A mai gyerekeknek a pap�rpelenka jutott. A modern anya m�r tudja, hogy gyermeke tiszt�nak, sz�raznak �rzi mag�t, j�l van. A tv-b�l kil�pve, azonban a szobatisztas�g el�r�s�hez mind a gyermekeknek, mind a sz�l�knek ugyanazokkal a neh�zs�gekkel kell szemben�zni, mint amikor m�g tekn�vel mostunk. Az �n�ll�s�g kih�v�s�val. A szobatisztas�gi szab�lyok �s szok�sok nem �lland�ak, korszakonk�nt �s kult�r�nk�nt is v�ltoznak. Az egyetlen, ami k�z�s benn�k, hogy az emberek el�bb-ut�bb szobatiszt�k lesznek. A tradicion�lis, �si t�rsadalmakban is nagy v�ltozatoss�got mutat a gyermek �r�t�s�nek szab�lyz�s�val val� t�r�d�s, a teljes nemt�r�d�ms�gt�l eg�szen a m�r 2. h�napban megkezd�d� nevel�sig. M�g az eur�pai kult�rk�rben sem egys�gesek a szok�sok. Az amerikai �s az angol szok�sok szigor�ak, viszonylag fiatal korban, 6. h�nap, kezd�dik az intenz�v tr�ning. A magyar szobatisztas�gi szok�sok a m�rs�keltek k�z� tartoznak. �ltal�ban a 18. h�nap k�rny�k�n kezd�dik a bilire szoktat�s, �s a 3. �let�v v�g�re, k�l�nb�z� hossz�s�g� visszaes�sek ut�n, szil�rdul meg a teljes nappali-�jszakai kontroll. A tapasztalatok azt mutatj�k, hogy a teljes szobatisztas�g akkor is kialakul, ha a bilire szoktat�st nem tr�ningszer�en v�gezz�k. A szobatisztas�g el�r�se a gyermek sz�m�ra az els� l�pcs�fok az �n�ll�s�g, a civiliz�lt �let fel�. A gyermek fejl�d�s�t k�zvetlen�l befoly�solj�k az anya gondolatai, elv�r�sai, ez�rt term�szetesen nem arr�l van sz�, hogy ne vegy�nk tudom�st a gyermek testi folyamatair�l, hanem arr�l, hogy a fejl�d�s eg�sz�t kell fontosnak tartanunk, nem az aktu�lis esem�nyeket, hogy bepisilt-e. A szobatisztas�g kialakul�s�nak els� felt�tele a biol�giai �r�s. Ez r�szben a z�r�izmok, v�zizomzat meger�s�d�s�t /pl.: �lni tud�s/, r�szben pedig az izmokat szab�lyz� idegrendszer �r�s�t jelenti. Az �r�t�s k�zpontja a homloklebenyben tal�lhat�, ami az egyik leglassabban �r� ter�lete az agynak. Tov�bbi felt�tele a kontroll kialak�t�s�nak a pszichol�giai �r�s. A biztos szobatisztas�got minden esetben megel�zi, a besz�dben az egyes sz�m els� szem�ly haszn�lata. Ez azt jelenti, hogy a gyermek k�pes az anyj�t, �s saj�t mag�t k�l�n�ll� szem�lyekk�nt �rz�kelni. Amikor a fenti felt�telek megvannak, a folyamat ide�lis esetben a k�vetkez�k�ppen zajlik: Az anya mikor kibontja gyermek�t a pelenk�b�l, �rdekl�dik a pelenka tartalma fel�l. A gyermek l�tva, hogy ez az any�nak fontos, maga is �rdekl�dni kezd saj�t testi m�k�d�se ir�nt. Ezt az �rdekl�d�st kihaszn�lva megismertetik a gyermeket a bilivel �s a feln�ttek toalett haszn�lati szok�saival. K�vetik a gyermek �r�t�si aktivit�s�t, mikor l�tj�k, hogy �ppen a pelenk�ba sz�kel, megjegyzik, hogy „kakil”, esetleg megk�rdezik, hogy mi t�rt�nt. Ha a gyermek bilit k�r egyszer� sz�beli elismer�s a jutalma, �s akkor sincsenek negat�v megjegyz�sek, ha a bili �res marad. Ilyen m�don a szobatisztas�g 3 �ves korra megb�zhat�an kialakul. A vizelet kontroll megel�zi, illetve egy id�ben zajlik a sz�kel�s kontroll kialakul�s�val. Sokunknak azonban eg�szen m�s a szem�lyes tapasztalati vannak, ink�bb �gy l�tjuk, mint egy szoktat�si /kondicion�l�si/ folyamatot. Az any�k kiismerve gyermek�k ritmus�t a megfelel� id�ben r��ltetik a bilire, praktikus j�t�kokat adnak a kez�kbe, hogy ne m�szk�ljanak el, majd amikor ker�l valami a bilibe, nagy �nnepl�sben t�rnek ki. A gyermek, az anya szeretet �s �r�m megnyilv�nul�sai�rt, tanulja meg bilibe v�gezni a dolg�t. Ez az els� „aj�nd�k”, amit a gyerek ad. A pszichol�gia ink�bb az els�, term�szetes utat aj�nlja, de �nmag�ban a szoktat�s, tr�ning sem okoz semmif�le probl�m�t a gyermeknek. A szobatisztas�g kialak�t�s�val, a gyermek egy alapvet� v�gy�nak (�szt�n�nek) kiel�g�t�s�r�l mond le, a szeretett szem�ly kedv��rt. Val�j�ban ez a gyermek �let�ben az els� olyan pont, amikor a sz�l�k �s a civiliz�ci� valamilyen teljes�tm�nyt v�rnak el t�le �s neki mag�nak kell akarnia valamit, amit a sz�lei akarnak t�le. Ebben �ll a szobatisztas�g kialak�t�s�nak kiemelked� jelent�s�ge. Ekkor jelenik meg a gyermek �let�ben az azonosul�s v�gya, az hogy hasonl�v� sz�leivel. Ebben a korban m�r bizonyos t�vols�g van anya �s gyermeke k�z�tt. Ezt a t�vols�got a gyermek szavakkal �s azonosul�ssal hidalja �t. Fontos �szrevenni, hogy itt komoly k�zdelem zajlik a gyermekben, hogy az �szt�n�s k�sztet�seinek engedjen /�r�tsen boldogan, amikor, ahol r�t�r az inger/ vagy kontroll�lja mag�t a sz�l�i szeretet kedv��rt. Ennek a konfliktusnak a kezel�se a sz�l�k r�sz�r�l, olyan tart�s szem�lyis�gvon�sokat hat�roznak meg, mint a k�nnyelm�s�g, sz�kmark�s�g vagy makacss�g. Tov�bbi jelent�s�get ad a 2-3 �ves kornak, hogy ekkor jelenik meg a nemi k�l�nbs�gek tudatos �szlel�se. Ilyenkor kezdenek a gyerekek j�tszani nemi szerveikkel, a fi�k b�szk�lkednek f�ty�l�j�kkel, �s a l�nyok is megpr�b�lnak �llva pisilni. A szobatisztas�g gyakorl�s�nak folyam�n a figyelem a h�lyag �s a v�gb�l fel� terel�dik, j�les� /erotikus/ izgalmat okoz a vizelet �s a sz�klet visszatart�s�val val� j�t�k. Gyakran l�tni a bepisil�s vagy bekakil�s hat�r�n ugr�l� gyermeket, aki tagadja, hogy ki k�ne mennie. Ami ezek ut�n tan�csk�nt elmondhat�, hogy min�l kisebb k�ls� k�nyszert alkalmazunk a szobatisztas�g el�r�s�hez, a gyermek ann�l ink�bb �t�li az �nszab�lyz�s �r�m�t, saj�t hat�konys�g�t. �gy kev�sb� kell daccal, „rendetlenked�ssel” szembesz�llnia a sz�l� akarat�val, saj�t maga v�delm�ben. Enur�zisnek azt az �llapotot nevezz�k, amikor a vizelet�r�t�s kontrollja nem m�k�dik, az esetek t�lnyom� r�sz�ben, de nem kiz�r�lag, �jszaka. A vizelet kontroll zavarai k�t csoportba sorolhat�ak. Az els�dleges enur�zis, amikor nem alakul ki illetve nem szil�rdul meg a vizeletkontroll az elv�rhat� �letkorra. Ez term�szetesen gyermekenk�nt v�ltoz� kort jelent, de a 4 �ves kort, a fizikai �retts�get tekintj�k hat�rnak. M�sodlagos enur�zisr�l akkor besz�l�nk, ha m�r egy �vn�l hosszabb szobatiszta id�szak ut�n jelentkezik �jra az enur�zis. Az enur�zis m�sik fontos jellemz�je a hossz�s�ga. Lehet tart�s, azaz �veken kereszt�l jelen van, illetve el�ker�l, ilyenkor bizonyosan egy tart�san megoldatlan lelki probl�ma van a h�t�rben. Lehet epizodikus, amikor csak n�h�ny alkalommal jelentkezik, ilyenkor az enur�zist egy aktu�lisan jelenl�v� feldolgozatlan fesz�lts�g okozza. A tart�s �s az epizodikus enur�zis okai r�szben azonosak, r�szben k�l�nb�z�ek. Annyiban azonosak, hogy mindk�t esetben egy regresszi�s �llapot alakul ki a gyermekben. Regresszi�nak azt nevezz�k, amikor valamilyen fesz�lts�g miatt, a gyermek nem az aktu�lis fejletts�gi szintj�nek megfelel�en viselkedik, hanem visszal�p egy kor�bbi szintre. Ilyenkor az aktu�lis konfliktusokat megoldhatatlannak �rzi, visszal�p kor�bbi megold�si mint�khoz. A tart�s enur�zis, mint t�net a sz�l�-gyermek kapcsolat zavar�ra, �gy a gyermek azonos�t�si neh�zs�geire utal. Ez a zavar sokf�le lehet. Tart�s enur�zist okozhat a tisztas�gra szoktat�s nemt�r�d�ms�ge. A pap�rpelenk�k kor�ban, mikor a gyermeknek m�r nincs k�nyelmetlens�g �rz�se a nedves pelenk�t�l, fontos motiv�l� t�nyez�v� v�lik a sz�l�k �rdekelts�ge a fejl�d�sben. Ugyancsak, a vizeletkontroll tart�s zavar�t okozhatja a t�l korai �s szigor� szoktat�s is. A szigor�s�g sz�gyen�rzetet v�lt(hat) ki a gyermekb�l. �gyetlennek, labilisnak, sz�gyellni val�nak �rzi mag�t. Ilyenkor a gyermek, hogy legy�zze a sz�gyent, nappal igen ambici�zus, k�l�n�ll�s�t hangs�lyoz�. �lm�ban azonban, �jra�li a sz�l�k teljes elfogad�s�t, mint csecsem�kor�ban, �s bepisil. Ezzel a k�r bez�rult, �jra �s �jra sz�gyenhelyzetben tal�lja mag�t. A t�lzottan szigor� nevel�si st�lus �nmag�ban is zavart okozhat a szobatisztas�g megszil�rd�t�s�ban. Ahol mindennek pontos helye �s ideje van, ahol a sz�nyegrojtoknak is p�rhuzamosan kell �llni, ott a gyermek, az ig�nyeinek figyelmen k�v�l hagy�sa elleni tiltakoz�sk�nt pisil be. Az eredm�ny pedig �ppen a szigor� rend ellent�te, piszkos �gynem� �s b�z. Szint�n a tiltakoz�s egy form�ja az �gynevezett g�nyos azonos�t�s. Ilyenkor a sz�l�k sz�ban a tisztas�g fontoss�g�t hangs�lyozz�k, �k maguk azonban piszkosak, elhanyagoltak. A sz�l�kre jellemz�, hogy maguk is �ssze-vissza piszk�tanak, t�bbnyire a k�dba, csapba, esetleg az apa �jszaka a v�z�ba, vizel. A gyermek erre az ellentmond�sra v�laszolva v�lik enuretikuss�. A tart�s enur�zis gyakori kiv�lt� oka, a sz�l�k erotikus kapcsolat�nak �szrev�tele, l�tv�nya, meghallgat�sa. A sz�l�kkel egy �gyban, egy szob�ban alv� gyermek �hatatlanul is tan�ja lesz a sz�l�k egy�ttl�teinek. A hangok, szagok, mozdulatok pontos �rtelmez�s�re m�g nem k�pes, ezek izgalmat, f�lelmet keltenek benne. Erre adja a bepisil�st, mint reakci�t. Az enur�zisnek a szexualit�ssal val� szoros kapcsolat�t mutatja, hogy a nemi �r�s id�szak�ban 10-12 �ves korban, az enuretikus gyermekek 80%-a spont�n gy�gyul. A fenti p�ld�k mindegyike azonosul�si folyamat zavarait mutatja. Az azonosul�si folyamat a gyermek sz�let�s�vel kezd�dik. El�sz�r, a sz�let�s ut�n az anya azonosul gyermek�vel, �gy �rzi, mintha a gyermek is a teste r�sze volna. Az azonosul�s feleleven�ti az anya, saj�t anyj�val val� kapcsolat�t is. Ez a k�t dolog seg�ti az any�t a gyermeke gondoz�s�ban, ennek seg�ts�g�vel �rti meg gyermeke �rz�seit. Ha az �jsz�l�tt, az any�t, a saj�t elh�r�tott, szorong�st kelt� �rz�seire eml�kezteti, akkor az anya nem a gyermek�t, a gyermeke v�gyait, �rz�seit fogja �szrevenni, hanem a saj�t ezekkel kapcsolatos fant�zi�it. A gyermek �ltal keltett �rz�sekre ugyan�gy fog reag�lni, ahogy saj�t mag�n bel�l is teszi, azaz elh�r�tja azokat. A gyermek jelz�seit vagy �szre sem veszi, vagy rosszas�gnak min�s�ti �s a meg�rt�s helyett k�zdeni fog ellen�k. N�zz�nk erre egy idev�g� p�ld�t, a pelenk�z�st. Ez egy olyan helyzet, amely lehet�s�get ad az intim kommunik�ci�ra anya �s gyerek k�z�tt. A gyerekek szeretnek „meztelenkedni”, ha az anya nem szereti a pelenk�z�st, akkor gyorsan t�l akar lenni rajta. A gyermek tisztogat�sa nem a kapcsolat intim pillanatait jelenti sz�m�ra, hanem egy „undor�t�”, szorong�st kelt� tev�kenys�get. Ilyenkor a csecsem� �jra �s �jra �t�li, hogy a meztelens�g testi j��rz�se az any�b�l nem �r�m�t v�lt ki, hanem ink�bb t�vols�gtart�st, vagy egy rossz �rz�s, pl.: undor lek�zd�s�t. Ebben az esetben, a gyermekben nem alakulhat ki az ”aj�nd�kot adtam” �rz�se, helyette ink�bb kiz�r mag�b�l valamit, ami pedig a saj�t testi m�k�d�s�hez tartozik. A gyermek az anya visszajelz�sein, reakci�in /t�kr�z�s�n/ kereszt�l tanulja, ismeri meg a saj�t �rz�seit. A fenti p�ld�ban az anya nem a gyermeke val�s�gos �rz�s�t t�kr�zi vissza, hogy „meztelennek lenni j�”, hanem egy undorszer� �rz�st. Ebben az esetben a gyermek nem a val�ban �t�lt �rzelmet l�tja az any�n, de miut�n m�s lehet�s�ge nincs, ezen a „t�ves” m�don fogja kialak�tani a saj�t k�p�t arr�l, hogy mit is �rez, �gy nehezebb� v�lik sz�m�ra a sz�l�vel val� azonosul�s, a szobatisztas�g kialak�t�sa. A fenti p�lda csup�n egy a sok lehets�ges f�lre�rt�s k�z�l. Fontos, hogy �szben tartsuk, a gyermek viselked�se reakci� a sz�l�-gyermek kapcsolatra. Amikor gyermek�nk sz�ls�s�gesen „rossz”, bepisil annak mindig az az oka, hogy valamilyen jogos �rzelmi sz�ks�glete nincs kiel�g�tve. Az epizodikus enur�zis kiv�lt� okai t�bbnyire az aktu�lis, fesz�lts�ggel teli �lethelyzetben keresend�k. A leggyakoribb ok, a testv�r sz�let�se. Maga a sz�let�s t�nye v�ltja ki az enur�zist. Nem a sz�let�s ut�n k�zvetlen�l jelentkezik, ink�bb n�h�ny h�nappal k�s�bb, mikor a kicsi m�szni kezd �s f�lborul az id�sebb testv�r addigi �letm�dja. Jelent�s szerepe van benne a testv�rvet�lked�snek �s a v�gynak, hogy �jb�l kicsi legyen. Ha a sz�l�k elker�lik a t�ves egyenl�sdit, �s a gyerekeket koruknak, szem�lyis�g�knek megfelel� k�l�nbs�ggel kezelik, spont�n m�lik. Szint�n epizodikus enur�zist v�lthatnak ki a csal�dban t�rt�nt hal�lesetek, v�l�sok, az �letm�dot jelent�sen befoly�sol� esem�nyek, mint a k�lf�ldi munkav�llal�s, k�lt�z�s, az �vod�ba-, koll�giumba-, int�zetbe ker�l�s, nevel�sz�l� beker�l�se a csal�dba, vagy ak�r egy s�lyos baleset is. Ilyenkor a gyermek a biztons�g�t vesz�ti el, az ilyen helyzetekben l�p fel a regresszi�. Sz�ks�ge van a biztons�gra, miut�n ezt nem k�pes megteremteni mag�nak, �gy �lm�ban �li meg a csecsem�kor�ban m�g megl�v� biztons�got �s ennek lesz a k�vetkezm�nye az enur�zis. Ezekben az esetekben �ltal�ban seg�t, ha a gyermeket �rtelmi-�rzelmi fejletts�g�nek megfelel� szinten, bevonjuk az esem�nyekbe, elmes�lj�k neki a v�ltoz�s ok�t. A titkol�dz�s rontja a helyzetet. Az epizodikus enur�zisr�l gyakran csak ut�lag der�l ki, hogy epizodikus, a fenti helyzetek mind magukban rejtik a lehet�s�get, hogy a probl�m�k sz�nyeg al� s�pr�se eset�n hosszantart� gondot okozzanak. A fesz�lts�gkelt� helyzetek megfelel� kezel�se nem jelent �rd�ng�ss�get, a gyermekek akarnak egy�ttm�k�dni, fejl�dni �s mi sz�l�k, k�pesek vagyunk kital�lni, �szrevenni, hogy mire van sz�ks�g�k. Fontos a figyelm�nk megfelel� ir�ny�t�sa, meg kell �rten�nk, hogy az enur�zis val�j�ban nem betegs�g, hanem egy t�net, egy jelz�s, ahol �ppen az a figyelemre m�lt�, amit jelez, a gyermek�nkkel val� kapcsolat min�s�g�t. Az enur�zis gy�gy�t�sa szempontj�b�l alapvet�, hogy a gyermek vizeletkontrollt a sz�l� szeretet�nek megszerz�s��rt, megtart�s��rt alak�tja ki. Teh�t a gy�gyul�shoz a kapcsolat zavarainak megsz�ntet�se vezet. Ennek ellen�re haszn�latos n�h�ny tiszt�n technikai megold�s is, mint a v�zelvon�s vagy az �jszakai felkelt�s is. B�r ezek a m�dszerek, ritk�n, hat�konyak lehetnek, k�zvetetten azonban �ppen a f� c�l, a gyermek �n�ll�s�ga, hat�konys�ga ellen dolgoznak. Nem neh�z �t�rezni, hogy mit �l �t az a gyermek, aki m�r d�lut�n 5 �r�t�l kezdve nem ihat, vagy akit minden �jjel felkeltenek, hogy azonnal menjen pisilni. Tart�s enur�zis eset�n mindenk�ppen javasolt szakember felkeres�se, tan�csad�s esetleg ter�pia c�lj�b�l. A szobatisztas�g k�rd�se, az �n�ll�s�g k�rd�se. „Tulajdonk�ppen azt mutatja meg, hogy mennyire b�zik a feln�tt saj�t mag�ban, azaz, mit gondol, mennyi �n�ll� lemond�s �r�n �ri meg a gyereknek az adott korba, helyre belesz�letni.” (Ingusz Iv�n)

Kapcsol�d� linkek · Adatok: Gyermekprobl�m�k · �rta: K�rti L�szl� A legolvasottabb cikk a k�vetkez� kateg�ri�ban: Gyermekprobl�m�k: K�rti L�szl� : A vizelet �r�t�s kontrol�ll�sa �s zavarai gyerekkorban