Margocska honlapja
Margocska honlapja
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Kedvenc linkjeim
 
Bztat Igk


Jnos 14,18
Jzus mondja: „Nem hagylak titeket rvn, eljvk hozztok.”





Jnos 15,5
Jzus mondja:”… nlklem semmit sem tudtok cselekedni.”





Jnos 16,32
Jzus mondja: „….de n mgsem vagyok egyedl, mert az Atya velem van.”





Apostolok Csel. 5,29
"Istennek kell inkbb engedelmeskednnk, mint az embereknek.





Apostolok Csel.16,31
"Higgy az r Jzusban, s dvzlsz mind te, mind a te hzad npe!"





Rma 14,8
Mert ha lnk, az rnak lnk, ha meghalunk, az rnak halunk meg. Teht akr lnk, akr meghalunk, az ri vagyunk.



1 Korintus 3,16
Nem tudjtok, hogy ti Isten temploma vagytok, s az Isten Lelke bennetek lakik?




Efezus 6,7
Jakarattal szolgljatok, mint az rnak, s nem mint embereknek;





Efezus 2,18
Mert ltala van szabad utunk mindkettnknek egy Llekben az Atyhoz.





Filippi 1,21
Mert nekem az let Krisztus, s a meghals nyeresg!






Filippi 4,4
rljetek az rban mindenkor! Ismt mondom: rljetek.





1 Tesszalonika 5,21
Mindent vizsgljatok meg: a jt tartstok meg.





Titus 2,11
Mert megjelent az Isten dvzt kegyelme minden embernek.




Zsidk 12,6
Mert akit szeret az r, azt megfenyti, s megostoroz mindenkit, akit fiv fogad.





1 Jnos 1,9
Ha megvalljuk bneinket, h s igaz : megbocstja bneinket, s megtisztt minket minden gonoszsgtl.





1 Jnos 2,17
A vilg pedig elmlik, s annak kvnsga is; de aki Isten akaratt cselekszi, megmarad rkk.

Lap tetejre

 
zenet minden napra
Tartalom
 
Pszicholgia
Pszicholgia : Fiatalkori krzisek

Fiatalkori krzisek

Indries Krisztin  2008.11.09. 15:31

A fejldsszempont pszichopatolgiai szemlletben a serdlkor "vlsgknt" tematizldik (adolescent turmoil, crise juvnile), mely tbbnyire tmenti, azaz normatv krzis.

A fejldsszempont pszichopatolgiai szemlletben a serdlkor "vlsgknt" tematizldik (adolescent turmoil, crise juvnile), mely tbbnyire tmenti, azaz normatv krzis. Ez egytt jr az autonm, fggetlen, rett felntt individuum kimunklsval, s ezt differncildiagnosztikai szempontbl gyakran nehz elklnteni a serdlkorban kezdd slyosabb pszichitriai krkpektl. A kzbeszdbe is beszrdtt serdlkori-ifjkori vlsg fogalmt elszr 1941-ben Maurice Debesse (Debesse, 1941) vezette be, majd klinikai rszletessggel az 1953-ban vekben Ernst Kretschmer nmet pszichiter rta le. A slyos pszichotiform krkpek gyanjt felvet ifjkori llapotok (intenzv szorongs, nyugtalansg, bizarr, rgeszmsnek gondolatok, a valsg s a fantzia kztt hatr elmosdsa, elforduls a realitstl) a pubertssal kezddnek, majd annak lecsengsvel elmlnak (Krtetschmer, 1953).


Gustave Courbet: Ifjkori ktsgbeesett narckp



A serdlkori krzis Laufer ltal lert vszjelei:

  • tlzott ragaszkods a gyerekkori szoksokhoz;
  • kortrskapcsolatok helyett fiatalabbak vagy idsebbek trsasgnak keresse;
  • a szlk szerepe nagyobb, mint a kortrsak;
  • tl merev viselkedskontroll fenntartsa mindenron;
  • a szocilis kapcsolatok a gyerekkor viszonyait rgztik (kisebb gyermekek csodlatt keresi, vagy olyanokkal bartkozik, akik t gymoltjk kisgyerekknt);
  • nem kpes (megfelel) rzseket tlni vagy kifejezni;
  • jvkpe flelmetes, vagy egyltaln nem foglalkozik a jvvel;
  • flelmetes rzsek a sajt testvel, a msik nemmel kapcsolatban;
  • nem kpes a klvilg s sajt rzsei elklntsre (ms emberek viselkedsnek rtelmezsben sajt kpzelete termkeit nem tudja kritikusan megtlni);
  • gy rzi, cselekedeteit nem irnytja, hanem kls erk hatrozzk meg.

    (Laufer, 1975; idzi Vikr, 1980)

A serdlkori krzist kontinuumknt lehet felfogni, vagyis nem minden pubertskor ifjnl jelentkezik mly, mr-mr pszichziskzeli vlsg, mindazonltal, serdlkorban gyakoriak az emocionlis mlypontok, s a szubklinikus s akr a klinikailag is diagnosztizlhat szorongsos-depresszv llapotok, knyszeres tnetek, szocilis fbia, evszavarok s egyb pszichopatolgiai llapotok. Serdlkorban a depresszi tnetei gyakran maszkrozott (larvlt) formban jelentkeznek, jllehet megnyilvnulhatnak a felnttekre jellemz klasszikus tnetekben is. A kamaszok esetben gyakori a szomatizci s a hipochondris sznezet egszsg-aggodalom, organikus httr nlkli fjdalmak, fullads rzse, mellkasi nyomsrzs, szvpanaszok, szkrekeds. A hasonl tnetektl szenved serdlk a kivizsglsok utn nehezen fogadjk el, hogy tneteik lelki eredetek.

Az iskolai kudarcok tragdiaknt trtn meglse, a fokozott rzkenysg a visszautastsra s a kritikra j talaj a depresszi kialakulshoz, ugyanakkor ez magnak a depresszinak is lehet a jele. A deprimlt serdl ingerlkenyen viselkedhet msokkal, depresszv hangulati fekvse mogorvasgban, feszltsgben, sztlansgban nyilvnulhat meg, s szrs stlusa miatt elszigeteldhet a trsaitl, elmagnyosodhat, ami tovbb slyosbthatja llapott. A depresszis kamaszok gyakran elhanyagoljk magukat, elzrkznak a trsas kapcsolatoktl, szabadidejkben bezrkznak a szobjukba, zent hallgatnak, interneteznek.

Disztmia.

A disztmia kzponti tnete a krnikus depresszv hangulati fekvs, mely azonban nem olyan slyos s nincs jelen llandan a beteg letben, mint a major depresszi esetn.

  • A nap nagy rszt kitlt, s tbb depresszis nap van a beteg letben, mint depresszi nlkli.
  • Az egymst kvet depresszi nlkli napok nem rik el a kt hnapot.
  • A depresszis hangulati fekvsrl a kivlllk nem mindig "ltjk" a betegen, csak a beteg beszmolibl derl ki, hogy depresszisnak rzi magt (lelassultnak, ertlennek, kedvetlennek).
  • A depresszis hangulathoz tovbbi tnetek trsulnak, a DSM-IV szerint legalbb kett az albbi hat kzl:

1. tvgytalansg vagy fokozott tvgy,
2. inszomnia vagy hiperszomnia,
3. anergia vagy fradtsg,
4. alacsony nrtkels,
5. koncentrcis vagy dntsi nehzsgek,
6. remnytelensg rzse.

Amennyiben a betegnek volt mnis fzisa az letben, vagy jelen vannak szkizofrnia vagy ms pszichotikus betegsg tnetei, akkor ezt nem diagnosztizljuk disztmiaknt (a DSM IV TR nyomn).

A serdlkori pszichopatolgia tnetei sszefggsbe hozhatk a serdlk eltt tornyosul rendkvl nehz fejldsi feladatokkal: fel kell ptenik a sajt nll identitsukat, be kell ptenik a szexualitst az letkbe, meg kell tallniuk a helyket a felnttek vilgban, fggetlenednik kell a szleiktl, szocilis, anyagi s rzelmi tren egyarnt. Ilyen rtelemben a serdlkori vlsg nagyfok srlkenysggel s rzkenysggel egyttjr "normlis" fordulpontnak tekinthet az ifj letben, azaz fejldsi krzisnek, ami egyben az rs, a kiteljeseds lehetsgt is magban foglalja. A serdlk identits-keressi vlsgnak optimlis zrsaknt az ifj tkeresk tbb-kevsb szilrd rtkek mentn kialaktjk az lettervket, elktelezdnek bizonyos clok, plyaorientci mellett. Trsadalmunk elegend idt ad az idents-konfliktusok megoldshoz, gy az idents-krzis kitoldsa (moratrium) sem tekinthet felttlenl patolgisnak. A teljes elakads, a megrekeds viszont, amelynek nyomn az identitsdiffzi s szerepkonfzi llapota alakulhat ki (a szerepek, a szemlyisgmintk vltogatsa) nem tekinthet j megoldsnak, de hasonlkppen a serdlkori idents-vlsg korai zrsa sem adekvt megolds, ugyanis a serdl nem kzd meg nmagrt, identits-krzis nlkl veszi t szlei nzeteit (Marcia, 1966, Erikson, 2002/1963, Erikson 1968).

A pubertskorak az rzelmi tmogatst mr kevsb a szlktl, mint inkbb a kortrscsoporttl vrjk, s br esetenkn a szlk tovbbra is megmaradhatnak pldakpnek, jellemzbb az, hogy a csaldon kvl keresnek olyan mintt, akinek elkpzelt vagy vals tulajdonsgaival azonosulhatnak. A serdlk megprblnak az eszmnykpkhz (nideljukhoz) hasonlv vlni, de minl tvolabbinak lik meg az nideljuk s a vals nk kztti klnbsget, annl bizonytalanabb vlnak, hangulatzavaraik lehetnek, egyesek feszltsgeik enyhtse vgett akr pszichoaktv szerekhez (alkohol, drogok) is fordulhatnak.

nllsg vagy dependencia?
A szlkrl val rzelmi levls buktati

Az nnllsods, az eltvolods a szlktl a dependencia-autonmia konfliktustengely mentn trtnik. A felnttkor kszbre rve lazulnak a szlk fel, a gyerekkori fggsggel tsztt ktds szlai, kialakulnak az egyni rdekldsi krk, az rtkek s a vgy az nll letvezetsre, a megfelel partner megtallsra. A nyugati individualizmust hangslyoz trsadalmakban szerencss esetben a gyermeki trdsi s gondoskodsi szksgletbl szrmaz fggsgi igny cskken, mg a ktdsi igny (intim kapcsolatok irnti vgy) a csaldon kvli szemlyek fel irnyul, s a partnerkeressben nyilvnul meg.

A levls mlyllektani rtelemben a libid (a pszichs rzelmi energia) tcsoportosulst jelenti a szlk interiorizlt reprezentcijrl (bels kprl), illetve a velk kialaktott kapcsolat intrapszichikus lekpezdsrl, mely a gyszhoz hasonlthat libideloldozsi folyamat, ami azrt is oly intenzv, mert a serdlkorban a hormonlis hatsok nyomn a libidenergia fokozott intenzts. A fokozott libidinlis-szexulis impulzusokat (sztn-n impulzusok) egy viszonylag gyenge n-struktrba kell integrlni (Blos), s jellemz, hogy jrafelersdnek az diplis fzis konfliktusai s rzelmi viharai, melyeknek az elhrtsi mdozatai, egyben az rzelmi levlssal jr feszltsgek kezelsre tett ksrletnek is tekinthetek. Egyes serdlk az rzelmeiket (libidjukat) a csaldtagokrl hirtelen visszavonjk, az rzelmi energik majd csaldon kvli szemlyt/szemlyeket szllnak meg (katexis), aki(k) rejtetteten a szlkhz hasonlatosak. Msok a nrcisztikus megoldst vlasztjk, a libidt visszavonjk sajt szemlykbe, elhideglnek a csaldjuktl, esetleg grandizus fantzikba meneklnek, de az is elfordul, hogy teljesen visszavonulnak fantziavilgukba, gy elemeneklnek a serdlkor letfeladataitl, mely "megolds" gyakran pszichopatolgis sznezet (Freud A. 1970[1958], Blos, 1979).

A szlkrl val rzelmi levls egyes csaldokban knnyen megy, ilyenkor, gy a szlk, mint a gyerekek kszen llnak arra, hogy elengedjk egymst, ms csaldok esetben a levls s az elengeds nehz s traumatikus folyamat a gyerek vagy a szl, esetleg mindkettjk szmra. A tl hosszra nylt rzelmi levls a szemlyisg infantilis-dependens vonsainak rgzlshez vezethet, vagyis a fiatal flni fog a felelssgtl, ami a felntt szereppel egytt jr. Viszont a tl knnyen elenged szlk is okozhatnak srlseket, mert a sajt tjt jrni kszl fiatal gy rezheti, hogy meg akarnak szabadulni tle (Strierlin s Ravencroft, 1972).

Maguk a serdlk is ambivalnesek az nllsodsi ignyk tekintetben, egyrszrl szeretnnek maradni a biztonsgot nyjt s mr megszokott csaldi rzelmi s egzisztencilis ktelkekben, ahol a szlk keresik a pnzt, s nem kell aggdni az egzisztencia megteremtsrt, ugyanakkor szeretnk az nllsgot is megtapasztalni, bebizonytani nmaguknak s szleiknek, hogy kpesek megllni a sajt lbukon. A szlk rszrl is igny lehet, hogy gyerekk kezdje lni a sajt lett, ugyanakkor valahol szeretnk, hogy maradjon, hiszen nagyon resnek tnhet a hz nlkle, s feladatnlklinek rezhetik magukat gyerekk hinyban.

Az ambivalencia a csaldon belli kommunikci szintjn is megnyilvnulhat, a "double bind", ketts kts kommunikciban, amikor a szli zenetekben rendszeresen ellentmondsba kerl egymssal a verblis (elsdleges), s az ezt ksr nem verblis (meta)kommunikcis tartalom. Br ezt a tzist ms kutatsoknak nem sikerlt egyrtelmen bizonytaniuk, Bateson s munkatrsai a double bind kommunikcis stlus klnbz mdozatait jellemznek talltk az gynevezett "schizofrenogn" csaldokban (Bateson, G. s munkatrsai, 1956). A serdlt egyedl nevel anyuka pldul, aki egyrszrl azt mondja, nincs ellenre, hogy gyereknek komoly kapcsolata legyen, s esetleg elkltzzn otthonrl, ugyanakkor gyakran hangoztatja: rossz neki magnyosan gy regsgre, senki sem trdik vele, pedig fejfsai miatt, milyen sok trdst ignyelne, double bind jelleg ketts zenetekkel bntudatot kelt, s igencsak sszezavarhatja a serdlt, megnehezthetve a levlst.

A szlk rszrl gyakran tallkozunk olyan mintval, hogy - tudatosan vagy tudattalanul, de - magukhoz szeretnk ktni a sajt tjra kszl gyermekket, aki gy nlltlann vlik, esetleg megprbl alkalmazkodni a szleihez, az elismersket keresi, letvitelvel a kedvkben prbl jrni. gy azonban nem kpes igazn felnni s a sajt lett lni, mikzben rejtetten ellenrzseket tpll a szlei irnyban, ami pszichodinamikailag gyakran a fiatalkori depresszi forrsa.

Ms a serdlk az autorits elleni lzads tjt vlasztjk, ami kevsb szerencss esetekben a kockzatkeres viselkedsben (drog-, alkoholfogyaszts, veszlyes motorozs, szks otthonrl stb.), a tanulmnyi eredmnyek hirtelen romlsban nyilvnulhat meg. nrvnyestsi trekvsei sorn a fejlds normlis tjt jr serdlnek alkalmanknt szembe kell helyezkednie a szlvel, s meg kell tanulnia dhsnek lenni a szleire, akiket szeret, hogy kifejezhesse az nll szemlyisgknt val elhatrolds ignyt. A serdl szmra sajt hatrai kijellse az ellenkez nem szlvel szemben azrt is fontos, mert gy kapcsolatuk nem vlik tlsgosan kzeliv, esetleg incesztuzus sznezetv, azaz fenntartja az optimlis s biztonsgos tvolsgot.

Csaldterpis szemllet a serdlk s fiatalok pszichitriai gondozsnak a gyakorlatban

A serdlkori lelki, pszichoszomatikus s viselkedsi problmknak csaldi vetlete is van, ezrt estenknt hasznos lehet a csald bevonsa a terpiba. Csaldterpis (rendszerszemllet) megkzeltssel klnsen akkor dolgozunk, ha a referl egy csaldtag, azaz tallja problmsnak a serdl viselkedst. Az explorcis fzisban, tovbbi informcik szerzse rdekben szemlyesen vagy esetenknt "virtulisan" idzzk meg a szlket, pldul "ha az desapja itt lne ezen az res szken, akkor mit mondana, mi az oka a heteken t tart fogykrzsnak?".

A csaldi let egymst kvet ciklusokban zajlik, s ezen letciklusoknak megfelelen a csaldtagok egymshoz val viszonya trendezdik, vagyis a csald akr a tbbi l rendszer, idszakonknt megjul, talakul, azaz folyamatosan "trtnik", a stabilits csak illzi, a folyamatos vltozs a csaldi rendszer valsga. Amennyiben a csald tagjai valamirt nem kpesek a vltozsra, mkdszavar lp fel, amely klnbz viselkedsbeli, illetve pszichoszomatikus tnetek formjban jelentkezhet.

Amikor egy csald egyenslya felborul, sokszor csak az egyik gyereknl vagy csaldtagnl jelentkeznek a "tnetek", aki a csaldi rendszer tnethordozjnak tekinthet, s jelzi az egsz csaldi egysg problmit s diszfunkciit. A csaldi konzultci sorn elszr is arra a krdsre prblunk vlaszt kapni, mirt ppen most fordulnak segtsgrt, mi az, amit nem sikerlt megvalstaniuk a csald letciklusnak feladataibl.

A tnetnek tbbnyire “funkcija" van, s a csaldi rendszer viszonylagos stabilitst szolglhatja. Egy serdl pszichoszomatikus tnetei vagy viselkedsi zavara pldul meggtolhatja a szlk feszltsgekkel teli hzassgnak felbomlst, mivel a papa meg a mama kzsen, egyttes ervel prbljk megoldani a problmt. A zavar alapveten a csaldnak, mint rendszernek a fennmaradst szolglja, jllehet sok szenvedst okoz az rintetteknek.

A csaldterpis szemllettel dolgoz szakemberek sokszor abban segtenek a csaldnak, hogy tfogalmazzk, tcimkzzk a csaldi rendszer "tneteit". Az tfogalmazs s tkeretezs (reframing) a meglv tnyt ms szemszgbl nzve j jelentsekkel gazdagtva interpretlja, s az egyni problma az egsz csaldi rendszer mkdseknt fogalmazdik meg. A tnyek ugyan vltozatlanok maradnak, viszon jelentsk s a rluk val gondolkods megvltozhat a csald rendszern bell, s ez kivlthatja az interakcis mintk megvltozst is. Pldul az anorexia (az tkezs kros elutastsa) tfogalmazhat a szlk hatalmi trekvsei s kontrollja elleni lzads szimbolikus megnyilvnulsaknt, vagyis az egyn viselkedse (tnete) a csald interakcis mintinak s a hatrok sszegabalyodottssgnak azeredmnyekppen alakul ki.

Anorexia nervosa

Akaratlagos slyveszts, amit a pciens kezdett el s folytat, ami gyakori a serdl lnyok s fiatal nk esetben.

  • n-induklt fogys, a zsros telek kerlse, intenzv testgyakorlatok, n-hnytats, hashajts, tvgycskkent, vzhajt s hashajt trendkiegsztk illetve gygyszerek szedse.
  • Slyos testsma-zavar, s patolgis rettegs a kvrsgtl, ami nincs sszefggsben a vals testarnyokkal s sllyal.
  • Hormonlis zavarok, a menzesz kimaradsa, kros slycskkens (a DSM szerint legalbb hrom egymst kvet menstrucis ciklus hinya).
  • Prepuberts kezdet esetn a serdlkori testi vltozsok elmaradhatnak.

Formi (DSM IV TR nyomn):

  • Restriktv tpus: a kompenzl viselkeds egyb formit (pldul koplals vagy tlzott mrtk testgyakorls) alkalmazza, hinyoznak a falsrohamok s a megtisztulsi procedrk;
  • Tisztulsi tpus: a szemly megtisztulsi procedrkat hasznl (nhnytats, hashajtk, vizelethajtk, bents);
  • Atpusos anorexia nervosa: a klinikai kp megfelel az anorexia nervosanak, de egy vagy tbb kulcsfontossg kritrium nem teljesl ( pl. az amenorrhoea vagy a slycskkens hinyzik).

Egyni vagy csaldterpis foglakozsokon gyakori, hogy r kell vilgtani az rzelmi csapdk s zsarols klnbz formira. A tlv s fullasztan gondoskod szl pldul, aki folyamatosan aggdik a gyermekrt, s pnikba esik, ha annak valami problmja vagy nehzsge akad, a sajt srlkeny gyermeki szemlyisgrszt vetti gyerekre, aki ezzel a kppel azonosulva (projektv identifikci), elesettnek rezheti magt, s gy megmarad a vdelmet ad, de ugyanakkor dependenss tev, a szl(k) ltal kontrolllt kapcsolatban. Ms esetekben a szlk a gyerekkrt hatalmas ldozatokat hoz mrtrok szerepbl bntudattal gtoljk a fiatalt a sajt tjnak a keressben. Olyan is elfordul, hogy az nllsodst az autoriter szl nehezti, aki gy tekint a gyerekre, mint sajt tulajdonra, kontroll alatt tartja, lekicsinyli az ltala elrt dolgokat, amivel fggv s bizonytalann teszi, s ha a serdl behdol az ilyen szli abzusnak, megprbl "rmet szerezni a szleinek", akr maga is, mint majdani szl elnyomv vlhat, s viszi tovbb a patogn mintt a kvetkez genercira.

Azok a szlk, akik tlzottan prbljk korltozni a fiatalok szrnyprblgatsait, sokszor azzal indokoljk ezt, hogy fltik gyerekket a tl korai terhessgtl, szexulis promiszkuitstl, drogoktl. Tl azon, hogy ezek a veszlyek akr valsgosak is lehetnek, a tilalmak mgtt sokszor a szlk azon tudattalan flelme hzdhat meg, hogy "elvesztik" a gyerekket. nkntelenl is a gyerekk levlsi s elszakadsi trekvseit szabotljk, hiszen szmukra az, hogy a gyerek nllv s felntt vlik, valahol azt is jelentheti, hogy megregedtek, "magukra maradhatnak", kialakulhat az "res fszek szindrma", amikor is a szlknek szembeslnik kell sajt kapcsolati nehzsgeikkel, amelyeket addig a sznyeg al sprtek, hiszen a "gyerekkel kellett trdni".

Trsadalom s ifjkori krzisek

A csaldrl trtn levls fiatalkori kitoldsnak, ami akr pszichopatolgis llapotok kialakulsval is jrhat, trsadalomszerkezeti okai is lehetnek. Egyre tbben vesznek rszt tbb vig elnyl szakmai, fiskolai vagy egyetemi kpzsben, s gy a levls a csaldrl pnzgyi rtelemben sokaknl elhzdik. Vagyis a jelenlegi trsadalmi struktrban az rettsg s az anyagi-szocilis fggetlensg kztti idszakasz kitoldik, valamint tgul a hatrvonal (vagy taln lesen el sem vlaszthat) a fiatalkor s a felnttkor kztt. A trsadalomtudomny szakirodalma posztadoleszcencinak nevezi a "nagykorsg gazdasgi alapok nlkl" llapott (Vaskovics, 2000), amivel egyttjr az egzisztencilis dependencia. Ez pedig sok esetben fellelhet az ifjkori depresszv tnetek htterben, s gy egyre jobban felrtkeldik az ifjaknak nyjtand pszichitriai-pszichoterpis ellts s prevenci fontossga.

Indries Krisztin, klinikai s mentlhigins szakpszicholgus

 

 
Naptr
2024. December
HKSCPSV
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
ra
 
Httrzene
 
Szmll
Induls: 2006-01-25
 
G-Mail belps
Felhasznlnv:
Jelsz:
  SgSg

j postafik regisztrcija
 
Bztat Igk

5 Mzes 30,14
St inkbb nagyon kzel van hozzd az ige, a szdban s a szvedben van, teljestsd ht azt!




Jb 5,18
Mert megsebez, de be is ktz, sszezz, de keze meg is gygyt.





Zsoltr 62,2
Csak Istennl csendesl el lelkem, tle kapok segtsget.





Zsoltr 119,88
Tartsd meg letemet kegyelmesen, n pedig megtartom intelmeidet.





zsais 49,15
Ha msok megfeledkeznnek is, n nem feledkezem meg rlad!





zsais 55,6
Keresstek az Urat, amg megtallhat! Hvjtok segtsgl, amg kzel van!





Dniel 6,27
az l Isten, aki megmarad mindrkk. Az kirlysga megdnthetetlen, uralkodsa vgtelen.




Mikes 6,8 Ember, megmondta neked, hogy mi a j, s hogy mit kvn tled az r! Csak azt, hogy lj trvny szerint, trekedj szeretetre, s lgy alzatos Isteneddel szemben.




Mt 9,2
"Bzzl, fiam, megbocsttattak bneid."






Mt 11,30
Mert az n igm boldogt, s az n terhem knny."




Mrk 5,36
"Ne flj, csak higgy!"







Lukcs 17,21
Mert az Isten orszga kzttetek van!





Lukcs 18,27
Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetsges.





Lukcs 21,19
llhatatossgotokkal nyeritek meg majd a lelketeket.





Lap tetejre

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!