Zimányi József lelkipásztor rövid életrajza

1917. október 16-án Törökszentmiklóson született.
1925-ben Hollandiába került.
1927-ben szülei elváltak, apja öngyilkos lett. Egy tanár 6 hónapra magához fogadta.
1928-31 között Budapesten Baptista árvaházban nevelték.
1931-35 között keresztapja gondoskodott róla.
1935-ben a kereskedelmi érettségi után különbözeti vizsgát tett.
1936-ban gimnáziumban újra érettségizett.
1936-ban alakult meg a Felvidéki Baráti Kör.
1937-ben felvették a Debreceni Teológiára.
1941-ben segédlelkész lett és a debreceni Bethánia tagja.
1942-43-ban Munkácson segédlelkészként dolgozik.
1939-43 között volegény volt. Dobos Margit, a jegyese lett az árvaanya Debrecenben, melyet Müller György árvaházi beszámolója hatására együtt hoztak létre.
"Árváknak atyja, özvegyek védoje az Isten, szent hajlékában." (Zsolt 68:6)
1943-ban Kárpátaljai Missziói lelkész lett.
1943-ban házasságot kötött Dobos Margittal.
1944-ben megszünt a fizetése Encsencsen, ahol segédlelkész volt. Az oroszok megszállták Ukrajnát, és 1945-ben Mezőgecsére költözött.
Levelet írt lelkésztársával Sztálinnak a KGB-n keresztül.
"Hatalmas Sztálin! Isten a német fasizmust sok orosz és más nép fiainak vérével törte le. Te a gyozelem dicsőségét is magadnak tulajdonítottad. Mindenben Isten helyére helyezted magad. Hatalmas búzamezők mellett nagy táblákon hirdette a dicsekvő felírás: Isten nélkül és imádság nélkül, de műtrágyával és traktorral! Ezért az Úr meg fog alázni, mint Nabukodonozort. Saját fiaid fognak megvetni téged. Amíg időd van, szállj magadba, adj dicsőséget a felséges Istennek! Ez a népednak is a javára lesz. A gőgös Belsazár egy éjszaka birodalmával együtt elveszett." Zimányi József és Horkay Barna

A fogság évei

1947. október 13-án a Hóseás könyve 2. rész 21-23. verseit olvasva nagyon megrendült, és biztos volt benne, hogy életében egy nagy próba következik. "Eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek magamnak az igazság és a törvény, a szeretet és az irgalom ajándékával. Eljegyezlek magamnak a hit ajándékával, és megismered az Urat." (Hóseás könyve 2. rész 21-23)

1947. október 16-án 30. születésnapján letartóztatták, és börtönbe került. Rafajnaufalu, Beregszász, Ungvár börtönei után Lemberg, Krasznojarszk elosztólágerei, Dugyinka, Norilsz - kényszermunkalágerek következtek. Atombombagyár-Láger I. No. 475. - kubikos volt 1,5 évig - mosodai munkás 0,5 évig Rézgyár - (aranygyár) - Láger II. Norilszk - száműzetés - kubikus, majd a munkavezető személyes szolgálatára rendelte.

A kényszermunkalágerből szabadult 1953. január 3-án 0 órakor. Raktárosként dolgozta le a többi időt (28 hónapot), és 1955. május 13-án szabadult a száműzetésből, és letelt a 92 hónap, a teljes fogság ideje.

1955. október 16-án kapott engedélyt a gyülekezeti szolgálatra Gödényháza, Királyháza, Tekeháza helyeken.
1959. április 29-én Magyarországra települt, és 8 hónapig oroszt tanított.
1960 Kokadi Református gyülekezeti szolgálatának kezdete
1965 Álmosdi Református gyülekezeti szolgálatának kezdete

1990-ben 73 éves korában nyugdíjba vonult. Nyíregyházán lakott és az egész ország területén igehírdetést, kazettamissziót és levélmissziót teljesített. Ez év nyarán feleségét magához elszólította az Úr. Ez év őszén a Parlamentben hirdette az igét.
Zimányi Józsi bácsi 75 évesen (1995-ben) ezt írta a Tűzoszlopoddal a jéghegyek között c. könyvében: "Most van legfőbb ideje az aktivitásnak. Nincs nyugdíjas állapot, és nincs munkanélküliség, és nincs nyugdíjas kor és nincs tétlenség. Nincs alvás!"
Másik helyen ezt írja: "Bibliámban van egy ige, én írtam be a végébe: Préd. 8:8 "Háború idején nem engednek szabadságrasenkit." Most háború van! Minél közelebb Jézus jövetele, annál fokozottabb a harc.Úgy van, mint az első eljövetelekor, amikor a földön volt, rengeteg megszállott ember volt, démonok serege. Most megint ez van. És háború van, nincs szabadságolás."

Fogadalma

"Még a börtönben tettem Istennek egy fogadalmat: Ha kiszabadít engem, minden egészséges, bibliai alapú közösségnek testvére és tagja leszek, beírva és nem beírva; és mindenhova elmegyek, ahova elhívnak. "Barátja vagyok mindazoknak, akik istenfélők, és megtartják utasításaidat." (Zsolt. 119:63)

Ezért látogatom a reformátusokat, evangélikusokat, a metodistákat, a baptistákat, más testvérgyülekezeteket is, és a többi keresztyén közösségeket is, ahova csak Jézus nevében hívnak!" /Hargita Árpád: Tűzoszlopoddal jéghegyek között - Zimányi József életútja könyvéből/

Egyrészlet a könyvből "Annak a szemében vagyok a legértékesebb, aki hat órán át nagy tusában harcolt értem, és ott maradt a szegeken hűségesen - így szerzett meg magának. Kiválasztott születésem előtt, és egész életemen át bátorított, vigasztalt. Az én feladatom az Istennek való feltétlen engedelmesség; és ha én engedelmeskedem az Ő akaratának, akkor a többit bízzam Rá. Isten megnevelt, és amikor eljött az idő, hogy a Sztálinnak szóló levelet meg kellett írni, addigra már nem féltem. Nincs jobb, mint Istennek a jóban engedelmeskedni. A harmincadik születésnapomon éppen egyik gyermekem ágya mellett térdeltem, és köszöntem meg Istennek életemet, amikor értem jöttek. Két hatalmas KGB-legény állt mögöttem... 92 hónapig nem láttam a feleségemet, gyermekeimet. ... 8 hónapig voltam a beregszászi börtönben, utána Ungváron. Majd elindultunk a "jéghegyek" felé, a "tűzoszlop" vezetésével. Az Ő tűzoszlopa világított az egész úton, egész idő alatt, és olvasztotta körülöttem a jeget. Ezt a tűzoszlopot láttam meg az északi fényen át sugárzó csillagok ragyogásában is.

Ezek nem kitalált történetek, valóban megtörténtek. Életem felől Isten másként határozott, nem engedte meg, hogy a pusztító erők szándéka teljesedjen be, hanem az Ő gondolatai, mely "lélek és élet", és a szabadulások kivitelezésében benne van az Uramnak csodálatos gyöngédsége, a vigyázó szeretetének védelmező akarata. Isten megmutatta, hogy sokszorosan is veszélyben vagyok, nem én vigyázok magamra, hanem Ő vigyáz reám. Ma is minden nap hálát adok Neki, hogy ezeket a szabadításokat megtapasztalhattam, és szeretetével minden nap "lehajolt hozzám".

Azonnal figyelmeztetett a veszélyekre, és a pusztító minden cselvetését áthúzta. Kinek van ilyen Istene, mint nekünk, Jézus követőinek? Hol van ennyi szeretet, ennyi türelem, és kire vár akkora örökség, mint ránk? Az örökhagyó halála révén örököltünk és majd örökre együtt élünk Vele, amiért áldott legyen Isten."

Az Úr munkálkodik és csodálatosan muködik. Isten népének még sok a feladata.

Dicsőség az Ő Szent Nevének!

Makai Rozália

Dátum: October 25th 2005
Szerző: Makai Rozália