S�t�ltat�si etikett 2005.05.04. 08:34

Sok kutyatart� �gy gondolja, hogy kuty�jukat elegend� 2-3 perces "s�t�ra" levinni napi k�t alkalommal. Ezek a gazdik sz� szerint v�gigh�zz�k kuty�jukat az utc�n �s elv�rj�k, hogy min�l gyorsabban elv�gezze a dolg�t. Ezek a gyors s�t�k a kuty�k sz�m�ra testi �s lelki szempontokb�l is k�rosak. A gazd�nak ismernie kell kuty�j�nak mozg�sig�ny�t �s k�teless�ge ki is el�g�teni azt. Ne legyen kevesebb napi h�rom-n�gyszeri s�t�ltat�sn�l, amikor a kutya mozoghat, szagolgathat �s ki�lheti �szt�neit �s elolvashatja a napi "kutya�js�got" az utc�kon. Alapvet� t�vhit az, hogy a kertes h�zban �l� kuty�kat nem kell kivinni s�t�lni, mert �gyis mozognak eleget. Az �llatok is t�rsas �s inform�ci��hes l�nyek. Sz�ks�g�k van arra, hogy ne csak a sz�k k�rnyezet�kkel tal�lkozzanak nap mint nap. A kuty�kat k�z�ss�gbe kell vinni, hogy tal�lkozzanak m�s emberekkel �s �llatokkal is, hiszen szocializ�ci�jukhoz nem elegend� az ember t�rsas�ga. Kuty�knak nagy z�ld ter�letekre van sz�ks�g�k, ahol mozg�sig�ny�ket ki�lhetik. Nem elegend� a napi s�ta �s az eg�szs�g�gyi s�ta, a kuty�kat t�bbsz�r kell t�bb �r�s futtat�s s�t�kra vinni. Erre Budapest ter�let�n nincs t�l sok lehet�s�g. Az �n. kutyafuttat�k a nev�kben jelzett funkci�ra teljesen alkalmatlanok, mivel 2-3 m�ter sz�lesek �s max. 10 m�ter hossz�ak. Ne z�rjuk be kuty�nkat 6-8 �r�n�l tov�bb szob�ba, erk�lyre. Kb. ez az az id�tartam, am�g egy kutya vissza tudja tartani kis �s nagy dolgait. A szoktat�st viszont m�r k�ly�kkorban el kell kezdeni. Hogyan k�sz�lj�n fel a kutya �s a gazdi a s�t�ra? Az id�j�r�snak megfelel� m�don. Ny�ron gondoskodni kell a kuty�knak s�t�ltat�s k�zben a v�zr�l, illetve be lehet nedves�teni a sz�r�t. A legmelegebb �r�kban ugyan�gy mint az embereknek, az �llatoknk sem aj�nlatos az er�s napsug�rz�s miatt hosszabb ideig a napon tart�zkodni. T�len a r�vid sz�r� kuty�kat �lt�ztess�k be. Ma m�r lehet es�kab�tot �s pul�vert is kapni, de otthon is k�sz�thet�nk megfelel� �lt�z�ket. A hidegben a kuty�k tappancs�t �rdemes bekr�mezni, mert nekik is kisz�rad a b�r�k. Tegy�nk a zseb�nkbe egy-k�t zacsk�t vagy utcai tisztas�gi k�szletet, hogy a kutyagumit fel tudjuk szedni. Mire figyelj�nk a s�ta k�zben? Kuty�nkra �s a k�ls� k�rnyezetre egyar�nt. Ne zavarjunk m�sokat kuty�nkkal �s elv�rhatjuk, hogy minket se zavarjanak s�t�l�s k�zben. Sok kuty�s engedi p�r�z n�lk�l kuty�j�t. Ahhoz, hogy ezt megtehess�k, nagyon ismern�nk kell kuty�nkat: milyen reakci�kat v�ltanak ki bel�le egyes dolgok, mit�l f�l, mikor t�mad, hogyan viselkedik m�s kuty�kkal, emberekkel. Ne felejts�k el azt sem, hogy a p�r�zon vezetett kutya er�sebbnek �rzi mag�t mint a szabadon engedett. Mi is tartsuk tiszteletben m�sok �rz�seit, pl. ha nem szereti a kuty�kat �s nem akar bar�tkozni vel�k. Vigy�zzunk a gyerekekre is, akik megijehetnek a nagyobb test� kuty�kt�l, de ugyan�gy kuty�nk is megijedhet, ha egy ember rossz m�don k�zel�t fel�. �ltal�ban a kan kutya a m�sik kannal , a szuka a szuk�kkal ker�lhet �ssze�tk�z�sbe, de vannak kiv�telek is, ez�rt is kell ismerni kuty�nkat �s egy�b kuty�k viselked�si szok�sait is. Kuty�nk ut�n mindig szedj�k �ssze az �r�l�ket! Ezzel megel�zhet�nk eg�szs�g�gyi probl�m�kat, j�rv�nyok elterjed�s�t. Nem szabad figyelmen k�v�l hagynunk azt sem, hogy ez�ltal szebb� tehetj�k k�rnyezet�nket �s cs�kkenthetj�k a konfliktushelyzeteket azokkal az emberekkel, akiknek kifog�solj�k a v�rosi kutyatart�st. Tartsuk tiszteletben, ha a kutyafuttat�n m�sok is vannak, akiknek kuty�j�val a mi�nk nem j�n ki. Ha egy id�sebb kutya esetleg r�mordul a k�ly�k kuty�ra, ne ijedj�nk meg. �k ilyen m�don adj�k egym�s tudt�ra, hogy ki az er�sebb. Az emberekhez hasonl�an a k�ly�kkutya a feln�tt kuty�t�l tanulja meg, hogy mit szabad �s mit nem. Ez�rt j�, ha van egy j�l nevelt, feln�tt eb a t�rsas�gunkba. Sokat seg�thet a fegyelmez�sben �s idom�t�sban. Ha megfigyelj�k �ket j�t�k k�zben, l�thatjuk, hogy a fiatal kutya ut�nozza a feln�ttek mozg�s�t. M�g nem �rti, hogy mit mi�rt csin�l, de ugyan�gy szaladg�l, szimatol, ugat, ahogy azt feln�tt t�rsait�l l�tja. P�r�zon vagy szabadon? A p�r�z minden "vesz�lyes" helyzett�l visszatartja a kuty�t, ez�rt fogalma sincs arr�l, hogy mi a vesz�ly. Az eb �gy �rzi, ha m�g�tte van gazd�ja az egyfajta meghosszabb�tott territ�riumot jelent neki. A folyton fesz�l� p�r�z t�l nagy �nbizalmat ad a kuty�nak. Ha nem enged�nk kuty�nknak szabad teret, nem tan�tjuk meg p�r�z n�lk�l k�zlekedni,k�nnyen eltorzulhat szem�lyis�ge ,�s minden szembej�v� kuty�ra vet�lyt�rsk�nt tekint majd. A gazdiban ez�rt kialakul az a k�p, hogy az � kuty�ja vereked�s �s meg kell k�tni. Persze a probl�ma ford�tott, az�rt agressz�v a kutya, mert meg van k�tve. Ez a probl�ma emberi nyelvre leford�tva: "�n vagyok a leger�sebb a vil�gon", "A F�n�k �s �n egyek vagyuk, �s legy�zhetetlenek", "M�g j�, hogy visszatart a f�n�k, mert biztos sz�tt�pn�lek!" Egyes ker�letek ebrendeletei el��rj�k, hogy bizonyos kutyafajt�kat tilos p�r�z �s sz�jkos�r n�lk�l s�t�ltatni. Csak nevel�s �s kuty�nk alapos ismeret�nek k�rd�se, hogy mennyire engedhetj�k szabadon. Mit tegy�nk a s�ta ut�n? Ellen�rizz�k, hogy kuty�nk l�ba nem s�r�lt-e meg, nem akadt-e ujjai k�z� bog�ncs vagy tokl�sz, nem kapott-e kullancsot vagy m�s �l�sk�d�t. �rdemes f�leg t�li, de ny�ri id�szakban is megmosni �s bekr�mezni kuty�nk l�b�t. T�len a s�z�s miatt, amely kimarhatja a talp b�r�t, ny�ron meg a k�l�nb�z� utc�ra �nt�tt vegyszerek miatt. Fauna