Indries Kriszti�n: Az Internetes cseveg�s tudattalan folyamatai Ideje: Okt�ber 03, h�tf�, 18:42:37 Szerz�: Indries Kriszti�nIndries Kriszti�n A k�perny�n megjelen� sz�veg, mint projekci�s fel�let Az internet t�rh�d�t�s�val az emberi kommunik�ci� �j dimenzi�ja ny�lt meg, hiszen m�sodpercek alatt eljuttathatunk inform�ci�t a vil�g szinte minden t�j�ra, elektromos levelet k�ldhet�nk, hozz�sz�lhatunk k�l�nb�z� vita - f�rumokhoz �s ak�r cseveghet�nk is. Egyre t�bb kutat�s sz�letik, ami a sz�m�t�g�pes kommunik�ci�t (computer mediated communication) valamint az ember �s a sz�m�t�g�p viszony�t vizsg�lja. Az els� cseveg� programot az IRC-t (Internet Relay Chat - Internet k�zvet�tette cseveg�s) 1988-ban alkott�k meg, �s az�ta is nagyon n�pszer� az Internetez�k k�r�ben. A "csettel�" programok felhaszn�l�i �l�ben v�lthatnak �zeneteket, ami �ltal kialakulhat a cseveg�s ill�zi�ja. A virtu�lis cseveg�s t�bbnyire a billenty�zet seg�ts�g�vel beg�pelt �s a k�perny�n megjelen� sz�vegeken kereszt�l val�sul meg, amit itt-ott gazdag mimik�nk szeg�nyes p�tl�kei az emoticonok tark�tanak. A cseveg� programok seg�ts�g�vel megval�s�tott k�zl�sben nincs nonverb�lis �zenet, metakommunik�ci�, tekintet, mimika, pantomimika, gesztus, hangsz�n, hanghordoz�s, csak a puszta arctalan sz�veg. A cseveg� programok haszn�latakor val�j�ban nem lehet besz�lgetni, hanem csak sz�veget �rni �s sz�veget olvasni. Az �rott sz�veg dek�dol�s�t sok esetben a metakommunik�ci� hi�nya nehez�theti. Minden k�zl�sfolyamatr�l elmondhat�, hogy van egy tartalmi �s egy kapcsolati aspektusa. A kapcsolat mintegy k�r�l�leli a tartalmat �s megteremti az �rtelmez�s kontextus�t �s hangulat�t. Az interakci�k �rzelem-, illetve viszonyszab�lyz�sa f�leg a nemverb�lis jelz�sek �ltal val�sul meg (Buda, 1994). Az implicit �rzelmi tartalom n�lk�l a sz�veg h�zagoss� v�lik, amit bels� vil�gunk tartalmaival t�lt�nk ki. A szemt�l szembeni kommunik�ci� hi�ny�ban, csettel�s k�zben, nehezebben tudjuk a k�zl�sek finom �rnyalatait �szlelni. A kommunik�l� felek puszta sz�vegek form�j�ban k�z�lt �zenete k�nnyen v�lhat "vet�t�v�szonn�" amire a l�ny�nk m�ly�r�l projekt�lhatunk tartalmakat. Az olyan kommunik�ci�s szitu�ci�, amikor nem l�tjuk a m�sikat akivel besz�l�nk, t�g teret enged a fant�zi�knak, ak�r a pszichoanalitikus helyzet, ahol a p�ciens fekszik, �s m�g�tte �l az analitikus (Ormay, 2000 ). A sz�m�t�g�pen kereszt�l t�rt�n� cseveg�s saj�toss�ga, hogy a r�sztvev�k nem kell, hogy felfedj�k val�di identit�sukat, hanem egy becen�v (nickname) �ltal lesznek azonos�that�ak. Suler (2002), a "kiberpszichol�gia" jeles k�pvisel�je szerint minden esetben tudattalanul fel�p�t�nk egy ment�lis k�pet arr�l a szem�lyr�l, akivel sz�veges �zenetek form�j�ban kommunik�lunk. Ha ismertelen a szem�ly, akinek az �zenet�t olvassuk, tudattalanul a sz�veghez k�pzel�nk egy arcot, egy hangsz�nt, egy karaktert vagyis megszem�lyes�tj�k a sz�veget. A cseveg� szem�lyek saj�t intrapszich�s vil�gukb�l projekt�lhatnak tartalmakat a sz�vegre �s ez�ltal interioriz�lt bels� t�rgyaikkal l�phetnek �rzelmileg kapcsolatba csettel�s k�zben. A sz�m�t�g�p k�perny�j�n megjelen� sz�veghez hozz�k�pzelt szem�llyel indulat�tt�teles kapcsolatba is lehet ker�lni. P�ld�ul, ak�r szem�lyes tal�lkoz�s n�lk�l is bele lehet szeretni egy cseveg� partnerbe, hiszen a libid� megsz�llhatja a sz�veghez k�pzelt szem�lyr�l kialak�tott bels� k�pet. Ez ak�r igen komoly probl�m�v� is v�lhat, hiszen m�r �nseg�t� csoportokat is szerveztek azok r�sz�re, akik virtu�lis kalandokba (cyber affair) elegyedtek �r�kon �t csevegve "virtu�lis szerelm�kkel" mik�zben elhanyagolt�k a kapcsolatukat a val�s partner�kkel. A "kiberkalandorok" egy id� ut�n csal�dnak szerelm�kben, vagy r��brednek arra, hogy a “virtu�lis viszonyuk” csup�n egy ill�zi�, amibe ide�ljaikat vet�tett�k. A ki�br�ndult vagy kij�zanodott “kiber-szerelmes” komoly b�ntudatt�l, s�lyos lelkiismeretfurdal�st�l �s depresszi�t�l szenvedhet, mivel �gy �rezheti, hogy “megcsalta” a val�s partner�t. A cseveg�si regresszi� �s az �tmenti t�r A sz�m�t�g�pen kereszt�li �l� �zenetv�lt�s jellegzetes �lm�ny�nek tartja Suler az �nhat�rok elmos�d�s�t. A hosszasan cseveg� szem�ly bels� vil�g�nak az �sszeolvad�s�t �lheti meg a besz�lget� partner�nek a bels� vil�g�val. Sokan arr�l sz�molnak be, hogy olyan ill�zi�juk t�madt, mintha a cseveg� t�rsuk hangja valahonnan bel�lr�l sz�lna, �ll�tja Suler. Ezt a tapsztalatot szolipszisztikus introjekci�nak nevezi a szerz� ( Suler, 2002). A t�rgykapcsolat-elm�letek �rj�k le azt a korai folyamatot, amelynek sor�n a csecsem� tudat�ban lek�pez�dik a k�ls� t�rgy k�pe, �s az introjekt�v identifik�ci�s folyamatok eredm�nyek�ppen bels� t�rggy� v�lik. Melanie Klein elm�lete szerint a csecsem� eleinte nem tud k�l�nbs�get tenni a t�rgy bels� k�pe �s a k�ls� t�rgy k�z�tt. A “Notes on Some Schizoid Mechanisms” (1946) c�m� munk�j�ban Klein kifejti, hogy a t�rgykapcsolatok a kezdetekt�l a bels�v� t�tel �s a kivet�t�s k�z�tt ingadoznak, vagyis bels� �s k�ls� t�rgyak k�z�tt. A cseveg� programok haszn�lata sor�n kialakul� szubjekt�v tapasztalat sokban hasonl�t �n-m�sik szepar�ci� el�tti korai fejl�d�si szakaszok �lm�nyszervez�d�si m�dozataira. A huzamosabb ideig t�rt�n� „csettel�s” k�zben megjelen� m�dosult tudat�llapot a regresszi� egy form�j�nak tekinthet�, amire jellemz� az or�lis hat�rn�lk�lis�g �rz�se, a k�ls� �s bels� vil�g �sszeolvad�s�nak (f�zi�j�nak) a meg�l�se valamint a fant�zi�k �s a projekci�k fokozott jelenl�te. A virtu�lis vil�got, mint a kommunik�ci� medi�ci�s k�zeg�t a Winnicott �ltal le�rt, az anya �s gyerek k�zt kialakul� “�tmenti t�rhez” (transitional space), " �tmeneti val�s�ghoz", a j�t�k �s az alkot�s sz�nhely�hez hasonl�tja t�bb szerz� (Suler, 2002; Ritter, 2000; Ormay, 2000). A csecsem� fejl�d�s�nek fontos momentuma, amikor az �r�melv hely�t �tveszi a realit�selv. A szubjekt�v mindenhat�s�g korai vil�g�ban a csecsem� abban az ill�zi�ban l�tezik, hogy minden az � k�v�ns�g�ra t�rt�nik, � teremti meg a v�gyainak t�rgy�t, vagyis k�v�ns�gai mindenhat�ak. Az objekt�v val�s�gnak megfelel�en szervez�d�tt tapasztalatban a v�gyak t�rgy�t meg kell tal�lni a k�lvil�gban, �s alkalmazkodni kell ezekhez. Az �tmeneti t�rben a szubjekt�ven �t�lt �lm�nyek �s az objekt�van �szlelt val�s�g egyszerre �s egym�ssal k�lcs�nhat�sban van jelen. Az �tmeneti t�r "k�ztes hely” a csecsem�, a gyermek �s k�s�bb a feln�tt bels� pszich�s val�s�ga �s az objekt�v val�s�g k�z�tt. Az �tmeneti val�s�g k�v�l van a fant�zia bels� sz�nter�n, de a kapcsolata a k�ls�, t�l�nk f�ggetlen�l l�tez� vil�ggal m�g h�zagos. "A kultur�lis �lm�ny helye az egy�n �s a k�rnyezet (t�rgy) k�z�tti potenci�lis t�r... A val�s�g elfogad�sa soha nem lehet teljes, a k�ls� �s a bels� val�s�g �sszekapcsol�s�nak terh�t�l megk�nnyebb�l�st jelent egy "k�ztes �lm�ny-t�r", amely k�zvetlen folytat�sa a j�t�k ter�nek." (Winnicott, 1999). Az �tmeneti t�r, h�d a val�di t�rgykapcsolatok �s a szolipszisztikus vil�g k�z�tt. Winnicott szerint "a potenci�lis t�r 'a semmi m�s nincs csak �n' �s a 'vannak t�rgyak �s jelens�gek az omnipotens kontrollomon k�v�l' �lm�nyek k�zti �sszj�t�kban helyezkedik el" (Winnicott, 1999). A csettel�s k�zben kialakul� m�dosult tudat�llapot, a “cseveg�si regresszi�” sor�n lehets�ges, hogy a tapasztalatainkat az �tmenti t�r �lm�ny feldolgoz�s�hoz hasonl� m�don �lj�k meg. Az �tmeneti t�r tapasztal�s�ban - ak�r a "cseveg�si regresszi�ban" egyszerre van jelen az omnipotens kontroll �rz�se, a v�gyak mindenhat�s�g�nak az ill�zi�ja, valamint az objekt�v val�s�g �s a t�bbi saj�t akarattal rendelkez� szubjektum vil�ga. A csettel�s a gyermek j�t�kba val� �nfeledt belefeledkez�s�hez hasonl�, amikor a k�ls� val�s�g, a virtu�lis t�r maga is �tmeneti t�rk�nt (m�gikus t�rk�nt) ker�l meg�l�sre. A j�t�k sor�n a gyerek a k�lvil�g t�rgyaival ben�pes�ti a potenci�lis teret, ugyanakkor szem�lyes, azaz bels� val�s�ga szubjekt�v mint�i szerint ruh�zza fel �ket jelent�sekkel �s �rz�sekkel. Primit�v destruktivit�s a kibert�rben A j�t�k ak�r el is durvulhat a virtu�lis vil�gban. Az Internet felhaszn�l�k a kibert�rben kev�sb� visszafogottak a v�lem�nyalkot�sban, az agresszi� kifejez�s�ben �s a szexu�lis aj�nlatok t�tel�ben mint az �l� kapcsolataikban (Holland, 1995). Az Internet fehaszn�l�k egy r�sze �gy t�nik arra is felhaszn�lja a kiberteret, hogy oda beki�ltsa agressz�v fesz�lts�geit. A moder�tor n�lk�li vitaf�rumok vagy cseveg� szob�k sokszor a “pszeudo acting out-ok” sz�nhelyei, ahol a destruktivit�s agresszi�t�l terhes sz�vegk�nt nyilv�nul meg. A fokozott verb�lis agresszi� jelens�g�t t�bben le�rt�k, �s a szoci�lpszichol�gia szemsz�g�b�l elemezve az anonimit�ssal �s a fizikai jelenl�t hi�ny�val magyar�zt�k (Wallace, 2002). A pszichoanl�zis n�z�pontj�b�l vizsg�lva a jelens�get Young (1996) �gy v�li, hogy a kibert�rben t�rt�n� emailes �s egy�b kommunik�ci�s m�dok olyan kapcsolatok kialakul�s�hoz vezethetnek, amelyek a paranoid-szkizoid poz�ci� t�rgykapcsolataihoz hasonlatosak. Melanie Klein modellj�ben a csecsem� fejl�d�s�nek els� n�h�ny h�napj�ban a vil�got sz�tszakadozottnak �li meg, mert a j� �s rossz tapasztalatokat m�g nem k�ti egyazon szem�lyhez, az any�hoz,hanem r�szt�rgyakhoz pl. „j� mell”, „rossz mell”. Klein a lelki fejl�d�s�nek az els� szakasz�t paranoid-szkizoid poz�ci�nak nevezi. A csecsem� �let�nek e korai szakasz�t ink�bb a szolipszizmus jellemzi, mivel a kapcsolat k�lvil�ggal, primit�v fant�zi�kon kereszt�l val�sul meg. A Melanie Klein �ltal le�rt paranoid- szkizoid poz�ci� t�rgykapcsolataiban olyan leki jelens�gek domin�lnak mint a projekci�, a has�t�s, a paranoia, az idealiz�ci� �s a projekt�v identifik�ci� (Robbins, B. D., 1996). Lehets�ges, hogy a kibert�r v�gtelenj�ben val� bolyong�s �s arctalan kommunik�ci� a fejl�d�s igen korai szakasz�ra jellemz� primit�v archaikus �lm�ny-szervez�d�si m�dokat aktiv�l, amelyek, paranoid - szkizoid poz�ci�ra jellemz�ek. A paranoid - szkizoid poz�ci�ban sz�ls�s�gesen has�tunk p�ld�ul szeretet gy�l�let, j� �s rossz k�z�tt, �gy kezel�nk m�sokat, mint r�szt�rgyakat �s nem, mint eg�szleges emberi l�nyeket. Az internetes kommunik�ci�ban k�l�n�sen nyilv�nval� has�t�s jelens�ge. A moder�tor n�lk�li cseveg� szob�khoz t�rt�n� hozz�sz�l�sok eset�ben gyakran nincs k�z�p�t, a j� meg a rossz elegyed�se, mint a depressz�v poz�ci�ban. Sokszor m�r nem is annyira a t�m�r�l sz�l a diskurzus, mint ink�bb a m�sk�nt gondolkod� sz�veg�r� �s a r�vet�tett karakter agressz�v verb�lis t�mad�s�r�l �s megsemmis�t�s�r�l. Ismert jelens�g, hogy Interneten olyan agressz�v sz�vegeket is le�rnak, amit m�s m�diumokban nem tenn�nek meg, �s ak�r a m�sik szem�ly “megsemm�s�t�s�re” is tehetnek k�s�rletet, v�rusokat k�ldv�n a g�p�re, vagy el�rasztv�n a postal�d�j�t rengeteg �zenettel, az�rt hogy lelass�ts�k a sz�m�t�g�p�t (flooding). A sz�m�t�g�p k�perny�je el�tt �l� szem�ly "puszt�t� agresszivit�sa" az omnipotens destrukt�vit�sra eml�keztet, ami ugyancsak a paranoid szkizoid poz�ci� jellemz�je. A kibert�r szem�lytelen, hat�rok n�lk�li vil�g�ba k�vetkezm�nyek n�lk�l beki�lthat� a puszt�t� gy�l�let. A virtu�lis vil�gban a primit�v destrukt�v indulatok k�nnyen elszabadulhatnak, ami durva, robban�kony, �s heves t�mad�sok form�j�ban nyilv�nulhat meg. A saj�t destrukt�v r�szek bevet�t�dhetnek a kibert�rbe, r�vet�t�dhetnek a k�perny�n megjelen� sz�veges �zenetekre �s azok elk�pzelt szerz�ire, akik ugyancsak a cseveg� �nr�szeinek a projekci�i. A projekci�, �s a projekt�v identifik�ci� norm�lisnak tekinthet� lelki folyamatok. Az �n�nk bizonyos tulajdons�gainak a kivet�ses azonos�t�sa m�sokban, minden kapcsolat �s az emp�tia alapja. Ha a projekt�v fant�zi�t a val�s�g tesztel�se k�veti, akkor a kapcsolat tov�bb fejl�dhet. Val�s�gtesztel�s n�lk�l azonban a m�sik szem�ly k�nnyen v�lhat a kedvelt vagy nem kedvelt szem�lyis�gr�szek kont�ner�v�, akit gy�l�lni vagy idealiz�lni lehet, �s akivel �rzelmileg nagyon intenz�v kapcsolatba lehet ker�lni. A val�s�gtesztel�s az interneten korl�tozott a metakommunik�ci� hi�nya miatt. Metakommunik�ci� hi�ny�ban a sz�vegekbe z�rt �zenet k�nnyebben v�lhat f�lre�rthet�v�. Az �rott �zenet, utal�sok, c�lz�sok, ir�nia �s m�g�ttes sz�nd�kok hordoz�j�v� v�lhat annak, aki a sorok k�z�tt �s pr�b�l olvasni. Aki a szavak m�g�tt rossz sz�nd�kot, g�nyt, ir�ni�t, lekicsinyl�st sejt, ak�r k�z�mb�s �zeneteket is agressz�v t�mad�snak �lhet meg. A v�lt vagy val�s agresszi�ra v�laszk�nt vagy megtorl�sk�nt, m�g aggressz�vebb t�mad�sokkal reag�lhatnak, �s elindul az �zenetcsat�roz�s, amit az Internetes szleng "flamesnek". A "flames" jelens�ge eml�keztet a h�bor�k esztelen �s elvakult puszt�t�s�ra, a paranoid szkizoid poz�ci� destruktivit�s�ra. Az �ld�z�ses fant�zi�k �s a megtorl�st�l val� f�lelem is megjelenhet a kibert�r v�gtelenj�ben t�rt�n� cseveg�s k�zben. "Megtudhatj�k az IP c�mem, azonos�thatnak, leleplezhetnek, megsz�gyen�thetnek az alapj�n amit felfedtem magamr�l �s t�nkretehetnek ami�rt m�sokat megt�madtam". A h�l�zat csapd�j�ban (eredeti c�m�n: The Net) c�m� film egy, a k�lvil�gt�l kiss� elz�rk�zva �l� programoz�r�l, Angela Bennettr�l sz�l, aki sz�m�t�g�pes kal�zok nyom�ra bukkan, �s egyik pillanatr�l a m�sikra �ld�z�tt� v�lik. A f�h�s rengeteg inform�ci�t �rult el mag�r�l a k�l�nb�z� cseveg� csatorn�kon, amivel a "rosszak" vissza�ltek, s�t m�g att�l sem riadtak vissza, hogy a k�zponti sz�m�t�g�pes rendszerben t�rolt adatokat megv�ltoztass�k, megfosztva ezzel Angel�t saj�t identit�s�t�l. Akivel csak �rintkez�sbe l�pett a f�h�s, az meghalt, vagy �t akarta meg�lni. A film t�l azon hogy felh�vja a figyelm�nket a t�lcentraliz�lt adatt�rol�s vesz�lyeire, a kibert�r hat�rtalan vil�g�ban cseveg� szem�ly pszichotikus- �ld�z�ses f�lelmeit is megjelen�ti. Vil�gh�l�, Intenetf�gg�s�g, online ter�pi�k? A Vil�gh�l�r�l elmondhat�, hogy az nem puszt�n egy technikat�rt�neti �j�t�s, hanem a posztmodern korszaknak az objektiv�l�d�sa, a gadameri soha v�get nem �r� besz�lget�s kisz�les�t�s�nek eszk�ze (Csan�dy, 1999). Gadamer Igazs�g �s m�dszer c�m� m�v�ben felh�vja a figyelm�nket arra, "az a szem�ly aki megpr�b�l meg�rteni egy sz�veget mindig projekt�l ” (Gadamer, 2000). A v�gtelen gondolatcsere lehet�s�g�t megteremt� eszk�z nem szabad�totta fel az embert a tudattalan folyamatok hat�s�t�l. A pszichoanal�zis �ltal felt�rt lelki jelens�gek (az indulat�tt�tel, a projekci�, a projekt�v identifik�ci�, a has�t�s) megjelenhetnek a sz�veges �zeneteken kereszt�l megval�sul� k�zl�si folyamatokban. Egyre sz�lesedik a Vil�gh�l� felhaszn�l�s�nak a k�re. Gyakran besz�lnek Online ter�pi�kr�l �s tan�csad�sr�l, amikor is mind a p�ciens, mind a terapeuta �l�ben kommunik�l a sz�m�t�g�p�n kereszt�l, egy chat szoba seg�ts�g�vel (Ormay, 2000). Felvet�dik az Internetes ter�pi�k �s a klasszikus szem�lyes jelenl�tet felt�telez� ter�pi�k �sszehasonl�t�s�nak a sz�ks�gess�ge, valamint azoknak a jellegzetess�geknek a felt�r�sa, amelyek ink�bb az online ter�pi�kra jellemz�ek. Manaps�g divatos kutat�si t�ma az "internetf�gg�s�g", aminek a cseveg�si programokra korl�toz�d� v�ltozata is l�tezik. Elt�r�en m�s nem t�rsas, passz�v id�t�lt�sekt�l, mint amilyen a t�v�n�z�s, az olvas�s vagy a zenehallgat�s, ami ugyancsak szoci�lis visszavonul�shoz vezethet, az internetez�s, k�l�n�sen “a cseveg�s” a m�sokkal val� interakci� lehet�s�g�t k�n�lja. Paradox m�don, korunk legjelent�sebb technol�giai v�vm�nya az Internet, ami az emberek k�z�tti kommunik�ci�t hivatott el�seg�teni, egyesek sz�m�ra olyan id�t�lt�si alternat�v�t jelent, ami ak�r k�ros hat�ssal lehet a val�s, t�rsas jelenl�tet k�v�n� szoci�lis kapcsolataikra. Az vil�gh�l�n megval�sul� kommunik�ci�, az online ter�pi�k �s a „csett-f�gg�s�g” meg�rt�s�hez elengedhetetlen a sz�m�t�g�p el�tt �l� szem�ly �s a k�perny�n megjelen� sz�veges �zenetek k�zti dinamikus interakci� felt�r�sa. A cseveg� programok felhaszn�l�sakor kialakul� m�dosult tudat�llapot, a "cseveg�si regresszi�" sor�n tapasztaltak hasonl�s�ga az �tmenti t�r �lm�ny - szervez�d�s�hez, valamint a paranoid - szkizoid poz�ci�ra jellemz� t�rgykapcsolatok kialakul�s�nak a hipot�zise �j keretet teremthet a sz�veges �zeneteken kereszt�l t�rt�n� k�zl�s jobb meg�rt�s�hez �s tov�bbi vizsg�lat�hoz. Bibliogr�fia Bird, John (2002): Cyberspace and the Psycho-Social, Journal of Psycho-Social Studies Vol 1 (1) 2002, http://www.btinternet.com/~psycho_social/Vol1/v1.htm Buda, B�la (1994): A k�zvetlen emberi kommunik�ci� szab�lyszer�s�gei, Animula k�nyvkiad�, Budapest Csan�dy M�rton (1999): Az Internet dimenzi�i, In: Az Internet M�tosz, Kodol�nyi F�zetek, 3, Kodol�nyi J�nos F�iskola, Sz�kesfeh�rv�r, 1999. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/kultura/mitosz/html/kod03.htm Gadamer, H.G. (2000). Truth and method (m�sodik �tdolgozott kiad�s) New York Holland, Norman H. (1995): ’The Internet Regression’, Free Associations (in press); available at http://www.shef.ac.uk/ ~psysc/rmy/fa.html Katz, J. E. & Aspden, P. (1997) : A nation of strangers? Communications of the ACM, 40(12), 81-86. Klein, Melanie (1946): Notes on some schizoid mechanisms. Envy and Gratitude and other works: 1946 - 1963, p. 2, Free Press, London.. Klein, Melanie (1999): A sz� el�tti tartom�ny. Pszichoanalitikus tanulm�nyok. Szerkesztette: Ber�nyi G�bor. Budapest: Akad�miai Kiad�,. Ormay, Tom (2000) : Cybertherapy - Psychotherapy on the Internet Delivered on the UKCP Conference September Rheingold, H. (1993). The virtual community: Homesteading on the electronic frontier. Reading, MA: Addison Wesley. Ritter, Andrea (2000): The effects of the Use of the Internet on Teenagers, http://www.ittk.hu/weblap/docs/raeahun.pdf Robbins, Brent Dean and Goicoechea, Jessie (1996): The Paranoid-Schizoid and Depressive Positions in the Psychogenesis of the Self: A Phenomenological Investigation into the Ontological Foundations of Object Relations Theory, http://www.mythosandlogos.com/objectrelations.html Segal, H (1998 ): Bevezet�s Melanie Klein munk�ss�g�ba, Animula kiad� Suler, Jones (2000) The Psychology of cyberspace, Department of Psychology Rider University , http://www.rider.edu/users/suler/psycyber/psycyber.html Young, Robert.M (1996): Primitive Processes on the Internet, http://www.shef.ac.uk/uni/academic/N- Q/psysc/staff/rmyoung/papers/prim.html Wallace, Patricia (2002): Az internet pszichol�gi�ja, Osiris Kiad�, 2002 Winnicott, Donald (1999): J�tsz�s �s val�s�g. Budapest, Animula