J�zus �s a politika A v�laszt�sok k�zeledt�vel megszaporodtak a politikai plak�tok, hirdet�sek, felh�v�sok. A p�rtok, a civilszervezetek �s az egyh�zak t�bbs�ge is ringbe sz�llt, hogy egy jobb, �g�retesebb orsz�g j�v�j��rt harcoljon. A politika �s a k�z�let szerepl�it�l mindez term�szetes egy demokratikus jog�llamban, hiszen ezek a szervezetek kiz�r�lag f�ldi �rdekeink, javaink szolg�lat�ra k�telezt�k el magukat - t�bb-kevesebb eredm�nnyel. A kereszt�ny egyh�zakat azonban - a nemzetet a v�gs� pusztul�st�l megmeni k�v�n� felh�v�saikkal �s a v�laszt�sok�rt mondott "imal�ncaikkal" - hova helyezz�k el a t�rsadalmunkat alaposan megt�p�zott politikai �let csatater�n? Ha a kereszt�ny egyh�zak alapvet� �rt�krendj�kk�nt, eszmei �s gyakorlati ir�nymutat�sk�nt J�zus szavait �s p�ld�j�t k�vetik, akkor milyen �ll�spontot kellene k�pviselni�k a politikai v�laszt�sok, f�ldi uralkod�k hatalomra juttat�sa vagy �ppen megbuktat�sa idej�n? J�zus harminch�rom �ves f�ldi tart�zkod�sa sor�n k�zd�tt-e a R�mai Birodalom megsz�ll�sa ellen; Izr�el politikai f�ggetlens�g��rt, nemzeti felemelked�s��rt? Vajon harcolt-e b�rmilyen eszk�zzel is az�rt, hogy v�ltoztasson a fenn�ll� t�rsadalmi, politikai viszonyokon amellett, hogy nem volt k�z�mb�s egyetlen ember �lete ir�nt sem? El�tte - aki menteni j�tt gazdagokat, szeg�nyeket, r�maiakat �s zsid�kat, b�n�s�ket �s �rtatlanokat - l�tezhettek-e politikai p�rtok, t�rsadalmi oszt�lyok k�z�tti k�l�nbs�gek? Gondolt-e arra, hogy nagysz�m� k�vet�it vagy h�veit Her�des negyedes fejedelem vagy a r�mai helytart�, Pil�tus megbuktat�s�ra k�sztesse, holott tudta r�luk, hogy nem szolg�lj�k nemzete jav�t �s felemelked�s�t, �s nemsok�ra hal�lra adj�k �t? Lehet-e f�lre�rteni vagy f�lremagyar�zni J�zus vil�gos kijelent�seit a politikai, t�rsadalmi k�rd�sekr�l: "az Isten orsz�ga nem szemmel l�that�lag j�n el..." (Luk�cs 17,20); vagy a Pil�tussal val� besz�lget�se sor�n mondottakat: "az �n orsz�gom nem e vil�gb�l val�" (J�nos 18,36)? J�zus ugyan hat�rozottan el�t�lt minden politikai elnyom�st �s t�rsadalmi igazs�gtalans�got, �s m�lyen egy�tt �rzett a hatalom kiszolg�ltatottjaival, szeg�nyeivel, a v�mszed�k �s f�papok �ltal megcsalt �s becsapott t�megekkel, de m�gsem l�pett fel t�rsadalmi reformerk�nt, �s f�ldi k�vet�it, k�pvisel�it sem b�tor�totta ilyen t�rekv�sekre. J�zus azzal sietett az emberek seg�ts�g�re, boldogul�s�ra, hogy az egy�ni, bels� v�ltoz�s lehet�s�g�re ir�ny�totta figyelm�ket, hiszen csak a bel�l megv�ltozott, igazs�gosan gondolkod�, szeretetre k�pes emberekb�l v�lhatnak j� k�z�leti szerepl�k �s tisztess�ges polg�rok. Krisztus gy�gy�t�saival, csod�ival, de legink�bb az igaz �letr�l sz�l� tan�t�saival, �s m�g az ellens�gei ir�nt is megnyilatkoz� szeretet�vel seg�tette kort�rsait. A Megv�lt� szerint az emberi boldogs�g egy�ltal�n nem f�gg a k�ls�, gazdas�gi javak megszerz�s�t�l (M�t� 5,3-12). Term�szetesen nem �rt�kelte le a legsz�ks�gesebb, legalapvet�bb fizikai sz�ks�gleteinket, mint p�ld�ul az emberhez m�lt� �letk�r�lm�nyekhez val� jogot. Szerinte azonban ezek el�r�se �rdek�ben ne csak �llami, t�rsadalmi int�zm�nyekre �s szolg�ltat�sokra t�maszkodjunk, hanem legink�bb arra, aki mindezek f�l�tt �ll: Teremt�nkre, Gondvisel�nkre. (M�t� 6,25-34) Ahhoz teh�t, hogy egy t�rsadalom eg�szs�gesen m�k�dj�n, a kereszt�ny egyh�zaknak a szeretet �s az igazs�g eszk�zeivel kiz�r�lag ezeket a krisztusi �rt�keket kell(ene) hitelesen k�pviselni�k �gy, hogy a t�rsadalom min�l sz�lesebb r�tegeit el�rj�k. J�zus a kov�sz hat�s�hoz hasonl�totta munk�j�t, amely szem�lyt�l szem�lyig hatott, �s c�lja az emberi sz�v megv�ltoz�sa volt: "Hasonlatos a mennyeknek orsz�ga a kov�szhoz, melyet v�v�n az asszony h�rom m�rce lisztbe elegy�tett, m�gnem az eg�sz megkelt." (M�t� 13,33) A piciny kov�sz hatalmas munk�ra k�pes. Az egyh�z ezen egyed�l�ll� k�ldet�s�t Kecskem�thy Istv�n reform�tus lelk�sz, tud�s �s publicista egy 1932-es cikk�ben egy�rtelm�en megfogalmazta: "Hogy a kereszt�nys�gnek nem feladata, neki nem is szabad a vil�g gyakorlati politik�j�ba, t�rsadalmi, gazdas�gi k�rd�seinek csalafintas�gaiba mag�t bele�rtani? H�t j�l van, nem szabad. Hiszen eddig is az volt a baj, hogy nagyon is bele�rtotta mag�t. De �n nem ezt akarom. S�t! Azt szeretn�m, hogy a kereszt�nys�g minden k�ls�, vil�gi sz�vev�nyb�l, amibe most l�tsz�lag rem�nytelen�l belebonyol�dott, egy elhat�roz� l�p�ssel szabad�tsa ki mag�t, �s teljes er�vel l�sson tulajdonk�ppeni feladat�hoz: a l�lek bels� �talak�t�s�nak munk�j�hoz. Nincs itt sz�ks�g semmif�le b�lcselked�sre, �gyesked�sre, semmif�le politik�ra, mert egy a sz�ks�ges dolog: az �jj�sz�let�s... J�zus azzal kezdte pr�dik�l�s�t: 'T�rjetek meg' (M�t� 4,17); �s azzal v�gezte: 'b�zzatok: �n meggy�ztem a vil�got' (J�nos 16,33). Ez az igazi kereszt�nys�g igazi munkaprogramja." (Kis T�k�r XXII. �vfolyam, 1932. november 19. Id�zi: Besz�lj�nk ny�ltan, Koin�nia, Kolozsv�r, 2003) Ha az egyh�z elt�r els� rend� feladat�t�l �s a politika ter�let�re t�ved, abb�l akaratlanul is olyan elhajl�sok k�vetkezhetnek be, amelyek a k�z�pkori nagyhatalmi egyh�z lelki-erk�lcsi les�llyed�s�ben �s �rtatlan emberekkel szemben elk�vetett t�lkap�saiban volt tetten �rhet�. Amint az egyh�zak sz�m�ra elvileg "tiltott z�na" beleavatkozni a politika sokszor nemtelen k�zdelmeibe, �ppoly "hat�rs�rt�st" jelent, ha az �llam k�v�n belesz�lni, szankcion�lni vagy ak�r ir�ny�t�v� v�lni az egyh�zak �let�ben. Ez�rt a kereszt�ny egyh�zaknak - kisebbeknek �s nagyobbaknak egyar�nt - a Biblia ir�nymutat�sa alapj�n olyan lelki �s gazdas�gi �n�ll�s�gra kell(ene) jutniuk, hogy vall�si �s lelkiismereti szabads�guk b�rmely t�pus� t�rsadalomban is s�rtetlen maradjon, s�t, bizonyos diktat�r�k idej�n, az igazs�g eszk�zeivel k�zdeni is tudjanak ez�rt. J�zus a korabeli vall�si vezet�k k�rd�s�re adott egy�rtelm�, hat�rozott v�lasz�val - miszerint szabad-e a cs�sz�rnak ad�t fizetni - k�l�n v�lasztotta az �llami �s egyh�zi feladatokat �s �rdekeket: "Adj�tok meg a cs�sz�rnak, ami a cs�sz�r� �s az Istenek, ami az Isten�." (M�t� 22,21) A k�z�letnek, a k�zigazgat�snak mely ter�lete az, ahol az egyh�zaknak is sz�ks�ges, s�t elengedhetetlen a szavukat hallatni? Az egyh�zaknak a politik�t�l val� f�ggetlens�g�k megtart�sa, �s a lelkiismereti szabads�guk meg�v�sa �lland� feladatuk, m�g a legdemokratikusabb t�rsadalmakban is. A lelkiismereti szabads�g nem val�sulhat meg a politikai �rdekekt�l val� f�gg�s eset�n. Napjainkban ford�tott tendencia �rv�nyes�l: egyel�re nem az �llam k�v�n belefolyni az egyh�zak hit�let�be, hanem az egyh�zak a politikai folyamatokba. De mindez b�rmikor fordulatot vehet, ha a politikai �rdekek �gy k�v�nj�k. Az egyh�zak �gy �szrev�tlen�l let�rhetnek arr�l a "keskeny �sv�nyr�l", amelyet k�tezer �ve J�zus Krisztus jel�lt ki sz�mukra. Szem el�l t�veszthetik, hogy politikai, nemzetmegment� amb�ci�ikkal nemcsak J�zus ellen�ben cselekszenek, hanem legf�k�ppen azok k�r�ra, akiknek a tiszta evang�liummal kellene szolg�lniuk. S ha m�r a Bibli�b�l nem, legal�bb a t�rt�nelemb�l tanuljunk! So�s Attila   Oldal tetej�re