv�ltoztat�s�val, megfelel? ter�pi�val az A t�pus� szem�lyis�g m�dos�that�, ez�ltal a sz�v- �s �rrendszeri megbeteged�sek kock�zata jelent?sen cs�kkenthet�.

�