probl�m�k �s megold�sok
Ideje: Okt�ber 03, h�tf�, 18:15:15 Szerz�: Dr. Rod� MagdolnaDr. Rod� Magdolna
Az Internet Janus arc� �ld�s. Nemcsak el�nyei, hanem h�tr�nyai is vannak. Az eg�szs�g�gyi t�m�ban internetez�k 52%-a �gy v�li, hogy az online honlapok inform�ci�i t�bbs�g�kben hitelt �rdeml�eknek. Ezzel szemben �ll a Brit Kir�lyi Orvosi T�rsas�g foly�irat�ban megjelent cikk k�zl�se, amely szerint az oldalak sok esetben �ltudom�nyos inform�ci�kat tartalmaznak. Ilyen pl. hogy a k�t�h�rtya gyullad�snak lehet pszichoszomatikus magyar�zata is (a beteg olyasmit l�tott – k�ls�leg, vagy lelki szemei el�tt - amit�l az begyulladt).

Az Internet fogyat�koss�gai k�z� tartozik, hogy nem szab�lyozott, a fellelhet� inform�ci�k min�s�gi ellen�rz�se nem megoldott, ez�rt mindent gyan�snak kell tekinteni. Bizonyos garanci�t jelenthet, ha ismert �s neves az adott weboldalt k�sz�t� int�zm�ny, vagy szervezet. Igen neh�z a hatalmas adatt�megb�l az igaz�n fontos �s �rv�nyes inform�ci�kat kisz�rni. Ezt is meg kell tanulni. Indi�t�l Ausztr�li�ig a vil�gon sz�mos orsz�gban m�r hossz� ideje oktatnak m�diaismereteket, Magyarorsz�gon is 2003 szeptember�t�l az iskol�kban a mozg�k�p �s m�diaismeret c. tant�rgyban tan�tj�k. M�sf�l �vtizedes tapasztalataik nem �ltethet�k �t egy az egyben a magyar k�zoktat�si rendszerbe, de a tematika nagy r�sze ir�nyad� lehet a sz�munkra.

Az � k�s�rletes tapasztalataik szerint k�nnyebben tanulnak meg a kisdi�kok �rni-olvasni, ha a bet�k k�pe mellett a mozg�k�pekkel is megismerkedhetnek.

T�retlen�l h�d�t vil�gszerte - �gy Magyarorsz�gon is - a blogol�s, az internetes napl��r�s, a webnapl�. Ezek t�bbnyire esem�nytelen sorok, amelyek az �r�ik siv�r �let�r�l �rulkodnak. A bloggerek kiteregetik szem�lyes �gyeiket a vil�g nyilv�noss�ga el�tt. A nyilv�nos kit�rulkoz�snak �nk�ntes szervez�i vannak, akik mindenf�le akci�kkal pr�b�lj�k napl��r�sra �szt�n�zni az internetes t�rsadalmat. Nagyon is elgondolkoztat�, hogy az �res �let�ket ilyen m�don akarj�k �rdekesebb� tenni. A t�rsadalomtud�sok m�r �vtizedekkel ezel�tt jelezt�k, hogy a modern ipari t�rsadalmakban aggaszt� elmag�nyosod�s figyelhet� meg. A szem�lyes kapcsolatok helyett sokan a t�megm�diumokban keresik �s tal�lj�k meg azokat az �lm�nyeket, amelyek miatt az embert t�rsas l�nynek tekintj�k. M�sok �let�nek, konfliktusainak kif�rk�sz�se szolg�ltatja az elmag�nyosodott ember �lm�nyanyag�t - a saj�t �lete helyett (ez a Val� Vil�g m�sorok alapja is ). 2001. szeptember 11-�n ezek a napl�k vett�k �t egyszer csak a nagy h�rszolg�ltat�k szerep�t, amikoris a v�ratlanul megugrott terhel�s miatt id�legesen el�rhetetlenn� v�ltak. K�s�bb m�r olyannyira komolyan vett�k a nyilv�nos napl�k�sz�t�st, hogy a Berkeley Egyetem �js�g�r� szak�n tan�tani kezdt�k. . �jdons�g a wikip�dia (wiki-wiki hawaii nyelven: gyors), az internetes enciklop�dia. Sz�zezrek �rj�k, b�rki k�sz�thet sz�cikket, b�rki kijav�thatja, ahogy jobbnak v�li. T�bb tucat nyelven olvashat�, magyarul is (www.hu.wikipedia.org).

Internet-f�gg�s�g

�jfajta magatart�si zavar az Internet-f�gg�s�g. Magyarorsz�gon a felhaszn�l�k 6-6,5%-a ilyen, betegs�gtudatuk azonban nincsen. Csal�dok mehetnek t�nkre miatta. Az �jszakai internetez� elhanyagolt partner�t „cyber�zvegynek” nevezik.

Az Internet-f�gg�s�g/addikci� sok hasonl�s�got mutat a k�ros j�t�kszenved�llyel, a kompulz�v v�s�rl�ssal, a nikotin- �s alkoholf�gg�s�ggel. Kialakul�s�ra hajlamos�tanak a m�r megl�v� egy�b addikci�k, a depresszi� �s a szorong�sos zavarok. M�s addikci�khoz hasonl�an jellemz� r� a szoci�lis, a foglalkoz�sbeli vagy a kikapcsol�d�st szolg�l� tev�kenys�gek felad�sa, vagy h�tt�rbe szorul�sa.

Egyre t�bb id�t t�ltenek az emberek otthon sz�rakoz�ssal, pl. vide�z�ssal. Az Internet egy �jabb sz�rakoz�si lehet�s�g. Az embernek nem is kell kitenni a l�b�t otthonr�l, hogy pl. j�tssz�k, mert �ltala egy virtu�lis j�t�kkaszin�ba is bel�phet�nk, hitelk�rty�val fizethet�nk. Nagyobb gyerekek a sz�l�k tudta n�lk�l hatalmas k�lts�geket okozhatnak �gy a csal�dnak. Ez �ri�si �zlet �s a m�k�dtet�i kihaszn�lj�k azt, hogy az Internet �tl�pi az orsz�ghat�rokat �s az egyes orsz�gok t�rv�nyei nem egyform�k. A t�tet �tk�ldhetj�k olyan orsz�gba, ahol t�rv�nyes a szerencsej�t�k, ha a mi�nkben tilos. Ez a lehet�s�g roppant k�ros. Vigy�zni kell, mert nagy a hozz�szok�s �s a vissza�l�s vesz�lye is. A szerencsej�t�k olyan, mint a k�b�t�szer, mert a j�t�kosok 60%-a f�gg� lesz, egyesek b�n�z�v� v�lnak, ill. elad�sodnak �ltala. Ennek az ipar�gnak a tov�bbiakban nemzetk�zi fellend�l�se v�rhat�. A technika fejl�d�se sok m�dot ad a t�rv�nyszeg�sre, betartatni szinte lehetetlen. Egy ilyen v�llalkoz�s 1-2 alkalmazottal, egy PC-vel �s telefonnal m�k�dtethet�. Szak�rt�k szerint 10 �ven bel�l nagyobb gond lesz, mint a k�b�t�szer.

Az Interneten l�v� virtu�lis szob�ul szolg�l� weboldalra l�pve a szob�nkban �lve, a sz�m�t�g�pen �rogatva a vil�gon b�rkivel, b�rhonnan besz�lgethet�nk ismeretlenekkel, mintha k�z�s t�rsas�gba cs�ppent�nk volna. Ezt az online kommunik�ci�s form�t chatel�snek nevezik. Az Internetet els�sorban azok a kamaszok haszn�lj�k fel ismerked�sre, akik nem tudnak szem�lyesen �j kapcsolatokat teremteni, mert t�l sz�gyenl�sek �s az Internet ny�jtotta szem�lytelens�g sokat seg�t nekik abban, hogy bar�tokra leljenek. Persze m�s k�rd�s, hogy helyettes�thetik-e a val�di haverokat az ilyen virtu�lis bar�tok?

Az Internet „chat room”-jai fontos helysz�n��l szolg�lnak p�rkapcsolatok kialakul�s�nak is (randivonal.hu, kedvesem.hu, interenetszerelem.hu, csajoz�s.hu).
A partnerek egym�s nev�t nem is ismerik pontosan, �s az Internet szolg�ltat�k is v�dik a szem�lyis�gi jogokat. Ha azonban az ismeretlens�gb�l ki mer�nk l�pni, akkor b�rmi megt�rt�nhet. Szerelmek is kezd�dhetnek az interneten, s�t m�r online esk�v�r�l is hallani lehetett. Rosszabb esetben szexu�lis �ton terjed� betegs�g (AIDS) j�het l�tre, amikor igen neh�z a j�rv�ny�gyi-k�zeg�szs�g�gyi aktivit�s megval�s�t�sa. Kelet-Eur�p�ban a 90-es �vek k�zep�t�l hatalmas HIV j�rv�ny bontakozott ki, amely m�ra rengeteg fert�z�st eredm�nyezett a nyugati F�K orsz�gokban. K�l�nleges helyzetet foglal el Rom�nia, ahol a 80-as �vekben szerencs�tlen�l megfert�z�d�tt 4000 gyermek m�ra szexu�lisan akt�v korba �rt. A legmeredekebb emelked�s Kelet-Eur�p�ban tapasztalhat� els�sorban az intrav�n�s droghaszn�lat miatt. Az �pi�t tartalm� oldatokba lakmusz gyan�nt v�rt is kevernek az elk�sz�t�s sor�n, ami a terjed�st a sokszoros�ra n�veli, mert �gy egyetlen fert�z�tt drogk�sz�t� sz�zaknak adhatja tov�bb a betegs�get. Magyarorsz�gon nagyon elterjedt m�ra a prostit�ci�, az ut�bbi �vekben a heteroszexu�lis fert�z�sek ar�nya megn�tt. Haz�nk a meleg-turizmus egyik kedvelt c�lpontja is. A nyugati orsz�gokban a homoszexu�lis f�rfiak egyre kev�sb� adnak a biztons�gra, egyes amerikai weblapokon „garant�ltan HIV fert�z�tt” f�rfi �s n�i prostitu�ltak k�n�lj�k magukat v�dekez�s n�lk�li szexre, mert ez egy „izgalmas j�t�k” (a fert�z�ttek �ltal�ban a 35. sz�let�snapjuk el�tt meghalnak).

Rekl�mok

Az Interneten a nyomtatott m�diumokn�l jobban �rv�nyre jut a hirdet�s, ez�rt egyre nagyobb hirdet�si fel�letek jelennek meg. A rekl�mok mozgalmasak, anim�ci�s jelleg�ek, vagy flash online cs�kok. T�bb nemzetk�zi kutat�s szerint a hirdetett term�k forgalma sz�mottev�en megn�.

Egy mozifilm kock�i k�z� a m�sodperc h�romezred r�sz�ig a k�vetkez� �zeneteket v�gt�k be: Egy�l pattogatott kukoric�t! Igy�l k�l�t! - a film ut�n az eladott kukorica mennyis�ge 57,7%-kal, a k�l�� 18,1%-kal n�tt-�s ez m�g egy �rtatlanabb p�lda!

A divat �s a rekl�mok (k�ros) hat�sainak a gyermekek a c�lcsoportjai �s az elszenved�i. Az USA-ban egy gyermek (2-11 �ves) heti 20 �r�t t�lt a tv el�tt, ez alatt �tlagosan ezer hirdet�st l�t gyermekm�sorban. Egy felm�r�s szerint egy alig 3 �ves gyerek m�r 100 c�g embl�m�j�t felismeri. A magyar gyermekek h�tk�znap �tlag 2,2 �r�t, a h�t v�g�n 3,6 �r�t t�ltenek a tv el�tt. A munk�m sor�n l�tom, hogy mindegy, nappal van-e, vagy �jszaka, mindenhol, a legszeg�nyebb csal�dokban is, nyitva van �s sz�l a tv.

A kutat�k megjegyzik, hogy m�g a 20. sz�zad elej�n a gyermekmunk�val a tulajdonosok a gyermekek test�t zs�km�nyolt�k ki, a keresked�k most a gyermekek elm�j�re t�madnak, mert rajtuk kereszt�l vezet az �t a csal�dhoz. Hihetetlen�l tal�l�konyak az �j �s �jabb eszk�z�k kital�l�s�ban, amivel a gyermekeket fogyaszt�sra b�ztatj�k. 8 �ves kor alatt a gyermekek m�g nem tudj�k elv�lasztani a val�s�got a mes�t�l, teljesen azonosulnak is a mes�k h�seivel. Ez�rt �rd�gien t�k�letes az a rekl�mfog�s, hogy a gyermekfilmek sz�neteiben kedvenc rajzfilmh�seik rekl�mozz�k a nekik sz�nt term�keket. Legt�bbsz�r m�g az esetleg vel�k l�v� sz�leiknek sincsen (m�r) tiszta k�p�k a val�s�gr�l. A rekl�mszakemberek a term�kek m�g� azt�n m�lyebb �zeneteket, k�v�natos, fontos �rt�keket sorakoztatnak, mint pl. a csal�d, a fiatals�g, az eg�szs�ges �letm�d, a hagyom�nyok, a k�nyelem. �gy lesz a benne lev� tej miatt az agyoncukrozott, eg�szs�gtelen mogyor�kr�m a „csupa er�, eg�szs�g” megtestes�t�je. Hasonl�an rombol� hat�s� az a sz�rakoz�snak �lc�zott tv-show, amiben az �telek sz�rnyekk� v�ltoznak, a gyerekeket pedig arra b�ztatj�k, hogy fogyassz�k el azt az �telt, a sz�rnyet, miel�tt az fogyasztan� el �ket! Nem csoda, ha a gyerekeknek emocion�lis �s tests�ma probl�m�ik, �tkez�si zavaraik vannak. A m�diumokban - bele�rtve a rajzfilmeket is - l�tott rengeteg er�szak a gyermekeket imit�l�sra k�szteti �s j�t�k helyett egyre agressz�vebb� v�lnak.

A m�diumok igen er�s szocializ�ci�s t�nyez�k. A nyugati vil�gban, az Egyes�lt �llamokban az embereknek media szocializ�ci�s tudatuk van. Efel� haladunk mi is. Vannak olyan halmozottan h�tr�nyos helyzet� gyerekek, fiatalok, akiknek sem a csal�d, sem az iskola nem ad olyan h�tteret, hogy helyesen tudj�k �rt�kelni, �t tudj�k �rt�kelni a m�di�b�l sz�rmaz� inform�ci�kat. Ebb�l a r�tegb�l ker�lhetnek ki a potenci�lis b�nelk�vet�k. A megn�vekedett szabadid�ben nem olvasnak, sportolnak, hanem azt is a k�perny� el�tt �lve t�ltik el. Nagyon sok magyar h�ztart�sban csak egy k�zcsatorna �s 2 kereskedelmi csatorna foghat�, amely ut�bbiaknak a n�zetts�g n�vel�se az �rdeke �s a hagyom�nyos, helyes �rt�kek (emp�tia, szeretet, szorgalom, becs�letess�g, tisztelet, hazaszeretet, pacifizmus, tud�sv�gy) helyett a siker, a n�pszer�s�g, a vagyon �s a sz�ps�g m�dia-�rt�keit neveli a gyerekekbe. A rekl�mipar pedig legitim�lja ezeket. A gyerekek, miel�tt m�g tudat�ban lenn�nek a rekl�m befoly�sol� sz�nd�k�nak �s k�l�nbs�get tudn�nak tenni a hirdet�sek var�zslatos, csillog� (�s a sz�mukra sosem teljes�l�) vil�ga �s a val�s�g k�z�tt, m�r annyira a m�dia sugallta m�toszok hat�sa alatt �llnak, hogy nem szereznek immunit�st a befoly�sol�ssal szemben. �gy lesznek a rekl�mok kiszolg�ltatottjai. Nem m�k�dik ez az immunit�s a feln�ttekben sem, hiszen a rekl�m a tudat megker�l�s�vel k�zvetlen�l a v�dtelen tudatalattira, az �szt�n�kre hat, r�ad�sul nem is val�di sz�ks�gletek kiel�g�t�se ir�nti v�gyat fakaszt. Magyarorsz�gon a fogyaszt�i vil�g megjelen�s�hez a nyugati vil�g �vtizedes tapasztalatai, kialakult immunrendszere, �rt�krendszere n�lk�l kellett hozz�szokni. Ugyanekkor k�sz�nt�tt r�nk a m�diab�s�g is, a fogyaszt�s mindenhat�s�g�t dics��t� marketing minden csatorn�b�l d�l r�nk, �gy a b�rb�l �s fizet�sb�l �l�k �lmaiban luxuscikkekb�l �lltak �ssze a h�tk�znapi �let n�lk�l�zhetetlen tartoz�kai.

A m�dia�zenetek �s im�zs, szint�n nem felt�tlen�l direkten, a doh�nyz�st, az alkoholiz�l�st �s az illeg�lis drogok fogyaszt�s�t norm�lisnak mutatja be �s dics��ti. A doh�nygy�rt�k �vente 6 milli�rd doll�rt, az alkohol gy�rt�k 2 milli�rdot k�ltenek a fiatalok elcs�b�t�s�ra. A zen�s vide�k fel�ben ezt tal�lta a tartalmi elemz�s. Azokat a feln�tteket, akiket alkohol-doh�ny fogyaszt�k�nt bemutatnak a m�sorokban, mint pozit�v p�ld�t �ll�tj�k a fiatalok el�. A fiatalok 20000 hirdet�st l�tnak �vente, ebb�l k�zel 2000 s�rr�l �s borr�l sz�l. Pozit�v �sszef�gg�s van a fogyaszt�sra buzd�t� rekl�moknak kitetts�g/n�z�se �s a fogyaszt�s k�z�tt. S�t: az els� fogyaszt�s is ennek a hat�s�ra t�rt�nik, ami azt�n ab�zusba torkollhat. Ez a doh�nyz�s eset�ben m�g egy�rtelm�bb.

A pubert�s el�tti �s a tin�dzser korban tal�n m�g kiszolg�ltatottabbak a gyerekek. A doh�nyz�sra �s az alkoholra el�sz�r a tv h�vja fel a figyelm�ket. Sajn�latos m�don az ilyen term�ket gy�rt�, vagy forgalmaz� c�gek hirdet�sei, rekl�mhadj�ratai Magyarorsz�gon voltak a legsikeresebbek, mert pozit�v �zenetet hordoztak, a feln�tt t�rsadalomhoz val� tartoz�s elengedhetetlen kell�k�nek �ll�tva be a s�rt �s a cigarett�t. Igen j�l fejezi ki a magyar nyelv, hogy hadj�rat folyik.

A hadj�rat term�szet�r�l az Interneten olvashatjuk az amerikai doh�nyc�gek titkos dokumentumait, amelyeket �n. doh�nyperek �t�lete �rtelm�ben kellett k�zz� tenni�k (26).

Sz�mos tanulm�ny szerint a gyerekek akt�v �let�kb�l t�bb, mint 3 �vet �lnek a tv el�tt �s �gy t�nik, hogy ez, a szabadid� elt�lt�s, az elh�z�s legink�bb befoly�solhat� faktora mind gyermek, mind feln�tt korban. A gyermekkori elh�z�s pedig �th�z�dik a feln�tt korra �s a k�v�rs�g kock�zatai nagyobbak azokban a k�v�r feln�ttekben, akik m�r a gyermekkorukt�l fogva k�v�rek.

Az agressz�v rekl�moz�s az egyik legfontosabb t�nyez� abban, hogy szaporodik a gyermekkori k�v�rs�g �s a hozz� t�rsul� betegs�gek, mint a 2-es t�pus� cukorbetegs�g. Ut�bbinak – esetleg csak �vtizedek m�lt�n - szint�n s�lyos k�vetkezm�nyei lesznek, amint az ismeretes. A WHO ( az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet ) a k�v�rs�get a 10 legs�lyosabb betegs�g k�z�tt tartja sz�mon, mert az �n. civiliz�ci�s betegs�gek ( k�v�rs�g, cukorbaj, sz�v-�rrendszeri, mozg�sszervi, daganatos ) k�reredet�ben kiemelked� rizik�faktor.

Az elm�lt 3 �vtizedben a gyermek-�s serd�l�kori k�v�rs�g el�fordul�sa n�tt, a gyerekek er�nl�tepedig cs�kkent. A telev�zi�z�s mind a kett�re befoly�ssal van. A mozg�s elhanyagol�sa miatti cs�kkent energiafogyaszt�s �s a megn�vekedett di�t�s energia bevitel (�ld�g�l�s, �tel rekl�mok) r�v�n sz�mos tanulm�ny a TV-t a gyermekkori k�v�rs�g egyik lehets�ges okak�nt tartja sz�mon. Nemcsak a rekl�mokban, hanem a telev�zi�s programokban is gyakori az �tel el�fordul�sa. F�leg a gyerekeket megc�lozva gyakori a reggelire fogyasztand� gabonaf�les�gek, snack-ek �s gyors�telek rekl�moz�sa. Ezek energia tartalma magasabb a gy�m�lcs�k�n�l, vagy a f�zel�kek�n�l, amelyeket viszont kev�sb� rekl�moznak. A telev�zi�z�ssal t�lt�tt id� mennyis�ge direkt korrel�l a telev�zi�ban rekl�mozott �telek keres�s�vel, v�s�rl�s�val �s fogyaszt�s�val. A telev�zi�ban szerepl�k k�z�tt azonban a k�v�rs�g sokkal kevesebbszer jelenik meg, mint az a popul�ci�ban �ltal�nos. A telev�zi�ban olyan gyakran esznek �s besz�lnek az ev�sr�l hogy ennek az az �zenete, hogy lehets�ges sokat enni �s m�gis sov�nynak maradni.

�let�nket �thatja az �zlet: a rekl�mok egyr�szt v�s�rl�sra, (nem eg�szs�ges �lelmiszereket) fogyaszt�sra �szt�n�znek, m�sr�szt sov�nys�gra, ami feloldhatatlan fesz�lts�get id�z el�. Az iskol�s l�nyok elk�pzel�seit a saj�t s�lyukr�l, alakjukr�l er�sen befoly�solj�k a magazinok k�pei. El�gedetlens�get sz�lnek benn�k, min�l t�bbsz�r olvass�k, ann�l ink�bb. Ezek a m�diumok irre�lis v�gyakat keltenek �s felel�sek a terjed�ben l�v� �tkez�si zavarok�rt is, amelyek v�g�l is a t�bbsz�ri fogy�k�r�z�s r�v�n ellenkez� hat�ssal j�rnak: a joj� effektus r�v�n megh�znak.

Fiji-n 15 �ve tanulm�nyozz�k az �tkez�si szok�sokat. 1 tv csatorn�juk van, amely az USA, ausztr�l �s brit programokat terjeszti. 3 �vvel a tv bevezet�se ut�n a 15-19 �ves l�nyok 15%-a vallotta, hogy valaha h�ny�ssal pr�b�lta meg a s�ly�t egyens�lyban tartani, m�g 3 �vvel kor�bban csak 3%. A tin�dzserek k�z�tt �tsz�r�s�re n�ttek az �tkez�si zavarok t�netei a bevezet�s �ta, pedig ebben a t�rsadalomban mindk�t nemben hagyom�nyosan a k�v�r a sz�p, ami�ta vil�g a vil�g. A l�nyok karcs�s�g ut�ni v�gya annak a jele, hogy hasonl�akk� akarnak v�lni a nyugati kultur�lis �tlaghoz, amit a tv-n l�tnak.

Er�szak

�ri�si t�ls�lyba ker�ltek az �rt�ktelen tartalm� m�sorok. Hatalmas v�laszt�kban k�n�lj�k ezeket. A sil�ny produkci�k is viselked�si mintak�nt szolg�lnak a gyerekeknek. Ezzel az er�vel a szolg�ltat�k �rt�kes m�sorokat is sug�rozhatn�nak. Az ORTT letilthatja a t�lzottan er�szakos tartalm� m�sort, de ez ritka eset, pedig n�h�ny �v m�lva a rajzfilm (kor�bban ) ifj� n�z�je �pp ezen mint�k alapj�n oldja majd meg a konfliktusait. A sz�m�t�g�pes j�t�kok k�toldal� kapcsolatot ny�jtanak, a j�t�kos v�gre is hajthatja az er�szakos cselekm�nyt. A modern j�t�kok l�tv�nyvil�ga egyre ink�bb k�zel�t a val�s�ghoz.

Az America’s Army, az Egyes�lt �llamok hadserege �ltal fejlesztett j�t�k egy �n. FPS: First Person Shooter m�faj� j�t�k, amelyben a harcos szem�vel l�tjuk a j�t�kteret (9). A c�lja ugyan az, hogy a fiatalok az �let�k kock�ztat�sa n�lk�l, de re�lis k�r�lm�nyek k�z�tt pr�b�lhass�k ki magukat a vil�g legjobban kik�pzett alakulataiban. Az ill�zi� hib�tlan, a r�szletek is brav�rosan pontosak Hamarosan a fiatalok sz�zezreinek a kedvenc�v� v�lt. A j�t�kban propaganda lehet�s�ge is rejlik, mert az ellenf�l tetsz�leges lehet (napjainkban pl. a f�st�s k�p� az aktu�lis ellens�g).

Sok szak�rt� szerint a m�dia az �zleti c�l �rdek�ben f�lrevezet� inform�ci�kkal, a vil�g torz�tott t�kr�z�s�vel a gyerekek realit�s�rz�k�nek �sszezavar�s�ra t�rekszik. A gyermeket az is �sszezavarja, hogy ugyanazt a szerepl�t m�snap m�sik filmben �jra �lve l�tja, holott az el�z� napi filmben meghalt. A napi sajt�ban olvashatjuk ennek a tragikus k�vetkezm�nyeit. A fiatal n�z�k amerikai tanulm�nyok szerint �vente t�bb, mint 1000 gyilkoss�got, fegyveres rabl�st �s t�mad�st l�tnak. A Nemzeti Telev�zi�s Er�szak Tanulm�nyban 10000 �ra tv programot k�vettek (3) �s azt tal�lt�k, hogy 61% tartalmazott er�szakot �s a gyermekeknek sz�l�k voltak a leger�szakosabbak. Az er�szak �br�zol�sa �ltal�ban dics��t� �s az elk�vet� gyakran b�ntetlen marad. A serd�l�k k�l�n�sen kedvelik a rock zene vide�kat, amelyek a m�sik fajt�i azon m�fajnak, ahol sz�mottev� (22-25%) az er�szak �br�zol�sa. Sz�mos tanulm�ny (longitudin�lisak is) kimutatta az �sszef�gg�st az er�szaknak kitett gyermekek saj�t er�szakoss�ga, agressz�v viselked�se �s a telev�zi�ban l�tott er�szak k�z�tt.

Az amerikai gyerekek naponta 6 �s f�l �r�t t�ltenek 2-18 �ves korban a m�diumok (tv, vide�, mozi, vide� j�t�kok, r�di�, CD, komputer, Internet) haszn�lat�val. Ez t�bb, mint amit b�rmi m�ssal t�ltenek az alv�son k�v�l. Egy �tlag amerikai gyerek �vente 12000 er�szakos cselekm�nyt, 14000 szexu�lis jelenetet, vagy szexualit�sra utal�st �s 20000 hirdet�st l�t. 18 �ves kor�ra egy �tlag gyerek 200000 er�szakos cselekm�ny tan�ja egyed�l csak a tv n�z�s r�v�n �s akkor m�g nem sz�m�tottuk a vide�t �s vide� j�t�kokat. A gyerekeknek egyed�l kell megbirk�zniuk a r�juk z�dul� inform�ci� �z�nnel, mert a sz�l�k a t�v�z�st t�bbnyire csak id�ben korl�tozz�k. Szak�rt�k szerint j� lenne ezt napi 1 �r�ra korl�tozni. Sokan gyerekp�sztork�nt alkalmazz�k a tv-t, pedig a telev�zi�n nevelkedett gyermekek csak szajk�zz�k a hallott, de a sz�mukra �rthetetlen, felfoghatatlan szavakat, gondolatokat. K�pesek megjegyezni adatokat, szavakat, a tv rekl�mokb�l vett mondatokat, de k�s�bb saj�t c�ljaik �rdek�ben nem fogj�k tudni alkalmazni. A rendszeres, tart�s tv n�z�s (nem sz�lva a m�sorok – egy�b – k�ros hat�sair�l), a kezdeti „siker” ut�n v�geredm�nyben a nyelvi fejl�d�s besz�k�l�s�t, a k�pzel�er�, az alkot�k�szs�g, az aktivit�s cs�kken�s�t eredm�nyezi �s szellemi, testi k�nyelmess�gre szoktat („konzumidi�ta”).

Egyes kutat�k bizony�tott�k, hogy a tv-ben l�tott viselked�si mint�kat a val� �let�kben is alkalmazni tudj�k. A m�dia pozit�v hat�sa els�sorban a 3-5 �ves gyermekeknek sz�nt m�sorokban volt csak tetten �rhet�. M�sok azt pr�b�lt�k meg bizony�tani, hogy az agresszivit�suk miatt sokat t�madott l�v�ld�z�s-gyilkol�sz�s videoj�t�kok fejlesztik a gyerekek vizu�lis k�pess�geit. Ezzel szemben a nevel�si tan�csad�kban az der�l ki, hogy ezek a m�sorok �n�rt�kel�si �s alv�s zavarokat, f�lelmet, szorong�st, hallucin�ci�kat sz�lnek. Az USA-ban a k�zeg�szs�g�gyi tiszts�gvisel�k szerint az er�szak egyike a legfontosabb k�zeg�szs�g�gyi terheknek. Az er�szak a t�rsadalom minden r�teg�t �rinti, de k�l�n�sen a v�rosi szeg�ny minorit�st. A gyermekek nagy sz�ma szenved el er�szakot. Sokak sz�m�ra ez�rt ez m�r maga a norm�lis. Egyre nagyobb sz�mban mutatnak ugyanakkor k�ros t�neteket (posttraumatikus stress disorder-nek nevezik: PTSD ) akkor is, ha csak tan�i voltak ilyennek. M�sokban val�di betegs�g fejl�dik ki. Az er�szaknak val� kitetts�g depresszi�val, viselked�si probl�m�kkal j�r, gyeng�bb iskolai el�menetellel, s�t cs�kkent IQ-val �s olvas�si k�pess�ggel, t�bb iskolai hi�nyz�ssal akkor is, ha nem fejl�dik ki a t�pusos PTSD (27).

Sok kutat� szerint a tv n�z�snek vannak el�ny�s oldalai is, m�s v�lem�nyek szerint a gyerekek nap mint nap az elektromos m�dia �rt� hat�s�t szenvedik el .

Azok a feln�ttek, akik gyermekkorukban sok er�szakos jelenettel tark�tott filmet l�ttak k�nnyebben k�vetnek el b�ncselekm�nyt, hajlamosabbak az agressz�v aut�vezet�sre, a csal�dtagjaikkal val� durva b�n�sm�dra. Az amerikai Nemzeti Telev�zi�s Er�szakot Vizsg�l� Tanulm�ny a legt�bb er�szakos cselekm�nyt a gyermekeknek sz�l� show-kban tal�lta �s az �vek sor�n ezekben a m�sorokban egyre n�tt a sz�nd�kos s�r�l�seket okoz� akci�k r�szar�nya. Az amerikai m�diumokban a h�s�ket �gy �br�zolj�k, mint aki az igaz�t er�szakkal �ri el �s ezzel egyszersmind igazolj�k is a konfliktusok megold�s�nak �s a m�sokon val� fel�lemelked�snek ezt a m�dszer�t. A fegyver tart�s�t �s haszn�lat�t elfogadott norm�v� emelik a telev�zi�, a mozi m�sorai �s a videoj�t�kok. A legk�zkedveltebb videoj�t�kok egy�t�de n�k elleni er�szakr�l sz�l. Egy n�pszer� CD, amely az elad�si listavezet�, a Music TV d�jait s�p�rte be rabl�sr�l �s gyilkol�sr�l sz�l� dalaival. Miut�n a gyerekek sokszor l�tj�k ezeket, �gysz�lv�n csak ilyeneket l�tnak, a megfigyelt modell p�ld�j�t ut�nozz�k. 8 �ves kor alatt m�g csak k�l�nbs�get sem tudnak tenni a fant�zia �s a val�s�g k�z�tt. Min�l val�szer�bb az er�szak �br�zol�sa teh�t a m�di�ban, ann�l nagyobb a val�sz�n�s�ge annak, hogy a gyermek elfogadja �s megtanulja. Min�l t�bb er�szakot l�tnak a gyerekek, ann�l jobban kialakul benn�k az ellens�gess�g, a m�sik agresszivit�s�ra val� r�k�sz�lts�g �s er�szakos v�laszad�s. M�r piti�ner okok kiv�ltj�k az agresszi�t. A f�lelem az �ldozatt� v�l�st�l teszi agressz�vv�, ind�tja fegyvervisel�sre, -haszn�latra a fiatalokat, m�g miel�tt a m�sik haszn�ln� ellen�k. Ezek a m�sorok depresszi�ss�, de �rz�ketlenn� is teszik a gyerekeket a (m�sokat �rt) er�szakkal szemben. A szexu�lis, vagy komikus sz�nezet� er�szak k�l�n�sen vesz�lyes, mert kellemes �rz�sek f�z�dnek �ltaluk a m�sik ember megsebz�s�hez. Miut�n a gyermekek �s serd�l�k k�l�n�sen s�r�l�kenyek �s �rz�kenyek a telev�zi�b�l �rkez� �zenetekre mindez magyar�zat a nevel�si tan�csad�kban tapasztaltakra.

Az interakt�v m�diumok, mint a videoj�t�kok �s a hat�sai a passz�v m�diumokhoz k�pest, mint a telev�zi�, m�g negat�vabb a seg�t�k�szs�gre, fokozza az agressz�v gondolatokat �s a provok�ci�ra adott megtorl� v�laszt. Az �br�zolt t�rt�netek sokszor a fikci�s kateg�ri�ba tartoznak, azonban gyakran olyan k�rnyezetben, amely azt az �rz�st keltheti a n�z�iben, hogy a l�tottak vel�k is megt�rt�nhetnek. Az akt�v r�szv�tel fokozza az ilyen ir�ny� tanul�s hat�soss�g�t. Erre ide�lisak a videoj�t�kok. Tov�bbmenve, a videoj�t�kok addikt�vnak is bizonyultak, a gyerekek �s fiatalok �jra �s �jra j�tszani akarj�k, hogy min�l jobb eredm�nyt �rjenek el.

Konzisztens �s er�s asszoci�ci� mutathat� ki az amerikai t�rsadalomban popul�ci�s epidemiol�giai vizsg�latokban a m�dia haszn�lat �s az agresszi� n�veked�se k�z�tt, mely ut�bbi m�r �vtizedek �ta n�. Ez az asszoci�ci� er�sebb, mint pl. a kalcium bevitel �s a csont t�mege k�z�tti asszoci�ci�, vagy a kondom haszn�lat hi�nya �s a szexu�lisan �tvihet� HIV fert�z�s k�z�tti, amely esetekben a klinikusok sz�m�ra nem is k�rd�ses a megel�z�s sz�ks�gess�ge. Az interperszon�lis er�szak sz�mottev� eg�szs�gi kock�zati t�nyez� lett az eg�szs�gre n�zve, fontosabb a fert�z� betegs�gekn�l, a r�kn�l. A homicidium, suicidium �s trauma a gyermekpopul�ci� mortalit�s�nak vezet� okai lettek.
�rdekes, hogy a biztos�t�t�rsas�gok sz�vesen t�mogatj�k az er�szakos tartalm� m�sorokat.

Szex

Magyarorsz�gon a feln�ttek t�bbs�ge nem �rt a gyermekekhez: az egyik r�sz�k al�-, a m�sik f�l�taks�lja k�pess�geiket, �rdekl�d�si k�r�k sz�less�g�t. Biztosra csak a kereskedelmi telev�zi�k mennek, amelyek a d�lut�ni ifj�s�gi s�vban szexu�lis perverzi�kr�l sug�roznak ismeretterjeszt� el�ad�sokat show c�msz� alatt. Erre minden korban vev�k a csepered� gyermekek.

Az amerikai telev�zi� is magasan szexualiz�lt tartalm�. �vente a gyermekek �s serd�l�k 14000 szexu�lis utal�st, k�z�ns�ges (tr�g�r) c�lz�st �s viccet/tr�f�t l�tnak, amelyekb�l kevesebb, mint 170 foglalkozik az absztinenci�val, a sz�let�sszab�lyoz�ssal, a szexu�lisan �tvihet� betegs�gekkel vagy a terhess�ggel. Az �n. csal�di �r�ban t�bb, mint 8 szexu�lis esem�nyt l�tnak �r�nk�nt, t�bb, mint 4x annyit, mint 1976-ban l�ttak. A csal�di �r�k k�zel harmad�ban van szexu�lis utal�s �s a k�z�ns�ges, tr�g�r besz�d gyakoris�ga is nagyban megn�tt. A szappanoper�k, amelyet a serd�l�k olyan sz�vesen n�znek, a h�zass�gon k�v�li szexet nyolcszor mindennapibbnak mutatj�k be, mint a h�zasfelek k�z�ttit.

Magyarorsz�gon is v�ltoz�ban van a csal�d szerep�r�l, a nemi szerepekr�l val� felfog�s, cs�kken a h�zasod�si kedv. A t�rsadalom sz�les r�tegeire hat� sz�nes bulv�rlapok, az elektronikus m�diumok (b�rgy� kv�zm�sorok) egy olyan �rv�nyes�l�si �s erk�lcsi mint�t sugallnak, amelyben a fiatalok a csal�d �s a munka egyidej�s�g�t nem tudj�k �sszeegyeztetni. Mik�zben igyekeznek annak megfelelni, ami a „trendi”, lassan elmag�nyosodnak.

�j jelens�g, hogy a f�v�rosi �vod�kban a szabad p�rkapcsolatokb�l sz�letett kicsik sz�ma a l�tsz�m harmad�t teszi ki. Ez akkor v�lik gondd�, amikor a feln�ttek k�l�nb�z� v�laszt�saival j�r�, v�ltoz� partnereit el kell viselni�k.

Felt�telezik a szexu�lis �let korai elkezd�se �s a tv m�sorok k�z�tti �sszef�gg�st. M�sok kimutatt�k a tv hat�s�t a tin�dzserek szexu�lis attit�dj�re, �rt�keire �s v�leked�seire. A tin�dzserekn�l a m�diumok a m�sodik helyen �llnak az iskola m�g�tt, ahonnan a szexr�l az ismereteiket beszerezhetik.
J� lesz, ha vigy�z� szem�nket Amerik�ra vetj�k.

Kezdem�nyez�sek:

Mindezeket Amerik�ban tanulm�nyozt�k, de r�nk is �rv�nyes, vagy hamarosan az lesz. Az Amerikai Gyermekgy�gy�szati Akad�mia fentieket a gyermekek eg�szs�g�re n�zve szignifik�ns kock�zatnak �t�li meg �s sz�ks�gesnek tartja, hogy a gyermekgy�gy�szok ismerj�k ezeket a kock�zatokat �s megel�z� tan�csokat adjanak a betegeiknek �s csal�djaiknak.

Felel�s kutat�k a gyermekek test�t �s lelk�t meg�v� akci�kat k�vetelnek (19). A tv kikapcsol�sa mellett sz�mos lehet�s�g van m�g az eg�szs�gesebb m�dia haszn�latra.

A sz�l�k gyakran nincsenek tiszt�ban, hogy gyermek�k mit �s mennyit n�z a telev�zi�n. Ennek gyakran az az oka, hogy a h�l�szob�ban magukban telev�zi�znak.

Az Amerikai Gyermekgy�gy�szati Akad�mia a k�vetkez�ket aj�nlja (1,2):

1. A gyermekgy�gy�szoknak fel kell ismerni�k a sz�rakoztat� m�diumok m�lyrehat� hat�s�t a gyermekek �s serd�l�k testi �s szellemi eg�szs�g�re, n�pszer�s�teni�k kell az olyan eg�szs�ges foglalatoss�got vel�k szemben, mint az olvas�s, a sport, �s ha a k�ros hat�sok jeleit �szlelik, akkor fel kell m�rni�k, hogy mekkora m�r a k�r.
2. ”Eg�szs�ges rendel�sen„ vegy�k fel (!) a m�dia anamn�zist. A m�diahaszn�lat kider�lt szok�sai alapj�n kell azut�n tan�csokat adni az eg�szs�gesebb, kritikusabb m�diahaszn�latra n�zve. Meg kell �rtetni a fiatalokkal, hogy amit l�tnak az nem a val�s�gos vil�g �s a hirdet�knek-hirdet�seiknek az a c�lja, hogy r�vegy�k �ket az �ru megv�s�rl�s�ra. A sz�l�ket befoly�solniuk kell, hogy seg�tsenek a gyerekeknek a j� v�laszt�sban, haszn�lj�k k�z�sen a m�diumokat, de csak legfeljebb 1-2 �r�t naponta, ne hagyj�k szabadj�ra a gyerekeket a h�l�szob�ban. A 2 �vesn�l fiatalabb gyerekeket ne �ltessenek a tv el�. N�zz�k egy�tt a m�sorokat �s besz�lj�k meg a l�tottakat. Ker�lj�k az er�szakos tartalm� m�sorokat. �ll�tsanak a gyerekek el� pozit�v m�dia szerepmodelleket.
3. A rendel�k v�r�szob�iban se legyenek er�szakos tartalm� sz�rakoz�si lehet�s�gek (Tom �s Jerry is az!), haszn�lj�k fel ezt a lehet�s�get nevel�sre.
4. A gyermekgy�gy�sz serkentse a sz�l�ket, iskol�kat �s k�z�ss�geket m�dia-eduk�ci�ra. A m�dia-eduk�ci�, az �tgondolt m�dia haszn�lat cs�kkentheti tapasztalatok szerint a gyermekek er�szakos viselked�s�t.
5. Nemzeti �s �llami szinten a gyermekgy�gy�szoknak minden m�s eg�szs�g�gyi szervezettel egy�tt kell dolgozniuk e c�l �rdek�ben.
6. A gyermekgy�gy�szoknak s�rgetni�k kell gyermekbar�t m�diak�rnyezet kialak�t�s�t.
7. A sz�rakoztat� programok mell� ugyanolyan le�r�sokra van sz�ks�g, mint amely az �lelmiszerek mellett m�r elterjedt.
8. Ha nem v�s�rolnak a gyermekeknek, �s nem haszn�lnak �rtalmas programokat, akkor egy id� m�lva a gy�rt�k abba fogj�k hagyni ezeknek a gy�rt�s�t. Megjegyzem: a sz�l�knek �sszehangoltan kell elker�lni ezeknek a megv�s�rl�s�t, mert a gyerekek versenyeznek egym�ssal.