Immunrendszerünk állapotától függ, hogy mennyire vagyunk kitéve a fertőzéseknek és a daganatos betegségeknek. Éppen ezért fontos "karban tartani" szervezetünk védekező rendszerét, mely karbantartás lényegében az egészséges életmóddal egyenlő. A gyengélkedő immunrendszernek számos figyelmeztető jele van, melyekre érdemes odafigyelni. Ha könnyen fázunk meg, gyakran kapunk el vírusfertőzéseket, többször duzzadtak nyirokcsomóink, csökkentenünk kell a fertőzések iránti fogékonyságunkat.

A szervezet betegségekre, köztük a rákra való érzékenysége pszichológiai, neurológiai, táplálkozási és környezeti tényezők összetevőjeként épül fel. Ha ezek egyensúlya valamilyen módon megbomlik, nem szabad késlekedni a helyreállítással. Mi a helyzet a táplálkozással? A létfontosságú vitaminok és ásványi anyagok legjelentősebb forrása az, amit megeszünk. Ha kiegyensúlyozott, rendszeres és vegyes táplálkozást folytatunk máris sokat tettünk ama bizonyos egyensúly fenntartásáért.

Az anyagcsere-folyamatok melléktermékeként, illetve a környezetszennyező anyagok hatására keletkező szabadgyökök halmozódása nagy szerepet játszik a rákos sejtképződés megindulásában. Némely vitamin és ásványi anyag képes a szabad vegyértékkel rendelkező káros molekulák megkötésére.

Egyik legfontosabb nyomelemünk, a szelén legfőbb forrásai a fokhagyma, a vöröshagyma, a tengeri állatok, a teljes kiőrlésű gabonatermékek, az élesztő és a barna rizs. A növényi táplálékok szeléntartalmát ugyanakkor a talaj szeléntartalma jelentősen befolyásolja, és hazánk sajnos a szelénhiányos területek közé tartozik. Márpedig a szelénhiány az immunfunkciók romlásához vezethet növelve a rák bizonyos fajtáinak kockázatát. Ha a szelén hiánya elégtelen E-vitamin-bevitellel jár együtt e kockázat még nagyobb.

A daganatos betegségekben szenvedőknél alacsony szérum-cink-szint figyelhető meg, ami nem az elégtelen cinkbevitelre, hanem a ráksejtek megnövekedett cinkszükségletére utal. Ugyanakkor a cinkhiány mellett gyakoribb daganatképződést figyeltek meg a kutatók. A húsokban, májban, búzacsírában, dióban és mandulában található cink szintén jelentős szerepet vállal a szabadgyököket megkötő antioxidációs folyamatokban.

A vassal más a helyzet, mivel a rák kockázatát a szervezetünkben túl nagy mennyiségben felhalmozódva növeli.(Ugyanakkor a vashiányos állapot is káros hatású.) Ennek oka abban rejlik, hogy az oxigén-szabadgyökök termelését fokozza. A táplálékból történő fokozott vasfelvétel a túlzott húsfogyasztással magyarázható.

Megfigyelések arra utalnak, hogy a jódhiányban szenvedő nőknél gyakoribb az emlő- és petefészekrák. Ahogy a szelén esetében, a növények jódtartalma is a talajtól függ. Jódhiányos területeken éppen ezért az egyik megoldás a jódozott konyhasó fogyasztása lehet. Ezen kívül a tengeri halak, halolaj és a zöldnövények tartalmazzák még e fontos ásványi anyagunkat.