A család életmódja

Az ember ideális körülmények között családban él: családba születik, ott nevelkedik, majd családot alapít. A család érzelmi ( kötődés, szeretet ), szellemi ( hagyomány, kultúra ) és fizikai környezetet nyújt  ahhoz, hogy az emberi erőforrás rövid és hosszútávon megújuljon. Szerepe az értékrend és a szokások, az életvitel szempontjából alapvető. A családban tapasztalt viselkedési, fogyasztási, életvezetési szokások alapvetően meghatározzák az ott nevelkedő gyermekek környezeti érzékenységét. Ezért indokolt a nevelés, benne a környezeti nevelés egyik legfontosabb területének a családi életet és életmódot tekinteni.

Szubkultúra: Minden családnak megvan a maga szubkultúrája, amely bizonyos vonásokban különbözik más családokétól. Minden családnak bizonyos mértékig eltérő a tapasztalat,- a tevékenység,- és normarendszere, amelybe a gyermeket bevezeti. De ehhez  hozzá kell tennünk a közösségképző vonások azonosságát. Ezek az azonosságok abból adódnak, hogy a családok egy-egy csoportjának azonos a foglalkozása, az iskolázottsága, a vagyoni helyzete, mindennek következtében pedig a társadalomban elfoglalt formális és informális pozíciója is.

Életmód: A család szubkultúrája a család életmódján keresztül válik konkréttá, tapasztalhatóvá és elemezhetővé. A család életmódja nem egyéb, mint szubkultúrájának megjelenési formája. Az életkörülmények adják a szubkultúra alapját, kereteit, objektív feltételeit;       a szubkultúra pedig az életkörülmények által meghatározott életmód tartalmát, mindazt amit hétköznapi kifejezéssel a család légkörének szoktunk mondani.

Az életmód nem más, mint az egyén, társadalmi csoport anyagi körülménye, gazdasági helyzete. Az életmód fogalmának másik, tartalmi megközelítése szerint az életmód a tevékenység rendszerében, az értékek egybeszerveződésében, irányultságában érhető tetten.

Az életmód objektív keretei a család életkörülményei. Az tehát, hogy a család milyen anyagi körülmények között él, mennyit keres, hol helyezkedik el a munkamegosztásban, milyen a háztartási felszereltsége és így tovább. Ezek a gazdasági jellegű körülmények feltételeket szabnak az életmód tartalmi vonatkozásainak. Az életmód tartalmát tekintve pedig nem más,mint azokban a tapasztalatoknak, tevékenységeknek és normáknak a rendszere, amelyek együttesen a család szubkultúráját alkotják.

Megismerése: A családok életmódjának megismerése életkörülményeik feltérképezésével kezdődhet. Kitüntetett tényezők:

-         Az iskolázottság szintje, zínvonala, mennyisége: Az iskolázottság szorosan kapcsolódik más életkörülményekkel.  Megszabja a családtagok elhelyezkedését a társadalmi munkamegosztásban és a társadalom szerkezetében. Leggyakrabban összefügg olyan kulturális hagyományokkal is, amelyek több nemzedéken keresztül öröklődnek. Együtt jár bizonyos igényekkel és ambíciókkal a gyermekek iskolai és iskolán túli pályafutását illetően.

-         A jövedelemszint szorosan kapcsolódik az iskolázottsághoz. Jelentősége azonban nem csak ez. Jelzi egyúttal azokat a pénzügyi, anyagi lehetőségeket, határokat is, amelyek között a család bizonyos értékek megvalósításával megpróbálkozhat. Rávilágít bizonyos családfunkciókra is, főként a gazdasági funkcióira.

-         A háztartás felszereltsége a harmadik tényező. A lakás a család mozgástere, úgyhogy közvetve sokmindent elmondhat a család szerkezetéről és funkcióiról is. Földrajzi elhelyezkedése emellett pontosabbá teszi képünket a család társadalmi elhelyezkedéséről is (falusi parasztcsalád ). A háztartás megszervezettsége, felszereltsége részint a család anyagi körülményeiről vall – ezen belül arról is, mit tart fontosnak és mit nem megszervezni egy-egy család -, részint pedig a család funkcióiról.

-         A kulturális ellátottság vizsgálata is nélkülözhetetlen. Ezen részben a média, részben pedig a kulturális szokások, magatartások vizsgálatát értik általában. A kulturális ellátottság statisztikai jellegű, mennyiségi vizsgálata során rendszerint a család könyveinek száma, az olvasott újságok fajtái, a legkedveltebb rádió- és tévéműsorok, a szabadidő eltöltésének hogyanja felől szoktak érdeklődni.

Gyakorlati rész

A vizsgált család 4 tagú: édesapa,édesanya, a kislányuk, és a nagymama. Az ő életmódjukat vizsgálom a fentebb taglalt tényezők alapján.

Az iskolázottság szintje, színvonala: A nagymama közgazdasági középiskolát végzett, van tehát érettségije. Ő egy általános iskolában gazdasági ügyintéző.

Az édesapa szakmunkásképzőt végzett. Szobafestőként dolgozik, vállalkozó.

Az édesanya Egészségügyi Szakközépiskolában tanult, és egy Bőrgyógyászaton asszisztens. Önszorgalomból elvégezte a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola gyógypedagógusi szakját, tehát főiskolai diplomával rendelkezik. Kislányuk 4 éves, és már most látszik, hogy jó kézügyességgel rendelkezik. A szülők megosztották velem lányukkal kapcsolatos ambícióikat, melyek szerint olyan általános iskolába szánják, ahol kiemelt hangsúlyt fektetnek a kézügyességre, továbbá olyan felsőoktatási intézménybe szánják gyermeküket, ahol ki tudja bontakoztatni képességeit, pl. Iparművészeti Főiskola. Persze semmit nem akarnak erőltetni, de az édesapa önszorgalomból festményeket fest, és örülne, ha a lánya megvalósíthatná ezirányú múltbéli tervét. A szülők úgy érzik, hogy a diplomának nagy jelentősége van már most is, és később még nagyobb lesz. Ezért fontosnak tartják, hogy majd diplomát szerezzen a gyermekük.

Jövedelemszint:  Keresetük alapján középosztálybeli családnak számítanak. Panellakásban élnek, ami szépen fel van újítva, különös tekintettel a gyerekszobára. Rendelkeznek egy autóval is,amit használtan vettek. Komolyabb anyagi gondjaik –úgy láttam – nincsenek. Gyermekük semmiben nem szenved hiányt, sőt, kiemelt fontosságúnak tartják, hogy mindenből a legjobbat kapja: márkás ruhák, drága édességek, üdítők. Szeretnék, ha gyermekük már most felsőbb osztálybelinek látszódna, mint amilyen valójában, ezt a szülei maguk mondták.

A háztartás felszereltsége: Szeged egyik lakótelepén élnek. Lakásuk 1 éve lett kifestve, 1 hónapja parkettáztak. Két szobában új bútorok találhatók. De a többi helyiségben is megkímélt, igényes felszereltsége van a lakásnak. Megszervezett a háztartás is, általában az édesanya főz hétköznapokon, hétvégén pedig a nagymama. A házimunka jelentős részét szintén az anyuka végzi.

Kulturális ellátottság: Körülbelül 50 db könyvük van. Rádiót egyáltalán nem hallgatnak. Az édesanya a talk-show típusú tévéműsorokat kedveli, és a vígjátékokat. Az édesapa az akciófilmeket. A nagymama pedig főleg a kvízműsorokat részesíti előnyben, míg a kislány természetesen a rajzfilmeket. Napilapot nem járatnak. Az ún. heti pletykalapokat rendszeresen megveszik, és a szintén hetente megjelenő rejtvényújságokat is. Számítógéppel, internettel nem rendelkeznek.