Az általános viselkedési formák egyik leghíresebb kutatója , Hippokratész úgy ítélte meg, hogy alapvető vérmérsékletünk a folyadék minőségétől függ, mely az ember ereiben folyik. Így négy alapvető formát különböztetett meg: kolerikus (ingerlékeny) , szangvinikus (heves), melankolikus (búskomor), flegmatikus (hidegvérű) . Ma már tudjuk, hogy a vérmérsékletet nem a folyadékok határozzák meg. Azonban az előbb említett tipizálást alapvető fontosságúnak tartja a pszichológia. A legtöbb embernek van egy uralkodó vérmérséklete jó adag másféle vérmérséklettel keverve. Alapvetően egyik vérmérsékleti típus sem rosszabb, mint a másik , természetesen mindegyiknek megvan az erőssége és gyengesége is. E tipizálás szerint a következőkben tárgyalt viselkedési minta, az A típusú személyiség a szangvinikus ( melegszívű , energikus, de hirtelen cselekvő, a fénypontra vágyó ) és a kolerikus ( magabiztos, erős akaratú, fegyelmezett, született vezető, szervező, de türelmetlen, ellenséges, agresszív, hatalmaskodó, makacs, autonóm ) keveréke. Az 1950-es évek közepén két kardiológus észlelt rendkívül szoros összefüggést az agresszív, ellenséges, türelmetlen, munkájukba rendkívüli energiát fektet? emberek és a szívinfarktus áldozatai között. A szívkoszorúér-betegségben szenvedők azon csoportját, akiket a fenti viselkedési jegyek jellemeztek, Friedman és Rosenman az A típusú viselkedést mutató személyeknek nevezte el. Kutatásukban egy strukturált interjús vizsgálatot végeztek, ahol több mint 3000 középkorú férfit vizsgáltak. Az interjú dühítő jellegű volt: az interjúkészítő direkt megvárakoztatta a személyt, félbeszakította beszéd közben, és idegesítő módon viselkedett. A vizsgálat érdekessége az volt, hogy nem a válaszokból, hanem a viselkedési reakciókból sorolták be A és B típusba az interjúalanyokat. Ezt követően nyolc évig kísérték figyelemmel a vizsgált férfiak életét. Az A típusú férfiaknál (az étrendet, magas vérnyomást, életkort, dohányzást és más mutatókat is figyelembe véve) többszörös veszélyeztetettséget állapítottak meg a B típusúakhoz képest. 1981-ben az Amerikai Szívgyógyászok Társasága az A típusú viselkedést besorolta a koszorúér-betegség kockázati tényezői közé. Az A személyiségstílusú ember rendkívül ellenséges. Versengő és teljesítményorientált: még az idővel is versenyt fut, és nem tud igazán pihenni, lazítani, türelmetlen, dühös, ha várakoznia kell, és ha olyan emberrel találkozik, akiket hozzá nem értőnek tart. Rendkívüli önbizalommal bír, de belül állandóan bizonytalan, kételyek gyötrik. Nem bízik más munkájában, robbanékonyan, túlkiabálva beszél, ajka ilyenkor összeszorul, vörös a feje . Fetisizálja ( szinte vallásos tiszteletben tartja, fétissé avatja ) a pontosságot, sürgeti mások beszédét. Egyszerre két dolgon gondolkozik, illetve két dolgot végez egy id?ben - egyre kevesebb idő alatt. A környezetében lév? szép dolgokat nem veszi észre. Beszédstílusa gyakran obszcén - durva, trágár, sértő, szemérmetlen. A teljesítményt számokban méri, szinte minden játékot gy?zelemre játszik, akár még a gyerekével is. Ha a felsorolt kritériumokból a többség jellemező az emberre, nagy valószín?séggel A típusú személyiségről van szó. Aki A -t mond, mondjon B -t is Miután beszéltünk az A típusú személyiségről, szükséges a B típusról is röviden említést tennünk. Ez a típus lelkiismeret-furdalás nélkül képes lazítani, nem türelmetlen, nem érzi állandóan sürgetve magát, nehéz feldühíteni, gyakran mosolyog, lágyan, nyugodtan beszél. E kutatások eredményeként ötször akkora halálozási esélyt állapítottak meg a személyiség-kérdőíven azok között, akik ellenségeskedőnek bizonyultak. Arra is vannak adatok, hogy a düh magában tartása , elfojtása még rombolóbb hatással lehet a szívre. Tehát egy személy ellenségesség-szintje arányos mutatója, legjobb előrejelzője a szívbetegségnek. Az is elképzelhető, hogy az ellenséges és nem ellenséges emberek alapjában eltérő idegrendszerrel rendelkeznek. Orvosilag ez úgy magyarázható, hogy a mindennapi stresszek megélésénél, kudarcoknál, frusztrációk esetén minden ember ideges, feszült, dühös. De az ellenséges emberek szimpatikus idegrendszere a stresszkeltő helyzetekre túlzottan reagál. Ezek a fiziológiai változások okoznak kárt a szívre, az erekre. Frusztráció esetén a B típusú személyiség paraszimpatikus idegrendszere bekapcsol, ezzel tompítja, megnyugtatja őt. Az A típusú személyiségnél ellenben valószínűleg gyenge a paraszimpatikus hatás, tehát kellemetlenül izgatott állapotban marad, megnövekszik az adrenalinszintje, sokkal nagyobb a vérnyomás-, szívritmus- és hormonszint-emelkedése, mint amit normálisan a szervezet fel tudna dolgozni. A helyzet azonban nem reménytelen, mert a személyiség még feln?tt korban is módosítható. Az ellenséges, gyülölködő magatartás-, a káros szenvedélyek elhagyásával, a stresszhelyzetek helyes kezelésének megtanulásával, az étrend megváltoztatásával, megfelel? terápiával az A típusú személyiség módosítható, ezáltal a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata jelent?sen csökkenthető.