Milyen hossz� az �let? - Mi v�ltozik? - Mi szab�lyozza az �reged�st? "Az �letben bek�vetkezik az a pillanat, amikor r�d�bbensz, hogy egy hal�los betegs�ggel sz�lett�l, �s ez az �let." /Jeanne Moreau/ Az orvostudom�ny semmit sem tudott tenni, hogy a hagyom�nyos �lettartamot meghosszabb�tsa, legfeljebb azt, hogy t�bben �rj�k meg ezt a lehets�ges �letkort. Val�ban t�ls�gosan szomor� dolog �regnek lenni, Lear kir�ly is gy�l�lte az �regs�get "Ki e konok vil�gnak k�npadj�n tov�bb is ny�jt�ztatja." Mint Thin�tosz, aki halhatatlans�got k�rt �s kapott, de elfejtett mell� �r�k ifj�s�got is k�rni, �gy az �r�k �let kil�t�sa �ppolyan r�mes �s elviselhetetlen, mint a hal�l�, hacsak nem j�rul hozz� sz�mtalan egy�b kincs. Az �reged�s tele van ellentmond�ssal: p�ld�ul az�rt, mert m�r a sz�let�skor kezd�dik. Vagy p�ld�ul az�rt, mert az �reged�s folyamata a fiatal �llatokban gyorsabb, mint az �regekben. Mi t�bb, az orvostudom�ny csak azt tette lehet�v�, hogy min�l t�bben v�ljanak k�z�l�nk szeniliss�. Aki manaps�g �reg kor�ban term�szetes hal�llal hal meg, val�j�ban a legterm�szetellenesebben hal meg. Ha a term�szet vil�g�ra gondolunk, nagyon kev�s a val�sz�n�s�ge annak, hogy b�rmilyen l�ny �gy v�gezze az �let�t, el�g, ha a ragadoz�kra gondolunk, vagy az �let m�s vesz�lyeire. A kisebb madarak p�ld�ul 20-30 �vig �lnek, de a madarak popul�ci�j�nak mintegy a fele pusztul el minden �vben. Az �regs�g mintegy egyre hajlamosabb� teszi az egy�nt, hogy v�letlenszer� okok el�id�zz�k a hal�l�t. Megvizsg�ltak egy kilencvenn�gy �ves embert, aki �gy t�nt, val�ban az �vek s�ly�t�l, term�szetes okokb�l halt meg. Azt�n kider�lt, hogy err�l sz� sincs. A boncol�s f�nyt der�tett r�, hogy n�h�ny napja lebenyes t�d�gyullad�sban szenvedett. Teh�t nem id�s kora miatt hunyt el. Milyen hossz� az �let? A Biblia egyik meg�llap�t�sa szerint hetven �v. Azokban a betegs�g s�jtotta id�kben, kezdve a lepr�t�l, a gyullad�sokt�l, pestist�l az �hs�gig az emberi �lettartam�t ennyiben hat�rozt�k meg. A nagyon �reg emberek mindig megmozgatj�k a k�pzeletet. A kis l�leksz�m� Gr�zi�ban �ll�t�lag k�tezern�l t�bb, sz�z�ves id�s ember �l. Az �rdekes h�resztel�s hiteless�g�t neh�z meg�llap�tani, hiszen, hiszen a legt�bb hossz� �let� ember �r�studatlan �s nyilv�ntart�s n�lk�li m�ltba ny�lik vissza. 1966-ban bejelentett�k, hogy Sirali Iszlimov 160 �ves kor�ban halt meg. De vajon ki jegyezte volna f�l 1806-ban egy egyszer� parasztnak a sz�let�s�t, aki gyermekeket nemzett 1936-ig? Sokkal val�sz�n�bb az, hogy az emberi �let elfogadhat� hat�ra 115 �v, k�t olyan ember l�tezik, akikr�l a nyilv�ntart�s is igazolni tudja, hogy meg�lt�k ezt a kort. A Buckingham palot�b�l p�ld�ul �dv�zl� t�viratot k�ldenek minden sz�z �vet meg�rt embernek, �s 1960-ban mindenesetre 399-et k�ldtek ki. Visszat�rve Gr�zi�ra, az a j�l ismert adat miszerint a n�k tov�bb�lnek �tlag hat-h�t-nyolc �vvel, itt ez az ar�ny eg�szen m�shogy alakul. A gr�ziai f�rfiak, akik j� m�lyen bent j�rnak �let�k m�sodik �vsz�zad�ban, m�g a feles�g�k az els� �vsz�zadot is ritk�n �rik meg. Rendszerint primit�v k�z�ss�gekre jellemz�, hogy a f�rfiak tov�bb �lnek, mint a n�k. Ez val�sz�n�leg a gyakori sz�l�ssel, �s ennek k�r�lm�nyeivel f�gg �ssze. Angli�ban �s Walesben annak val�sz�n�s�ge, hogy egy n�nek a sz�let�snapi tort�j�ba sz�rt 100 gyerty�t kelljen elf�jnia, az 2500: 1-hez es�lyt jelent, m�g a f�rfiakn�l 12 500: 1-hez. Mi v�ltozik? Sz�mtalan v�ltoz�s j�tsz�dik le. Az �reged� emberek magass�ga 2, 5 centim�terrel cs�kken. Megritkul fej�k�n a haj, viszont gazdagon sarjadzhat a f�l�kben �s az orrukban. A szabad, k�ls� hat�soknak kitett b�rfel�let�k sz�razz� �s r�ncoss� v�lik, valamint foltokban pigment�l�dhat. A bels� v�ltoz�sok: az agy oxig�nfogyaszt�sa cs�kken. A szagl�k�pess�g hat�rozottan romlik, mivel a szagl�idegsejtek rostjai eltompulnak. A t�d� zsugorodik, az �z�letek merevebb� v�lnak, a reflexek romlanak, a pupilla mozg�sa lomh�bb, a m�j t�mege cs�kken, az alapanyagcsere fokozatosan. Kihullanak a fogak, sorvadnak az �llkapcsok, romlik a hall�s, k�l�n�sen a magas hangokra �s romlik a l�t�s. A n�k m�he �s petef�szke az eredeti mennyis�g kis t�red�k�re zsugorodik, a f�rfiak prosztat�ja megnagyobbodhat, gesztenye nagys�g�b�l alma nagys�g�v� v�lik. A szervezet �sszet�tele is megv�ltozik, a 25 �s 70 kor k�z�tt a v�ztartalom 61%-r�l 53%-ra cs�kken, a sejtek sz�razanyag-tartalma pedig 19%r�l 12%-ra. A csontok �sv�nyi anyag tartalma 6%-r�l 5%-ra cs�kken, de a szervezet zs�rtartalma 14%-r�l 30%-ra n�vekszik. A h�gyh�lyag inkontinenci�ja (rosszul m�k�d� z�r�izom) gyakori, �pp�gy, mint a sz�kreked�s, val�sz�n�leg az�rt, mert az �regek kevesebbet esznek �s isznak. Az �rver�s sz�ma cs�kken, de a k�l�n�sen �regekn�l ez a folyamat visszafordul. �s persze ott vannak az aggkori betegs�gek, mint a dementia senilis: az aggkori elmegyenges�g. Ahogy Plat�n mondta: "F�lj az �regs�gt�l, mert nem egyed�l j�n". Mi szab�lyozza az �reged�st? H�rom f�bb elm�let l�tezik err�l. Az egyik azt hangs�lyozza, hogy sok sejt elpusztul, p�ld�ul az agysejtek sz�zezr�vel pusztulnak el, �s az �let igen korai, magzati szakasza ut�n, m�r nem p�tl�dnak. A m�sodik elm�let mut�ci�kkal magyar�zza az �reged�st: az oszt�d� sejt nem mindig szab�lyszer�en j�rja, kiel�g�t� pontoss�ggal azt az utat, amelyet az anyasejt megtett. Mindenf�le hiba cs�szhat be, amely ezt el�seg�theti vagy f�ler�s�theti ezeket a folyamatokat, mint valami b�nt�rs: p�ld�ul a radioakt�v sug�rz�s. A harmadik elm�let szerint az �reged�st nem k�v�natos vegyi anyagok felhalmoz�d�sa okozza. Az tal�n lehets�ges, hogy n�h�ny �letfontoss�g� anyag csak a sejtoszt�d�s sor�n cser�l�dik, �s a sejtoszt�d�s �tem�nek �ltal�nos lelassul�sa vagy e sz�ks�ges anyagoknak a hi�ny�hoz vezetnek, vagy a nemk�v�natos anyagok felhalmoz�d�s�hoz. Az orvostudom�ny mindenesetre ad�s a v�lasszal arr�l, hogy mi az �reged�s. De ahogy Samuel Johnson mondta: "Az ember saj�t hib�ja �s nem a haszn�lat k�vetkezm�nye az, ha �regkorban a szelleme egyre renyh�bb� v�lik." De ez a test m�k�d�seire is vonatkozik. Vend�gh Eleon�ra Oldal tetej�re