Elm�leti r�sz: A konfliktus nem l�tezik, hanem keletkezik. Fogalma mindig szem�lyes jelleg�. Az egyik embernek veszeked�st jelent, amit alig lehet tiszt�zni, a m�sik ember sz�m�ra a kult�ra r�sze, �s �lland� fejl�d�si lehet�s�get k�n�l. Dr, Balogh �va �gy hat�rozza meg a konfliktust Pszichol�giai kislexikon c�m� k�nyv�ben: „ 1. �ssze�tk�z�s, n�zetelt�r�s, harc. 2. Bels� �llapot, melynek sor�n a szem�lyben �sszeegyeztethetetlen, ellent�tes motiv�ci�k egyidej�leg hatnak. Konfliktus j�het l�tre az interperszon�lis kapcsolatokban vagy a csoportk�zi viszonyokban is. Ut�bbi k�t esetben a r�sztvev�k c�ljai, sz�nd�kai k�z�tt �ll fenn �sszeegyeztethetetlens�g. A konfliktusok a fejl�d�s mozgat�rug�i azokban az esetekben, amikor fejl�d�st eredm�nyeznek. Ekkor konstrukt�v konfliktusmegold�sr�l besz�l�nk. M�s esetekben destrukt�v form�t �lthet a konfliktus.” ( 1.) A konfliktushelyzetr�l pedig �gy �r: „ T�bb egym�ssal ellent�tes, de hasonl� erej� k�sztet�s egyszerre van jelen, a)mindk�t er� pozit�v, k�t pozit�v felsz�l�t� jelleg� t�rgy k�z�tt kell v�lasztani, k�t azonos erej� vonz�s van jelen. Ezeket a konfliktusokat az id�ben rendezve, sorrendbe �ll�tva lehet feloldani. b) k�t negat�v felsz�l�t� jelleg� tasz�t�s van jelen, a helyzet gy�trelmes lehet: b�rmelyiket v�lasztja az egy�n – kellemetlen k�vetkezm�nyekkel j�r. c) ambivalenciakonfliktus, ha egyazon t�rgy, szem�ly egyszerre vonz �s tasz�t. Ez a helyzet szinte megoldhatatlan: min�l k�zelebb ker�l a szem�ly az adott t�rgyhoz, ann�l ink�bb feler�s�dik a negat�v hat�sa, �s min�l ink�bb elt�volodik, ann�l ink�bb vonz� a pozit�v hat�sa. Megold�st csak az eg�sz helyzet elhagy�sa jelent. Egy m�sik meghat�roz�s szerint konfliktusnak nevezz�k az egym�snak ellentmond� mozgat�er�k, meggy�z�d�sek �s �rdekek fesz�lts�ggel teli �tk�z�s�t. Konfliktus keletkezhet ak�r egyetlen szem�lyen bel�l is, az egyidej�leg meg�lt k�t vagy t�bb, egy�nileg egyform�n fontosnak tartott mozgat�er� miatt. Ugyanez f�nn�llhat k�t vagy t�bb szem�ly, csoport vagy int�zm�ny k�z�tt ( szoci�lis konfliktus.) Az egy szem�lyen bel�li konfliktus gyakran meg�lj�k mi magunk is. Ism�telten el�fordulhat, hogy ezeket a konfliktusokat m�sokra �tvissz�k vagy kivet�tj�k. M�g betegs�g is lehet a k�vetkezm�nye annak, ha a konfliktusokat elhanyagoljuk, nem dolgozzuk fel rendszeresen. A szoci�lis konfliktus leggyakoribb t�pusai: 1. Nem elegend�ek a rendelkez�sre �ll� javak �s �gy nem lehet minden �rdekelt ig�ny�t kiel�g�teni. 2. C�lkonfliktus eset�n �tk�znek az egym�snak ellentmond� mozgat�er�k, �rdekek �s elk�pzel�sek. 3. �nazonoss�gi (identit�s) konfliktus eset�n a r�sztvev�k saj�t meggy�z�d�s�k�rt k�zdenek, de legf�k�pp saj�t vagy k�z�s �n�rtelmez�s�k�rt. A konfliktusok s�lya, jelent�s�ge nem egyforma a felek sz�m�ra. Az al�bbi k�zmond�s bizony�ra r�illik sz�mos konfliktus szerepl�ire, �s egyben jellemzi az emberek egym�shoz val� viszony�t �s kapcsolat�t is, olyan esetet �r le, amely a konfliktusban r�sztvev�k elt�r� alaphelyzet�t t�kr�zi. Panaszkodtam, mert nem volt cip�m – eg�szen addig, am�g egy emberrel tal�lkoztam,akinek nem volt l�ba. Csak az �rdekess�g kedv��rt megeml�tem a munkahelyi konfliktust is. A t�ma �r�kz�ld, mert mindenkit �rint, a f�n�kt�l a beosztottig, �s van,ahol mindennapos. Ilyenkor f�lre�rt�sek, kegyes hazugs�gok, vagy �ppen k�pmutat� mosolyok is jellemezhetik a napi munkav�gz�st. A st�tuszok�rt foly� hatalmi harcok k�zepette el�bb-ut�bb t�rv�nyszer� a munkahelyi konfliktus. A helyzetet csak nehez�ti, hogy a hatalom term�szetes velej�r�ja a f�lelem, amely k�nnyen �let�nk r�sz�v� v�lhat. Ha egy f�n�k nem teszi lehet�v� munkat�rsai sz�m�ra, hogy probl�m�ikat �szint�n elmondj�k, a dolgoz�k akaratlanul �larc m�g� b�jnak. Ez a k�nyszer� konfliktusker�l�s megm�rgezi a munkahelyi l�gk�rt, cs�kkenti a motiv�ci�t, hossz� t�von pedig kihat a hat�konys�gra is. L�nyeges k�rd�s, hogy hogyan kezelj�k a konfliktusokat. A konfliktus elh�r�t�s csak l�tsz�lagos megold�s. A konfliktusokat megoldani kell, �s nem elh�r�tani. A konfliktus �szlel�se gyakran negat�v �rz�sekkel j�r egy�tt. Ez az oka annak, hogy a konfliktusban �rintett felek �nk�ntelen�l is h�r�t� magatart�st vesznek f�l. �rdemes n�zetelt�r�seinket, s�relmeinket ny�ltan v�llalni. Gyakran megijed�nk a veszeked�st�l , vit�t�l, pedig ezek emberi kapcsolataink term�szetes velej�r�i. A hosszasan elfojtott indulatok, eltemetett s�relmek megbeteg�t� hat�s�ak lehetnek. Val�di v�ltoz�st kapcsolatainkban csak a k�lcs�n�s meg�rt�st el�seg�t� kommunik�ci�t�l rem�lhet�nk, m�g ha ez n�ha fesz�lts�gekkel j�r is. Bels� konfliktusaink rendez�se id�ig�nyes feladat. Ha t�l nagy a lehet�s�geink �s v�gyaink k�z�tti t�vols�g vagy bels� k�sztet�seink nagyon ellentmond�ak, szakember seg�ts�ge is sz�ks�gess� v�lhat.