Mad�rinfluenz�n innen �s t�l
T�th G�bor  2006.03.03. 20:06

Mad�rinfluenz�n innen �s azon t�l Fenyeget� j�rv�nyok �s �llatbetegs�gek A XX. sz�zad utols� �vtized�ben egyre t�bbet hallhattunk az �llatbetegs�gekr�l. A h�tk�znapi polg�rok egy r�sze komolyan elgondolkodott a biol�gia vil�g�ban sorra bek�vetkez� dr�mai fejlem�nyeken, ugyanakkor szakmai berkekben a m�s ter�leteken is j�l ismert - "p�nikhangulatra semmi ok, urai vagyunk a helyzetnek" - jelmondatok hallhat�k. Az �llatbetegs�geken bel�l az egyik �llatfajr�l a m�sikra, valamint az �llatr�l emberre terjed� betegs�gek (zoonosisok) sz�ma rendk�v�li m�don gyarapodott, vagyis - bizonyos szempontb�l - led�lt a fajok k�z�tti "v�delmi" korl�t. R�gen egy-egy k�rokoz� �ltal�ban fajspecifikusan dolgozott, vagyis egy-egy adott faj saj�toss�gaihoz alkalmazkodott, �gy a gazdaszervezetekben val� szaporod�sa is behat�rolt volt. Ma m�r azonban a mikroorganizmusok t�bbs�ge a sert�sre, csirk�re, szarvasmarh�ra, juhokra, kecsk�kre, lovakra, vad- �s v�ndormadarakra, h�zi�llatokra (kutya, macska, papag�j, aranyh�rcs�g, stb), mezei r�gcs�l�kra �s az emberre is egyar�nt vesz�lyess� v�lt, vagy csak id� k�rd�se, mikor gy�zi le a "genetikai g�takat" egy-egy k�rokoz�. Korunk kit�n� lehet�s�get k�n�l a k�rokoz�knak arra, hogy a legyeng�lt teny�sz�llatok szerveit, sz�veteit �s t�pcsatorn�j�t egyfajta "k�s�rleti telepnek" haszn�lj�k, mivel az �llat m�g nem el�g gyenge, hogy elpusztuljon, ugyanakkor ahhoz sincs ereje, hogy legy�zze a benne "lak�" mikrob�kat. �gy az �llatok ma egy�tt �lnek a felt�telesen k�rokoz� mikrob�kkal, amelyek csak az alkalmat v�rj�k, hogy az �llatb�l az emberi szervezetbe is bejussanak. Erre minden lehet�s�g�k adott, amennyiben az ember �llatot tart, vagy �llati term�ket fogyaszt. E k�t tev�kenys�g ma a legkock�zatosabb. Az ember �ltal s�r�n lakott ter�leteken �l� �llatokban, �zeltl�b�akban, kullancsokban id�z�tett bombak�nt vannak jelen a felt�telesen k�rokoz� (fakultat�v patog�n) mikrob�k. A legt�bb h�zias�tott �llatfaj (f�k�nt a sert�s, a csirke �s a h�zimacska), a v�rosokban elszaporodott vadmadarak (galamb, rig�, ver�b, varj�) csak t�netmentesen hordozz�k, �s �r�tik a k�rokoz�kat, de klinikai t�neteket nem mutatnak. Ez a legvesz�lyesebb jelens�g, mivel ezek az emberhez k�zel �l�, �s nagy sz�mban szaporod�, betegs�gre fog�kony egyedek mintegy magvet�sk�nt terjesztik sz�klet�kkel �s testnedveikkel a betegs�g cs�r�it. Az �llatvil�g ter�let�n az �n. h�zias�tott haszon�llatfajok (sert�s, szarvasmarha, sz�rnyasok, juh, kecske, l�) �s a kedvtel�sb�l tartott �llatok (kutya, macska, d�szmad�r, d�szhal) betegs�gekre val� fog�konys�ga n�tt a legl�tv�nyosabban. Az el�bbi csoportb�l a sert�s kiemelked�en betegesnek min�s�l "ig�nytelen" �letvitel�b�l, t�pl�lkoz�si szok�saib�l ad�d�an. H�sa, zs�rja �s v�re - ahogyan az �sz�vets�g is al�t�masztja - soha sem volt alkalmas emberi t�pl�lkoz�sra, azonban korunkban e t�ny hatv�nyozottan is igaz. A sert�sek d�nt� szerepet j�tszanak az emberi j�rv�nyok elind�t�s�ban. A genetikusok szerint a sert�s genetikai �llom�nya �ll a legk�zelebb az ember�hez. A genetikai k�zels�g azonban meglehet�sen les�jt� h�r, mivel �ppen ez az alapja az embert fenyeget� vesz�lynek. A legyeng�lt immunrendszer� sert�sben ugyanis egyre k�nnyebben k�pesek mut�l�dni �s szaporodni a k�rokoz�k, amelyek azut�n - kis m�dosul�ssal - a sert�shez genetikailag k�zel �ll� emberben is a betegs�g okoz�j�v� v�lnak. A sert�sek �gy mintegy "gy�raiv�" lettek az emberi k�rokoz� mikroorganizmusainak, �s olyan n�vekv� vesz�lyforr�st jelentenek, amelyre nincsenek �s nem is lesznek felk�sz�lve az �llatorvosi, hum�n-eg�szs�g�gyi �s hat�s�gi appar�tusok. Mindezek ut�n az sem v�letlen, hogy az �vente "szokv�nyoss�" v�l� emberi influenzav�rusok �jabb mut�nsainak l�trej�tt�ben is bizony�tott a sert�sek szerepe, amelyek b�lcs�i �s k�zvet�t�i is a fert�z�seknek. A sert�sek b�lcsatorn�j�ban rendszeresen megtal�lhat�ak a Salmonella, a Campylobacter, az Escherechia coli, a Yersinia, a Pseudomonas, a Listeria, Streptococcus, Staphylococcus fajok, a kolb�szm�rgez�st okoz� klosztridiumok, a bacillusok, sz�mtalan "alv� r�kkelt�" v�rusg�n, a leptospir�zist, brucellozist �s paratuberculosist okoz� mikrob�k, t�bb b�lf�reg fajta �s m�g sz�mos mikrobafaj, amelyeket kev�sb� "jegyeznek" id�hi�ny �s az ellen�rz�si rendszer el�gtelens�ge miatt. Ezek mindegyike komoly vesz�lyt jelenthet az emberre, mivel az eml�tett mikrob�k t�bbs�ge korunk �telfert�z�seinek �s -m�rgez�seinek f� okoz�ja. A "ne is illesd" bibliai alapelv teh�t �rthet� �s tudom�nyos al�t�maszt�st nyert a sz� szoros �rtelm�ben is, mivel k�ztudott, hogy az �llatokkal szorosabb kapcsolatban l�v� �s �llati fek�li�val szennyezett ter�leteken dolgoz� szem�lyek a legvesz�lyeztetettebbek a fert�z�sek szempontj�b�l. A sert�sekr�l sz�l� h�rekkel sokan sz�ba is �lltak, �gy �trendj�kben �tv�ltottak a marha- �s baromfih�s fogyaszt�s�ra. Ebben az id�ben indult el a kergemarhak�r, vagyis Bovine Spongiform Encephalopathy (BSE) nev� betegs�g Nagy-Britanni�ban. A k�r az eg�sz vil�got k�rbej�rta, mivel a fert�z�tt egyedek h�sa szinte mindenhova eljutott, m�g a "botr�ny" kirobban�sa el�tt. Ma m�r nemcsak a kergemarhak�r emberi megfelel�je, a Creutzfeld-Jacob k�r gyakoribb, hanem a hum�n betegs�g �jabb v�lfaja is megjelent azokban az emberekben, akik a fert�z�tt h�sb�l ettek. A szarvasmarha teh�t kiker�lt egyes emberek �trendj�b�l, ami nem is baj, mivel id�k�zben kider�lt, hogy a marh�k k�r�ben is sz�mtalan k�rokoz� mikroba (paratuberculosis, sz�j- �s k�r�mf�j�s, stb.) puszt�t, a szarvasmarha-leuk�mia �s limphoma t�netmentesen is jelen lehet szervezet�kben, s�t egyre gyakrabban bukkan fel a szarvasmarha-AIDS betegs�get okoz� BIV v�rus is. Maradt teh�t a sz�rnyash�s. Azaz maradt volna, ha nem t�r ki egy f�lelmetes k�r az �llatok k�z�tt: a mad�rinfluenza. Ez nem puszt�n az�rt jelent�s esem�ny, mert glob�lis fenyegetetts�get hozott mag�val, hanem mert egyben r�vil�g�tott a sz�rnyasokkal kapcsolatos probl�mak�rre is. A mad�rinfluenza v�rus�nak t�bb v�lfaja van. Ezek k�z�l az egyik okozta a XX. sz�zad elej�n ismert spanyoln�th�t, amely t�zmilli�k �let�t k�vetelte. A v�rusok m�sodik csap�sa az 1960-as �vek v�g�n Hongkongot s�jtotta. V�g�l lecsapott �jra - n�h�ny �vvel ezel�tt. A most terjed� H5N1 v�rust�rzs elvileg emberre csak akkor vesz�lyes, ha hosszabb ideig ker�l vele valaki kapcsolatba, emellett az illet� szem�ly immunrendszere is gyeng�bb. Amennyiben azonban a v�rus egyetlen emberben is �gy mut�l�dik, hogy hum�n patog�n (emberre vesz�lyes) v�rus �ll el�, az emberis�g szeg�nyebb orsz�gaira �ri�si csap�st m�rhet, �s megtizedelheti az eg�sz emberis�get. A sert�sek ut�n teh�t a szarvasmarh�kat �s a sz�rnyasokat is el�rte a "v�g", �s szinte minden �llatfaj "ny�g �s s�hajtozik" az ember - mindent kisaj�t�tani akar� - magatart�sa miatt. M�g a hal, mint alternat�va is rem�nytelenn� v�lt, mivel az �l�vizek neh�zf�mekkel, n�v�nyv�d� szerekkel szennyezettek, a halakat fek�li�val �s t�pokkal etetik, a hepatitis �s m�s betegs�gek v�rusai pedig szinte "t�bort vertek" a v�zi �l�l�nyekben. Mi a teend� teh�t? Mit tegy�nk akkor, ha a gomb�s betegs�gek, az influenza, a fakultat�v k�rokoz� b�lbakt�riumok, a galand- �s ors�f�rgek, a sert�s- �s csirkepestis, a sz�j- �s k�r�mf�j�s, a paratuberculosis, a leuk�mi�t, nyirokr�kot �s egy�b daganatokat okoz� v�rusok g�njei ott lehetnek mindazok t�ny�rj�n, akik h�st �s egy�b �llati term�ket fogyasztanak? Mit tegy�nk akkor, ha az AIDS, az ebola, �s a bub�pestis mellett ma m�r a sok�z�leti gyullad�st, a Crohn-szindr�m�t, a hepatitist, az Alzheimer-k�rt �s sok egy�b rejt�lyes k�rk�pet is �sszef�gg�sbe lehet hozni az �llatbetegs�gekkel? Mit tegy�nk, ha tudjuk, hogy - a t�pl�l�kl�nc cs�csa fel� haladva - az �llatok szervezete felhalmozza a vegyszereket, a n�v�nyv�d� szereket, a neh�zf�meket, �s kitermeli a mut�ns k�rokoz�kat, mindezzel pedig a l�nc cs�cs�n l�v� embert sodorja vesz�lybe? Mit tegy�nk, ha a legtiszt�bbnak tartott sz�rnyasok influenz�sak �s csirkepestisben szenvednek, �s az eg�szs�gesnek kiki�ltott halak pedig a vegyszerek �s r�kkelt� anyagok akkumul�torai lettek? Ebben az esetben egyetlen egyet tehet az ember. Ker�li a vesz�lyforr�sokat. Azonban gyakran elhangzik a k�rd�s: "Otthoni k�rnyezetben nevelt, saj�t takarm�nnyal etetett csirk�ket �s pulyk�kat, vagy megb�zhat� helyr�l sz�rmaz� h�zi tejet, falusi toj�st az�rt m�g lehet fogyasztani?" Term�szetesen ezek min�s�ge m�rhet�en jobb, mint az �zemi term�kek�, azonban tudat�ban kell lenn�nk annak, hogy az emberi szennyez�s �s genetikai legyeng�l�s minden ter�letet �s �llatot el�rt. A baromfik sok esetben a z�rt tart�sban is elpusztulnak, mivel szervezet�k "eleve er�tlen", �s a talajban sz�mos mut�ns k�rokoz� �l (a term�szetes elhull�s m�rt�ke n�vekszik). A galambok, rig�k, verebek, giliszt�k, �zeltl�b�ak �s k�bormacsk�k f�rgekkel, salmonell�val �s m�s mikrob�kkal fert�zik az egyedeket a gazda minden j� sz�nd�ka ellen�re. Meg kell �rten�nk: El�rkezett az id�, amikor m�r az "eg�szs�ges otthoni k�rnyezet" sem v�di meg az �llatokat, mert v�gletesen legyeng�ltek akkor is, ha ez nem mindig �szlelhet� klinikailag. Aki mindezekb�l levonja a k�vetkeztet�seket, �s ennek tudat�ban alak�tja �trendj�t, sz�mtalan kock�zatt�l k�m�lheti meg szervezet�t, �s jobb �letmin�s�gben �lhet. T�th G�bor