Mindenki tapasztalhatja, hogy a p�rkapcsolatokban igen k�nnyen fel�ti fej�t a f�lt�kenys�g. Sokszor el�g egy k�t�rtelm� megjegyz�s a h�zast�rs jelenl�t�ben, vagy n�h�ny arr�l �rulkod� gesztus, hogy valaki m�s is felkeltette az �rdekl�d�s�nket. Az emberek nagyon k�l�nb�z�ek abban a tekintetben, hogy mennyi kell ahhoz, hogy f�lt�kenyek legyenek �s abban is, hogy milyen m�lys�gben hatja �t �let�ket ez az �rz�s. Egy olyan ember sz�m�ra, aki hajlamos a f�lt�kenys�gre a vil�g tele van vet�lyt�rsakkal, akik vesz�lyt jelentenek a kapcsolatra. �rthet�, ha szorong�sai miatt igyekszik t�vol tartani kedves�t azokt�l, akikr�l azt gondolja, szimpatikusak lehetnek neki.

Mit�l lesz valaki az �tlagosn�l jobban hajlamos arra, hogy f�lt�keny legyen? Ebben t�bb t�nyez� is szerepet j�tszhat.

Egyik az �n�rt�kel�si probl�ma. Gyakori jelens�g, hogy kifel� igyeksz�nk pozit�v k�pet sug�rozni �nmagunkr�l, de bel�l m�gis �n�rt�kel�si bizonytalans�gokkal k�zd�nk. Sokszor reflexszer�en f�l�nk att�l, hogy ha a partner�nk �sszehasonl�t valaki m�ssal, akkor vesztesen ker�lhet�nk ki a megm�rettet�sb�l. Ebben a vonatkoz�sban a f�lt�kenys�g a sz�gyen �s a kisebbrend�s�gi gondolatok elleni tiltakoz�snak a megnyilv�nul�sa.

Egy m�sik t�nyez� a bizalmatlans�g. Vannak, akik mindenki eset�ben azt felt�telezik, hogy van valami h�ts� gondolat, amit a m�sik nem mond ki. Mindig azt kutatj�k, hogy mik lehetnek a h�tt�rben rejl� ki nem mondott sz�nd�kok. Aki erre egy�bk�nt is hajlamos, az a h�zass�g�ban is nehezen v�lik meg ett�l a beidegz�d�s�t�l. Ennek a legsz�ls�s�gesebb megnyilv�nul�s�t „h�zass�gi paranoi�nak” nevezz�k.

A f�lt�kenys�get t�pl�lja a vesztes�gt�l val� f�lelem is. Min�l jobban f�l�nk att�l, hogy elvesz�tj�k a p�runkkal �t�lt egys�get, ann�l val�sz�n�bb, hogy f�lt�kenyek lesz�nk azokra, akik ezt az egys�get vagy annak az ill�zi�j�t benn�nk �sszet�rik. Az egys�g�lm�ny tal�n visszaid�z valamit abb�l az elvesztett boldogs�gb�l, amit az any�nkkal �lt�nk �t akkor, amikor m�g nem eszm�lt�nk �nmagunkra; arra, hogy elk�l�n�lten, egyed�l l�tez�nk a vil�gban. Gyerekk�nt azt tapasztaltuk meg, hogy a sz�leink sz�m�ra a legfontosabbak voltunk a vil�gon. Amikor az eg�szen kicsi gyermek sz�m�ra a vil�got m�g csak a sz�l�k jelentik, akkor ez �sszekapcsol�dik azzal a benyom�ssal �s hat�rozott vil�gk�ppel, hogy „�n vagyok a legfontosabb a vil�gon.” A szem�lyis�g �r�se sor�n a gyermek egyre komplexebb k�pet alkot a vil�gr�l, �s kb. 4 �ves kort�l egyre t�bb tapasztalat k�rd�jelezi meg ezt a kezdetben teljesesen evidensnek �rzett k�zponti szerepet. Az �vod�s �s kisiskol�s kor egyik nagy kih�v�sa ennek az elk�pzel�snek az elveszt�se �s elgy�szol�sa. Valahol m�lyen tov�bb �l azonban egy nosztalgikus visszav�gy�d�s abba a r�gi �llapotba, �s a p�rkapcsolat lehet�s�get teremt ennek r�szleges restaur�l�sra.

„Ha m�r a vil�gban nem �n vagyok a legfontosabb szem�ly, akkor legal�bb egy valaki sz�m�ra legyek az!” — mondhatn� bel�lr�l egy benn�nk �l� akarat, ha k�pes lenne arra, hogy ny�ltan �s logikus fogalmakban fejezze ki azt, hogy mit szeretne. A tudattalan azonban ink�bb �rz�sekben, hangulatokban, impulzusokban, esetlegesnek, v�letlennek vagy �ppen sorsszer�nek t�n� reakci�kban fejezi ki �nmag�t, melyek eredete �s c�lja sok esetben hom�lyos �s nehezen �rthet� lehet. �lhet benn�nk pl. egy f�lig tudatos t�rekv�s arra, hogy a p�runk sz�m�ra mindig mi legy�nk a legfontosabbak.

A mindennapjainkat azonban — f�k�pp a m�zeshetek elm�lt�val — nem egy k�tszem�lyes vil�gban, hanem a t�rsas kapcsolatok bonyolult h�l�j�ban �lj�k. Pillanatr�l pillanatra v�ltozhat, hogy pl. a feles�gem sz�m�ra mikor ki a legfontosabb, mikor kit csod�l, �ppen kivel van egy�tt sz�vesen, ami ett�l m�g nem jelenti a hossz�-t�v� elk�telez�d�s hi�ny�t. A szem�lyis�g �retts�g�hez szorosan kapcsol�dik ennek meg�rt�se, �s ebben a tekintetben a f�lt�kenys�g egy tudattalan l�zad�s ez ellen.

Sokak sz�m�ra az egyed�ll�t egyet jelent a mag�nnyal �s az elhagyatotts�ggal, pedig ezek nem sz�ks�gk�ppen jelentik ugyanazt. Min�l jobban f�l�nk a mag�nyt�l, ann�l jobban kapaszkodunk a t�rsunkba, �s ann�l nehezebb elfogadni azt, hogy a m�sik egy �n�ll�, saj�t �lettel rendelkez� szem�lyis�g.

Az er�s birtokl�si v�gy �s a kontroll�l�s ig�nye is hajlamoss� tesz a f�lt�kenys�gre. A birtokl�s �s az ir�ny�t�s k�nnyen a szenved�ly�nkk� v�lhat. Ez az �r�mforr�s az�rt vesz�lyes, mert k�nnyen odajuthatunk, hogy semmi sem lesz el�g, �s m�g t�bbet szeretn�nk kapni, ak�r a t�rgyak feletti, ak�r az emberek feletti uralomb�l. Igen neh�z tov�bb� megh�zni a hat�rt a kac�rkod�s �s a fl�rt�l�s, a bar�ts�g �s az intimit�s k�z�tt. Az „egy�tt j�r�s”, az egy�tt �l�s �s a h�zass�g a k�v�nt �s szeretett szem�llyel val� v�rva v�rt egys�g �rz�s�t teremti meg benn�nk. Ezut�n nem csoda, ha nem b�rjuk elviselni a gondolatot, hogy esetleg valaki m�ssal kell osztoznunk rajta. A megcsal�s t�nye vagy annak ak�r csak a lehet�s�ge is olyan kib�rhatatlanul k�nz� f�jdalmat okozhat, mintha a lelk�nk egy darabj�t t�pn� ki bel�l�nk valaki. A lelki �rtelemben vett csonk�t�st �lj�k �t ilyenkor, nem csoda h�t, ha s�rt�sk�nt �s b�nt�sk�nt �lj�k ezt meg, �s tiltakozunk ellene, d�h�sek lesz�nk arra, aki ezt teszi vel�nk. Szenved�lyesebb, impulz�vabb emberekn�l ez ny�lt agresszi�hoz is vezethet, de minden esetben igyeksz�nk �gy vagy �gy el�gt�telt venni a s�relmek�rt.

El�fordulhat, hogy a h�zast�rsak k�z�l az egyik a f�jdalmak megel�z�se �rdek�ben egy k�l�nleges „hetedik �rz�ket” fejleszt ki mag�ban, hogy partner�t ellen�rizze. Paradox m�don azonban ez ink�bb csak fokozni szokta a szenved�st, hiszen aki minden�tt jelek ut�n kutat, az el�bb ut�bb tal�l is. A fokozott gyanakv�s �s kontroll elleni l�zad�s egy�bk�nt ki is fejez�dhet ny�lt vagy burkolt �n�ll�sod�si t�rekv�sekben, szabados viselked�sben a m�sik f�l r�sz�r�l.

A f�lt�kenys�g �rz�s�t a fant�zi�k k�l�n�sen feler�s�thetik, amik ak�r a saj�t elfojtott vagy fel nem ismert v�gyainkb�l is sz�rmazhatnak.
Ha azt tapasztaljuk, hogy egyre t�bbet foglalkozunk a megcsal�ssal kapcsolatos k�nz� fant�zi�inkkal, ez biztos jele annak, hogy t�lzott f�lt�kenys�gben szenved�nk. Fontos, hogy ekkor �tgondoljuk, hogy mi lehet ennek az oka. Az �nismeret �s t�rsunk ismerete seg�t abban, hogy a k�nz� fant�zi�k vil�g�b�l visszat�rj�nk a realit�s talaj�ra, de ez �ltal�ban azzal is j�r, hogy le kell sz�molnunk egy-k�t hamis ill�zi�val.