A rák 30-60%-ban táplálkozási szokásokra vezethető vissza. Táplálékaink biztosítják számunkra azokat a létfontosságú vegyületeket, amelyek nélkül aligha tudnánk létezni. Ugyanakkor táplálékaink veszélyforrást is jelenthetnek számunkra. A helytelen étkezési szokásokon túl bizonyos konyhatechnikai eljárások, az utóbbi száz év során az ételekbe került rengeteg mesterséges kémiai anyag kedvezhet a kóros sejtburjánzások megindulásának.

Szervezetünkben már egészen kis mennyiségű daganatkeltő anyag elegendő ahhoz, hogy meginduljon a rákos sejtek képződése. Ez a hatás elsősorban akkor érvényesül, ha ehhez a kis dózishoz rendszeresen "jutunk hozzá". Minél korábban kezdődik el a rákkeltő anyagnak a szervezetbe jutása, annál nagyobb az esély a betegségre. Különösen fontos tehát a gyermekek megkímélése ezektől az anyagoktól.

A fentiekből kiderül, hogy nem mindegy, hol és hogyan termesztett nyersanyagokat használunk fel. Aki azt hinné azonban, hogy a körültekintő nyersanyag-válogatásnál véget ér a rizikótényezők kiszűrése, bizony téved. Az otthon végzett ételkészítési eljárásoknál sem szabad megfeledkeznünk az óvatosságról. Ha nem áll módunkban friss alapanyagokkal dolgozni a tartósító eljárások közül a fagyasztást részesítsük előnyben, ugyanis nitrozamin keletkezik a füstöléssel, sózással tartósított élelmiszerekben, de pácolás, valamint a szabad tűzön és a roston sütés alkalmával is.

Policiklusos aromás szénhidrogének sütéskor, részben a füstölés alkalmával jöhetnek létre, tehát frissensültekben, faszénen sült húsokban, kolbászokban, füstölt húsokban fordulnak elő. Ezen kívül felhalmozódhatnak a húsok zsírban, olajban sütésekor a túlzott pörzsanyagképződés, azaz odaégetés során, főleg ha a zsiradékot újra felhasználjuk. A sütemények, vagy a pirítós égett részét mindig vágjuk le, hiszen minél jobban odaégett az étel, annál nagyobb a rákkeltő benzpirén-tartalma.

Mivel egyes penészgombák (pontosabban azok anyagcseretermékei, az aflatoxinok) szintén rákkeltők, kerüljük a nyirkos és meleg tárolási körülményeket, a penészes ételt dobjuk ki.

Az édesítőszerekkel és a mesterséges aromaanyagokkal kapcsolatban sokan tartanak attól, hogy rákkeltők. Az utóbbiból több ezer fajta létezik, melyek egy részét Magyarországon is engedélyezik. Az édesítőszereket jelenleg nem tartják daganatképző anyagnak (bár a ciklamát nevűt ideiglenesen ezzel az indokkal tiltották be 1969-ben), az aromaanyagok hosszú távú hatásairól azonban nincsenek pontos ismereteink. Mesterséges színezékek és a csomagolás terén sem egyértelmű a helyzet, minden bizonnyal helyesebben tesszük, ha inkább a természetes anyagokat választjuk vásárlásaink során.

A túl sok zsír és hús, a kevés rost megváltozott bélműködést, székrekedést eredményez, melynek jövőbeni következménye akár a rák is lehet. A túltápláltság, az elhízás bonyolult hormonális változások következtében és elsősorban a menopauza után, a méhrák, epehólyagrák és az emlőrák esélyeit növeli. Alkoholos italok rendszeres fogyasztása szerepet játszik a szájüreg, nyelőcső, gyomor, bél, máj, emlő, hasnyálmirigy daganatainak előfordulási gyakoriságában, arról nem is beszélve, hogy a fokozott alkoholfogyasztás többnyire dohányzással is együtt jár, így a rák kockázata még nagyobb. Fogyasztási szokásainkat megvizsgálva minden bizonnyal találhatunk olyan pontokat, ahol több esélyt adhatunk magunknak az egészségesebb életre.