Semmelweis, az any�k megment�je

Semmelweis szem�t egy bar�tj�nak, Kolletschka t�rv�nysz�ki orvosnak a hal�la nyitotta fel, aki v�letlen�l megsz�rta ujj�t a boncol�sn�l haszn�lt szik�vel. A s�r�lt orvoson ezut�n ugyanazok a t�netek fejl�dtek ki, mint amit Semmelweis a gyermek�gyi l�zban szenved� any�kn�l m�r tapasztalt, s hozz�juk hasonl�an r�vid id� m�lva bele is halt a fert�z�sbe. Semmelweis r�d�bbent, hogy a k�t betegs�g – ami v�gzett bar�tj�val �s a frissen sz�lt n�kkel – egy �s ugyanaz.

A k�rd�s mag�t�l �rtet�d� volt: hogyan ker�lhetett „hullam�reg" a n�k szervezet�be? A v�lasz r�miszt�: csakis az orvosok kez�r�l, azaz �ppen Semmelweis �s koll�g�i voltak megannyi fiatal �let kiolt�i. A tud�s a m�rgez� anyagokat kl�rvizes mosakod�ssal t�vol�totta el, melynek eredm�nyek�ppen szinte egy csap�sra megsz�nt a „j�rv�ny" a b�csi sz�l�szeten.

A nagy horderej� felfedez�s gyors elterjed�s�nek azonban k�t akad�lya is volt. Semmelweis nem publik�lta eredm�nyeit, valamint b�csi karrierje �ldozatul esett a k�l�nb�z� orvosi csoportok k�z�tt d�l� hatalmi harcnak. B�csi ellehetetlen�l�se ut�n Semmelweis Pesten, a R�kus k�rh�zban helyezkedett el. B�mulatos, �m senki �ltal figyelemre nem m�ltatott eredm�nyeket �rt el a gyermek�gyi l�z megf�kez�s�ben. A R�kus k�rh�z ut�n a k�vetkez� l�pcs�fok a pesti egyelem sz�l�szeti tansz�ke volt.

Az 50-es �vek v�g�re r�sz�nta mag�t az �r�sra, a k�zel 550 oldalas Aetiol�gia azonban nem �rte el a k�v�nt hat�st. Oka volt ennek maga az �r� is; adatai nem a legpontosabbak, folyton ism�tl�sekbe bocs�tkozott, meg sem eml�tette �jabb tapasztalatait. A kell� hat�s hi�nya nemcsak azzal magyar�zhat�, hogy Semmelweis rossz �r� volt, hanem igen goromb�n s�rtegette a kor legjelesebb orvosait is, akik �gy k�ptelenek voltak elismerni igaz�t. Csup�n Magyarorsz�gon volt valamivel kedvez�bb a fogadtat�s.

1864-t�l azonban egyre szaporodtak az elismer� nyilatkozatok, m�dszer�t is egyre t�bb helyen alkalmazlak, m�g olyanok is, akik tan�t�sai helyess�g�t k�ts�gbe vont�k. A j� h�rekre azonban m�r nemigen figyeli, egyre ingerl�kenyebb lett �s figyelme is a gyermek�gyi l�zt�l a n�gy�gy�szat fel� fordult. Cikkeket �rt a t�m�r�l, az Aetiol�gia st�lus�n�l sokkal �sszefogottabb �s higgadtabb modorban.

Semmelweis 1865 augusztus�ban halt meg v�rm�rgez�sben Megr�z�, hogy pont �, aki annyit tett a fert�z�s okainak felder�t�s��rt, �pp abban a betegs�gben hal meg, ami�rt �let�t �ldozta. A trag�dia azonban nemcsak ez, hanem hogy hal�l�val az �ltala hirdetett tan is feled�sbe mer�lt, az aszepszis elv�t egy �vtized m�lva �jra fel kellett fedezni.

Ennek oka f�k�nt betegs�g�ben keresend�, Semmelweis ugyanis paral�zis progressz�v�ban szenvedett. A k�r el�zm�nyei m�r a 60-62-es �vekben jelentkeztek, az Aetiol�gia �r�sa idej�n. Betegs�g�re vezethet� vissza, hogy tudom�nyos vitairataiban nem vette �szre azokat az �j elm�leteket �s eredm�nyeket, amelyek az � te�ri�j�t igazolt�k. S�t, m�g saj�t �jabb felfedez�seit sem eml�tette. Ha nem szenvedett volna paral�zisben, a zseni�lis �s igen m�velt Semmelweis val�sz�n�leg tov�bbl�pett volna az �ltala megkezdett �ton, �s ebben az esetben a vil�g nem Listert �nnepeln� az aszepszis-antiszepszis felfedez�jek�nt.

Ismeretes, hogy a paral�zis t�neteinek els� fell�p�se ut�n egy hosszabb, viszonylag nyugalmas id�szak k�vetkezik, ami m�g lehet�v� leszi a mindennapos feladatok ell�t�s�t. Ez az id�szak Semmelweis �let�ben a k�nyve meg�r�sa �s 1865 nyara k�z�tti id�szak. A k�lvil�g tov�bbra is eg�szs�gesnek, b�r kiss� ingerl�kenynek l�tta ebben az id�ben, �m a szak�rt� szemnek felt�nt volna, hogy a l�tszat m�g�tt a szem�lyis�g teljes �talakul�sa megy v�gbe. M�g fizikuma is �talakult, r�vid h�rom �v alatt k�zel 15 �vet �regedett. A k�r elhatalmasodott rajta, s v�g�l bar�tai �s csal�dja �gy d�nt�ttek, hogy k�rh�zi kezel�sre van sz�ks�ge. A b�csi elmegy�gyint�zetbe sz�ll�t�nak, ahonnan m�r soha t�bb� nem t�vozhatott.

Betegs�g�nek okai

Semmelweisnek a paral�zis kialakul�s�hoz valamikor v�rbajjal kellett fert�z�dnie, amit nemcsak szexu�lis �ton kaphatott meg. Ez id� t�jt a sz�l�szek �s n�orvosok puszta k�zzel vizsg�lt�k p�cienseiket, s el�g volt egy apr�, �szrevehetetlen s�r�l�s ahhoz, hogy egy fert�z�tt �r�ml�nyt�l az orvos is elkapja a k�rt.

Mint eml�tett�k, Semmelweis v�rm�rgez�sben halt meg, s m�r k�rh�zba ker�l�sekor fert�z�tt volt. Hogy ujja pontosan hol s�r�lt meg, az nem ismeretes, Semmelweis maga sem tulajdon�tott neki jelent�s�get, ami magyar�zhat� azzal is, hogy paral�zise folyt�n nem �rzett f�jdalmat. Az ismeretlen eredet� sz�r�s a jobb keze k�z�ps� ujj�n �rte, �s meglehet�sen m�ly s�r�l�st okoz�it. A gennyesed�s a csontot �s a k�rnyez� ter�leteket fert�zte, de betokosodott, �s �gy nem terjedi tov�bb. A trag�dia az elmegy�gyint�zetben k�vetkezett be. Az �pol�k egy dulakod�s alkalm�val akaratlanul sz�troppantott�k a gennyes g�cot, aminek k�vetkezt�ben a fert�z�s a v�rerek �tj�n az eg�sz testben sz�tterjedt. Semmelweis, az any�k megment�je n�h�ny nap m�lva �ltal�nos v�rm�rgez�sben halt meg.