"Szerinted lehet f�rfi �s n� k�z�tt bar�ts�g?" "Szerintem igen, �ppen most mondtam
a bar�tn�mnek, hogy nincs abban semmi, hogy egy m�sik l�nnyal megyek moziba,
�s nem �rtem, mit zokog ezen..." A k�rd�st m�r sokan vizsg�lt�k, evol�ci�s
pszichol�gusok, szociobiol�gusok �s szociol�gusok, de a brut�lis h�tk�znapokban
val�sz�n�leg m�r sok sarokba szor�tott f�rj vagy feles�g d�nt�tte el a k�rd�st egy
hat�rozott igennel vagy nemmel, megel�legezve a tudom�ny v�gs� szav�t ebben a
k�rd�sben. Mert, ugye, akinek �ppen van egy ellenkez� nem� bar�tja szerelmi vagy
h�zast�rsi kapcsolata mellett, az makacsul hinni szokott benne, hogy l�tezik
szexmentes, �szinte f�rfi-n� bar�ts�g, m�g a m�sik f�l k�zel sem ennyire biztos
ebben, �s f�lt�kenyked�ssel, jelenetrendez�ssel, nyomoz�ssal nyomat�kos�tja
�ll�spontj�t. Teszi ezt j� okkal, hiszen h�ny bar�ts�gnak indul� kapcsolatb�l lett
azt�n h�zass�gt�r�s �s v�l�s! Azon sokkal kev�sb� szoktunk izgulni, hogy net�n
f�rj�nk beleszeret f�rfibar�tj�ba, vagy feles�g�nk a bar�tn�j�be. J�llehet az �rd�g
nem alszik, de az�rt megnyugtat�an kev�s ilyen esetr�l tudunk.

Mi az, hogy bar�ts�g?

Olykor musz�j feltenn�nk alapk�rd�seket, p�ld�ul hogy mi a csuda ez a bar�ts�g,
amir�l annyit zengedeznek �r�k, k�lt�k, filoz�fusok, �s ami letagadhatatlanul jelen
van mindennapi �let�nkben. Ha naiv evol�ci�s perspekt�v�b�l n�zz�k a k�rd�st,
joggal k�rdezhetj�k, hogy mi�rt j� �nzetlen bar�ts�gokat fenntartani, ahol p�nzt, id�t
�s energi�t fektet�nk val�j�ban idegen emberekbe, csak az�rt, mert �k a bar�taink.
(Innen �zenem Zolinak, hogy a k�nyveimet most m�r adja vissza.)

A bar�ts�g nyomban felveti az altruizmus, vagyis az �nzetlens�g k�rd�s�t: m�r az
�llatok k�zt is megfigyelhet� az altruista viselked�s (pesszimist�k most azt mondj�k,
hogy ott m�g igen), nemcsak sz�l� �s ut�dja k�z�tt, hanem laz�bb rokoni sz�lak
ment�n is (1.). A m�h �lete �r�n is megv�di a kapt�rt, egy �rt �ll� �llat v�szki�lt�ssal
figyelmezteti a t�bbieket, mag�ra vonva a ragadoz� figyelm�t. A csimp�nz sz�vja
ugyan a fog�t, de nem tud ellen�llni, ha a m�sik k�r a ban�nj�b�l. A szociobiol�gia
feltev�se szerint az �nzetlens�get a g�nrokons�g er�ss�ge hat�rozza meg, hiszen az
evol�ci�s c�l az, hogy az �n nagyszer� tulajdons�gaim elterjedjenek. S min�l
val�sz�n�bb, hogy valaki hordozza ezeket, ann�l val�sz�n�bb, hogy seg�tek neki.
Mondjuk az elm�let megbicsaklik, amikor egy rongyos koldusnak p�nzt adunk, mert
nem hiszem, hogy �benne saj�t megtestes�l�s�nket l�tn�nk, de erre biztos l�tezik
egy m�sik, m�dos�tott magyar�zat. �m a g�nrokons�g �s a seg�t�k�szs�g kapcsolata
- ha nem is zavartalanul, de - k�ts�gtelen�l m�k�dik: Philippe Rushton nem �ppen
n�pszer� a tudom�ny vil�g�ban, mert rasszist�nak tartj�k. Nem akarom �t tiszt�ra
mosni, csak az�rt hoztam sz�ba, mert van egy �rdekes elm�lete, amelyet a genetikai
hasonl�s�g te�ri�j�nak neveznek (1.). Rushton bar�tokat vizsg�lt meg egy rak�s
genetikai mutat� alapj�n, �s kider�lt, hogy genetikailag sokkal ink�bb rokonai
egym�snak, mint k�t v�letlenszer�en kiv�lasztott ember. Ugyanez igaz a
h�zasp�rokra is, teh�t nem v�letlen, hogy a j� h�zass�gok �s a bar�ts�gok valamif�le
lelki �sszhangra �p�lnek. A g�nrokonok rejtett mechanizmusok r�v�n felismerik
egym�st, s erre sz�mos �rdekes p�ld�t tal�ltak m�r. Az any�k p�ld�ul a szagukr�l
t�k�letesen felismerik saj�t gyermek�ket, �s szag alapj�n el tudj�k k�l�n�teni �des �s
fogadott gyermek�ket is (2.). Hasonl�k�pen az �destestv�rek szint�n felismerik
egym�st a szagukr�l. M�g meglep�bb, hogy a n�k olyan f�rjet szeretnek v�lasztani,
akiknek a szaga apjuk�hoz hasonl�t, s ennek h�tter�ben ism�t a genetikai rokons�g
ir�nti vonzalmat mutatt�k ki (3.). Ha teh�t valaki nem b�rja a bar�tja szag�t, j�, ha
tudja, hogy r�gen rossz. �n id�ben sz�ltam!

Most m�r �rtj�k, az�rt kellenek a j� bar�tok, hogy legal�bb mi, azonos g�n�ek
tartsunk �ssze. K�vetkez� leck�nk meg�rteni a n�i �s a f�rfil�lek titk�t.

A n�i �s f�rfibar�ts�g evol�ci�ja

Lionel Tiger �rdekes elm�lettel hozakodott el� (4.), hogy megmagyar�zza a f�rfiak
�s n�k bar�ts�g�nak elt�r� jelleg�t. Mert mer�ben m�s jelleg�ek. A f�rfiak az
�sid�kben er�sen egym�sra voltak utalva a vad�szatban, a harcban, mint most a
BKV-ellen�r�k a mozg�l�pcs� tetej�n, s ez�rt nagyon fontos volt, hogy k�pesek
legyenek egym�ssal kooper�lni, egym�sban megb�zni, egym�s�rt �ldozatokat hozni:
ez a f�rfibar�ts�g genetikailag be�getett alapja. Ezzel szemben a n�k mondjuk
bogy�kat, gy�m�lcs�ket, sz�csk�ket gy�jt�gettek, s ebben egym�snak ink�bb
vet�lyt�rsai, semmint sz�vets�gesei voltak, hiszen egym�s orra el�l hal�szt�k el,
amit tal�ltak. Benn�k nem alakult ki ez a ny�j�szt�n, amelyet futballm�rk�z�seken
mind a p�ly�n, mind a lel�t�kon megfigyelhet�nk. A n�k mindig individualist�bbak
voltak, mert a f�rfiak egy�tt mentek el b�l�nyezni, a n�k meg otthon maradtak, �s
mag�nyosan sepregett�k a kunyh�t, csiholt�k a t�zet, vigy�ztak a gyerekekre,
vakart�k a b�r�ket. Na, most majd kifejtem, ez micsoda k�l�nbs�gekhez vezetett.

A f�rfibar�ts�g

A f�rfiak bar�ts�g�t vizsg�lva �ltal�nos meg�llap�t�s, hogy nekik sokkal t�bb
bar�tjuk van. Ennek oka r�szben az, hogy - mint l�ttuk - g�njeikben hordozz�k a
brancsba tartoz�s v�gy�t, m�sr�szt t�bbet vannak t�vol az otthont�l, tradicion�lis
okokb�l t�bb a szabad idej�k, �s t�rsadalmilag elfogadottabb, hogy a f�rfiak
bar�taikkal ide-oda grassz�lnak, egy�tt sportolnak, k�rty�znak, isznak. Ha egy n�
csin�ln� ugyanezt, p�ld�ul egyed�l menne el egy sz�rakoz�helyre, az kifejezetten
kih�v� volna sokak sz�m�ra, mint amikor egy gazella fel-al� s�t�lgat az
oroszl�ncsal�d el�tt.

A f�rfibar�ts�g alapja �ltal�ban a h�s�g, a lojalit�s, s a f�rfiak kapcsolata f�k�nt az
"egy�tt csin�l�sban" mer�l ki. Ez�rt a f�rfiak mindig is kedvelt�k a csapatsportokat,
a k�z�s aktivit�st. Szarvast vagy labd�t kergetni ugyanaz az �lvezet. L�teznek olyan
n�zetek is, miszerint ezek val�j�ban nem is bar�ts�gok, sokkal ink�bb
programkapcsolatok, teniszpartners�gek, iv�cimboras�gok stb. (5.). Ha innen
n�zz�k, kicsit megcsappan az igaz bar�tok sz�ma. Vagyis �gy t�nik, a f�rfiakat
ink�bb t�bb, de felsz�nesebb kapcsolat jellemzi.

A f�rfiszerephez hozz�tartozik az er� �s a magabiztoss�g, legal�bbis annak l�tszata,
s gyenges�gnek min�s�lne, ha szorong�saikr�l, f�lelmeikr�l �szint�n besz�ln�nek.
A f�rfiak nem szeretnek magukr�l vagy �rz�seikr�l besz�lni, ink�bb �sszet�rnek
valamit, az is el�g besz�des. Egysz�val a f�rfiak ut�lnak lelkizni, vagy ha m�gis erre
v�gynak, akkor a csal�dtagjaikkal teszik meg. Bizonyos k�r�kben ezt a rend�rs�g
meg�rkez�se szokta z�rni.

Ahogy egy kutat� megfogalmazta, a f�rfiak szoci�lisak, de nem intimek. Ha egy
f�rfi vallom�sokkal trakt�lja bar�tait, azok r�gt�n tudj�k, hogy nagy baj lehet.
Kutat�k h�rom fontos okot l�tnak arra, hogy a f�rfiak ilyen t�vols�gtart�k egym�ssal
szemben: az egyik a tradicion�lis marlbor�s, borost�s f�rfiszerep, a m�sik a k�zt�k
�hatatlanul megb�v� vet�lked�s, a harmadik pedig a rejtett f�lelem a
homoszexualit�st�l. A homoszexu�lisok val�sz�n�leg rejtett heteroszexualit�sukt�l
f�lnek.

A n�i bar�ts�g

Modern vil�gunkban a n�k m�r "felszabadultak", vagyis g�rizhetnek nemcsak
otthon, hanem a munkahelyen is, de ett�l ugyan�gy - vagy m�g ink�bb -
korl�tozottabb a mozg�ster�k, mint a f�rfiak�. Mert a hivatali munka mellett m�g
mindig az � v�llukon nyugszik az otthon rendben tart�sa, a bev�s�rl�s, a f�z�s, a
gyermeknevel�s. Ezek akkor is alapvet�en mag�nyos tev�kenys�gek, ha j�
szervez�ssel olykor-olykor �ssze lehet hozni egy k�z�s d�lel�tti babakocsi-
tologat�st. A n�k bar�ts�ga tartalm�ban eg�szen m�s jelleg�, a l�nyeg nem az
"egy�tt csin�l�s", hanem az egy�ttl�t, s a f� t�ma a l�lek rejtelmeinek kutat�sa, az
�nfelt�r�s, az �rzelmek, a kapcsolati probl�m�k kit�rgyal�sa. A n�k m�lyen
elk�telez�dnek kapcsolataikban, �s h�s�gesebbek, kitart�bbak bar�ts�gukban (5.).
Tradicion�lis n�zet, hogy a n�i bar�ts�gok intrikusak, rosszindulat�ak, mert a n�k
im�dnak titkokat megtudni, �s im�dj�k azokat kifecsegni. Ez nyilv�n abb�l fakad,
hogy a f�rfi mindig le�rt�kelte a n�t, �s nem �rtette meg a n�i bar�ts�g m�lys�g�t,
amely sz�m�ra ijeszt�. A f�rfiak nagy �vatosan arr�l szoktak besz�lgetni, hogy mi
t�rt�nt, a n�k pedig arr�l, hogy mit �reznek. A (f�rfi)vil�g nem sokra becs�li a n�k
bar�ts�g�t, azt felsz�nesnek �s �resnek tekinti. Ha k�t n� bar�ti �sszej�vetelt tart,
akkor az "pletyiz�s", ha k�t f�rfi tal�lkozik, akkor az �sszej�vetel. Ha f�rfiak
besz�lget�s�be cs�ppen�nk, akkor egyfajta munka�rtekezleten vagy haditan�cson
�rezhetj�k magunkat, ahol mindenki okosabb vagy viccesebb akar lenni a m�sikn�l;
a n�i besz�lget�sek meg olyanok, mintha egy pszichoter�pi�s �l�sre kukkantan�nk
be, mindenki jobban akarja �rteni a m�sikat. Sz�val a n�k im�dnak lelkizni,
�nmag��rt a lelkiz�s�rt, a f�rfiak meg len�zik ezt. A pszichoter�pi�s rendel�k
l�togat�i nem meglep� m�don d�nt�en n�k.

Mindez a n�i l�lek saj�toss�gaib�l fakad: a n�k sokkal emocion�lisabbak,
empatikusabbak, v�gynak az intimit�sra, a k�zels�gre.

A vil�girodalomban rengeteg felmagasztalt f�rfibar�ts�g le�r�s�t tal�lhatjuk, n�k�t
viszont alig. Ennek egyik oka, hogy az �r�k d�nt� h�nyada f�rfi. A nyelv is
f�rfinyelv, a bar�ts�g sz� szinte minden szinonim�j�nak f�rfias hangz�sa van: haver,
pajt�s, bajt�rs, cimbora.

F�rfi-n� bar�ts�g

Graham Allan Friendship (4.) c�m� szociol�giai �sszefoglal�j�ban meglehet�sen
pesszimista f�rfi �s n� bar�ts�g�t illet�en, szerinte ez ritka, mint a feh�r holl�,
h�zasemberek eset�ben pedig m�g enn�l is ritk�bb. N�zeteit m�sok is osztj�k (5.).

Az egyik oka, hogy nincs r� szoci�lis mint�nk, hogyan is kell csin�lni (m�s oldalr�l
meg elviselni), �s a k�rnyezet sem szokta gyanakv�smentesen figyelni az ilyen
bar�ts�gokat. Tov�bb� mindk�t nemnek nyom�s evol�ci�s oka van arra, hogy
f�lt�kenyen figyelje partnere bar�tkoz�s�t a m�sik nemmel. Mert mi van, ha...?
Nemes elvek tiszteletben tart�s��rt senki nem akarja k�s�bb �gy �rezni, hogy h�ly�t
csin�ltak bel�le az orra el�tt.

Bizonyos biztons�gi int�zked�sek mellett persze lehets�ges a vegyes bar�ts�g, ha a
f�rfi �s a n� am�gy boldog, kiegyens�lyozott kapcsolatban �l, s �gy nem akar
egym�st�l semmit. Persze ha ennek a val�sz�n�s�g�t szeretn�nk le�rni, nagyon sok
null�t kellene felhaszn�lnunk, mert boldog ember kev�s van, s hogy kett�, r�ad�sul
m�s nem� ilyen ember m�g tal�lkozzon is, �s bar�tkozni is akarjon egym�ssal,
ritk�n j�n �ssze. A probl�ma �ppen az szokott lenni, hogy k�t olyan ember
tal�lkozik, aki addig azt hitte, hogy boldog h�zass�gban �l, �s nem akar a m�sikt�l
semmit, �m azt�n m�giscsak akar. De ez, ugye, legyen az � bajuk. Mennyivel
b�lcsebb, aki m�r eleve tudja, hogy boldogtalan!

Azt�n egy m�sik biztons�gosnak �g�rkez� lehet�s�g, ha a n� j�val id�sebb, mint a
f�rfi, vagy ha a kapcsolat csak a munk�ra korl�toz�dik. Sajnos a szociol�gusok
mindig norm�lis, kell� �nismerettel rendelkez� emberekb�l indulnak ki. Mert persze
ezek a dolgok elvileg m�k�dhetn�nek, m�gis el�g ritk�n siker�lnek.

De hogy ne legy�nk tendenci�zusan egyoldal�ak, id�zz�k Linda Sapadint (6.), aki
szerint a f�rfi �s n� bar�ts�g�t illet� pesszimizmus a m�lt �r�ks�ge, amikor a f�rfi
dolgozott, a n� meg otthon v�rta k�r�it, s f�rfi �s n� k�z�tt hagyom�nyosan csak a
rom�nc teremthetett kapcsolatot. T�l sok�ig a szerelem vagy a szeret�i viszony volt
az egyetlen lehets�ges kapcsolat f�rfi �s n� k�z�tt, s ez m�g mindig �thatja
gondolkod�sunkat. Ma viszont a k�t nem egy�tt dolgozik, sportol, s ha nem is
mindig siker�l, ez a sz�p �j vil�g elvileg lehet�v� teszi k�zt�k a bar�ts�got. �gy az
optimista pszichol�gusn�. Persze nem k�nny�ti meg a dolgot, hogy remek mint�ink
vannak a fl�rtre, az egy�tt j�r�sra, a h�zasod�sra, az igazgat�i �r�asztalon val�
szeretkez�sre, de nincsenek szab�lyok arra, hogy hogyan m�k�dtethet� a vegyes
bar�ts�g.

Mondjuk teniszez�s ut�n nyugodtan f�r�dj�n egy�tt a vegyes p�ros a zuhanyz�ban?
Hiszen csak bar�tok. Vagy a f�rfi tr�f�san bokszolja hasba n�i bar�tj�t, ahogy
f�rfibar�tait szokta? Vil�gos, hogy ez k�ptelens�g. De akkor hogy kell csin�lni?

R�ad�sul a filmek is azt sulykolj�k, hogy ami kezdetben bar�ts�gnak t�nik, az lassan
�gyis �tfordul majd szerelembe. N�zz�k a filmet, �s az�rt drukkolunk, hogy
siker�lj�n nekik. Legal�bb nekik! Mert sokan boldogtalanok, �s alig v�rj�k, hogy a
bar�ts�g legal�bb valami sov�nyka kis kalandba torkolljon, b�nj�k is �k, hogy m�r
megint a feud�lis maradv�nyok �rv�nyes�lnek! V�g�l is csak ahhoz a k�rd�shez
sz�ltak hozz�, hogy lehet-e n� �s f�rfi k�zt bar�ts�g.

Don O'Meara higgadtan kezeli a k�rd�st, s a vegyes bar�ts�gokban �t kih�v�st l�t
(6):

1. Neh�z meghat�rozniuk a r�sztvev�knek, hogy pontosan mit is �reznek. Ha egy
f�rfi vagy egy n� v�gyik a m�sik ut�n, szeret vele lenni, hogyan k�l�nb�ztesse meg
ezt a szerelemt�l? Ha azonos nem� lenne, nem volna defin�ci�s probl�ma, volt
szovjet �s NDK-s vezet�ket lesz�m�tva senki nem akarja sz�jon cs�kolni a bar�tait.
�gy azonban ink�bb csak azt mondhatja: nem akarok lefek�dni vele (illetve
dehogyisnem, viszont � biztos nem akarja), h�t akkor musz�j bar�toknak lenn�nk.
Ez volna akkor f�rfi �s n� bar�ts�ga? Hogy mekkora a bizonytalans�g ezen a t�ren,
jelzi Walid Afifi vizsg�lata (6.) is, amelyben t�bb sz�z f�iskol�s 67%-�nak volt m�r
testi kapcsolata vegyes bar�ts�g�ban, de az mind�ssze 11%-n�l alakult �t szerelmi
kapcsolatt�. Na, �ppen ezzel kapcsolatos a m�sodik neh�zs�g:

2. Neh�z kiz�rni a szexu�lis vonzalmat a vegyes bar�ts�gb�l. Sapadin vizsg�lat�ban
150 dolgoz� n�t �s f�rfit k�rdezett meg, hogy mit szeret a vegyes bar�ts�g�ban, �s
mit nem. A n�k d�nt� t�bbs�g�t zavarta a bar�ts�gban bujk�l� szexu�lis t�lt�s, m�g
a f�rfiak t�lnyom� t�bbs�ge azt mondta, hogy a n� szexu�lis vonzereje ind�totta �t a
bar�tkoz�sra, s ez elm�ly�ti a kapcsolatot. A f�rfiak �s a n�k 62%-a mondta azt,
hogy a szexu�lis t�ltet bizony jelen van bar�ts�gukban. Ugye �rezz�k, hogy �gy
b�rmikor �sszed�lhet ez a k�rtyav�r, el�g egy holdt�lte a v�llalati �d�l�ben vagy
egy elakadt lift az irodah�zban. Sz�val penge�len t�ncol a dolog, mert ki akarjuk
z�rni a szexet a vegyes bar�ts�gb�l, mik�zben az tartja �ssze. Biztos j� dolog ronda
n�kkel meg gusztustalan pasikkal bar�tkozni, az ember legal�bb �t�rzi, mennyire
�nzetlen �s pl�t�i a kapcsolat, de minden h�ts� sz�nd�k n�lk�l is a sz�p vagy
legal�bbis kellemes k�lsej� emberekhez vonz�dunk. Vagy egyed�l vagyok ezzel?

3. A harmadik neh�zs�g az egyenl�tlens�g. A bar�ts�g k�t egyenl� ember
kapcsolata, s egy f�rfidominanci�j� vil�gban, ahol a f�rfi az er�s, a n� a gyenge, ezt
neh�z megval�s�tani. Fenn�ll a vesz�ly, hogy a n� �ntudatlanul is al�vetett szerepet
vesz fel a bar�ts�gban, ahogy a h�zass�gokban is a n�k az �ldozatk�szebbek, olykor
meg egyenesen a kapcsolat m�rt�rjai. Shere Hite (7.) vizsg�latai arra mutatnak r�,
hogy a n� f�rfiakhoz val� viszonya az apj�val val� kapcsolat�nak f�ggv�nye. Sok n�
eml�kszik vissza �gy az apj�ra, hogy "csod�ltam, de sosem �rtettem �t". Ha az apa
megk�zel�thetetlen �s megfellebbezhetetlen tekint�ly, a n� k�s�bb nehezen alak�t ki
egyenrang� kapcsolatokat f�rfiakkal, mert mindig a pap�t l�tja benn�k, s vagy al�
akarja vetni mag�t a hatalmuknak, vagy l�zadni akar ellene.

4. A negyedik neh�zs�g megk�zdeni a k�rnyezet gyanakv�s�val, megjegyz�seivel,
c�lozgat�s�val. "Ti t�nyleg csak bar�tok vagytok?" - hallani a k�tked� k�rd�seket.

5. V�g�l pedig a f�rfiak �s a n�k m�g ma sem tudnak bar�tkoz�si c�lb�l egyk�nnyen
tal�lkozni, mert a nemek m�r az �ltal�nos iskol�t�l kezdve elk�l�n�lnek, �s e
hat�rok �tl�p�se g�nyt, pletyk�t, gyanakv�st sz�l. Az a duma, hogy "csak a bar�tja
akarok lenni", m�r annyira elkoptatott, hogy Patrona Hungariae le�nyn�vend�kei
sem veszik be.

Most mi legyen?

Camille Chatterjee (6.) k�vetkeztet�se az, hogy tetszik, nem tetszik, a vegyes
bar�ts�goknak ki kell alakulniuk, ez t�rsadalmi sz�ks�gszer�s�g, hiszen a k�t nem
mindenf�le funkci�kban egyre ink�bb elvegy�l, s ki kell alakulnia egy �j kapcsolati
mint�nak, amely lehet�v� teszi �s szab�lyozza f�rfi �s n� �jszer� kapcsolat�t. Ezzel
maxim�lisan egyet lehet �rteni, de am�g a g�ntechnol�gia nem tart ott, a f�rfiak
�szt�n�sen vonz�dni fognak a n�kh�z, a n�k pedig a f�rfiakhoz. Persze az�rt a
dolog nem rem�nytelen, ugyanis �ppen a n�i �s a f�rfibar�ts�gok bizonyos
egyoldal�s�gai miatt a k�t nemben er�s a v�gy a tiszta (�rtsd: szexmentes) f�rfi-n�
bar�ts�gra. Vizsg�latok jelzik (5.), hogy �ppen a k�t nem elt�r� tulajdons�gai azok,
amelyek oly vonz�v� teszik a vegyes bar�ts�got. Sok f�rfi p�ld�ul azt az intimit�st,
meg�rt�st �s odafigyel�st, amelyet nem kaphat meg cimbor�it�l, megkapja n�i
bar�tj�t�l. M�sok azt �rt�kelik a vegyes bar�ts�gban, hogy nem kell j�tszaniuk a
mach�t, �s kimutathatj�k gyenges�geiket (8.). A f�rfiak ez�rt �ltal�ban sokkal t�bbre
is �rt�kelik a vegyes bar�ts�gukat, mint a n�k (6.), vagyis t�bbet profit�lnak bel�le.
Ugyanakkor a n�ket �ppen a f�rfiak nagyobb tart�zkod�sa vonzza, mert id�nk�nt
fel�d�l�s, hogy nem kell mindig lelki szem�tl�d�nak lenni, vagy egy elhagyatott
bar�tn�ben �jszak�kon �t tartani a lelket, hanem lehet felsz�nesen po�nkodni
egym�ssal. A f�rfi felszabad�tja a n�ben a racion�lis �s �n�rv�nyes�t� tendenci�kat
is, amelyeket a bar�tn�k nem k�pesek mozg�s�tani. A n�k pedig megtan�tj�k a
f�rfiakat arra, hogyan fejezz�k ki �rz�seiket.

A vegyes bar�ts�gok kialakul�s�t megk�nny�ti, hogy korunkban a f�rfiak egy r�sze
feminiz�l�dik, a n�k pedig maszkulinabbakk� v�lnak, legal�bbis lelki �rtelemben.
Michael Monsour (6.) vizsg�lata szerint a n�iesebb f�rfiaknak �s a f�rfiasabb
n�knek k�tszer annyi vegyes bar�ts�guk van, mint a tradicion�lisan maszkulin �s
feminin embereknek.

F�rfi �s n� akkor tud igaz�n bar�tt� v�lni, ha elfogadja a szexu�lis vonzer�t, de
tiszt�ban van azzal, hogy amit bar�tk�nt szeret �s tisztel a m�sikban, az nem volna
el�g alap egy szerelmi kapcsolathoz.

Mindenesetre - �ll�tja Kathy Werking (6.) - ha megjelenik a szexu�lis vonzalom,
legjobb azt megbesz�lni, mert egy�bk�nt olyan, mintha tapos�akn�n s�t�lgatn�nak a
felek.

A f� vesz�lyt persze a f�rfiak jelentik: 1450 megk�rdezettb�l 64% szerint a f�rfiak
azok, akik hajlamosak f�lre�rtelmezni a vegyes bar�ts�got, �s a szex fel�
kanyarodni, m�g a n�knek csak 25%-a szokta "elrontani" a dolgot. �s megford�tva a
k�rd�st, hogy ki tudja jobban t�vol tartani a szexet a bar�ts�gt�l: a v�laszol�k szerint
a n�k 67%-a k�pes erre, m�g a f�rfiakr�l csak 13% gondolta ugyanezt.

Teh�t hogy lehet-e f�rfi �s n� k�z�tt bar�ts�g, az �gy t�nik, els�sorban nem elvi
k�rd�s, hanem �nfegyelem, felel�ss�gtudat, egysz�val sok nemes er�ny �s persze
id� k�rd�se.

Ha m�g maradt volna nyitott k�rd�s, minden f�nyk�pes n�i e-mailre sz�vesen
v�laszolok. A Subjectbe k�rn�m sz�pen be�rni, hogy "dr�ga bar�tomnak", vagy el�g
csak annyi, hogy "dr�g�mnak".

Aj�nlott irodalom:

1. www.amren.com/996issue/996issue.html

2. www.newscientist.com/news/news.jsp?id=ns9999892

3. www.newscientist.com/news/news.jsp?id=ns99991815

4. Allan, Graham: Friendship. Harvester Wheatsheaf, New York, etc. 1989

5. soeweb.syr.edu/thechp/genpat.htm

6. www.findarticles.com/cf_0/m1175/5_34/82261907/print.jhtml

7. www.sexandbusiness.com/article.htm

8. www.christianitytoday.com/singles/eharmony/02dec-6.html

Szerz�: Szendi G�bor

Forr�s: Prim Online