A h�s Haz�nkban ma egy ember naponta �tlagosan kb. 7,5 dkg sert�sh�st, 2 dkg marhah�st �s 6,5 dkg baromfih�st fogyaszt. Ha a csecsem�ket, kisgyermekeket �s az id�sek egy r�sz�t nem sz�m�tjuk, a k�z�pkor� lakoss�gra n�zve magasabb �rt�keket kapunk. Az �llattart�s k�r�lm�nyeir�l �s a h�sfogyaszt�s hat�s�r�l sokf�le v�lem�ny ismeretes. Haz�nkban az ut�bbi id�ben ker�lt el�t�rbe ez a k�rd�s - nem v�letlen�l. A mozg�sszeg�ny �letm�d �s a h�sfogyaszt�s n�veked�se felsz�nre hozott olyan eredm�nyeket, amelyek tudat�ban meg�llap�that� a szoros kapcsolat az �letm�d, illetve ezen bel�l is a t�pl�lkoz�s �s az eg�szs�g k�z�tt. A tudom�nyos vil�gban �gy mer�lt fel a h�sfogyaszt�s probl�mak�re. Napjainkra az inform�ci�k is hozz�f�rhet�v� v�ltak. R�gebben a h�sfogyaszt�s k�rd�s�vel foglalkoz�kat tal�n fanatikusoknak tekintett�k, de ma m�r egyre t�bb ember d�nt a n�v�nyi t�pl�l�kok mellett. A t�ma kapcs�n els�sorban eg�szs�g�gyi, m�sodsorban gazdas�gi �s etikai jelleg� probl�m�k fogalmaz�dnak meg az emberekben. Eg�szs�g�gyi jelleg� k�rd�sek A kereskedelem fejl�d�s�vel egyre s�rget�bb� v�lt az az ig�ny, hogy r�videbb id� alatt jobb min�s�g� h�st lehessen nyerni, amelyet min�l jobb �ron lehet �rt�kes�teni. Ez a szeml�let hat�rozza meg ma a h�sipart, �s ennek eredm�nyek�ppen k�l�nb�z� mesters�ges, szintetikus anyagokat haszn�lnak. Ilyenek a takarm�nyok termeszt�sekor felhaszn�lt n�v�nyv�d� szerek, amelyek maradv�nyai beker�lnek az �llat szervezet�be. Egy szarvasmarha �tlagosan 20 kg feh�rj�t fogyaszt el ahhoz, hogy a h�s�b�l 1 kg feh�rj�t nyerjenek. Mivel ennek egy r�sze a takarm�nyb�l sz�rmazik, �gy a n�v�nyv�d� szerek koncentr�l�dnak a h�sban. A min�s�get befoly�sol� t�nyez�k k�z�tt nem felejtkezhet�nk el arr�l, hogy az �llatokat sok stresszhat�s is �ri a kis tart�si hely �s b�n�sm�d miatt. Mivel a betegs�geket - a nagyobb haszon �rdek�ben - el kell ker�lni, �gy enged�lyezett antibiotikumokkal, betegs�gmegel�z� szerekkel (pl. v�rz�scsillap�t�) kezelik �ket. A testt�meg gyorsabb el�r�s�hez hormonk�sz�tm�nyeket kapnak. A takarm�nyokba tart�s�t�szerek, �zes�t�k, arom�k illetve egy�b adal�kok ker�lnek, s�t az elhullott �llatokat is "visszadolgozz�k" - h�kezel�s �s sz�r�t�s-por�t�s ut�n -feh�rjeforr�sk�nt a takarm�nyba. Ez az elj�r�s tov�bb gyeng�ti a szarvasmarh�kat. Ezek az anyagok alig �r�lnek ki a szervezet�kb�l, a m�jban t�rol�dnak �s beker�lhetnek az emberi sejtekbe is. Mindezek a k�ls�, teny�szt�ssel kapcsolatos t�nyez�k �sszess�g�ben k�rosak. Az antibiotikumok jelen vannak az �llat tej�ben is, �s gyakran ezek a felel�sek az allergi�s panaszok�rt, illetve az antibiotikum-rezisztencia kialakul�s��rt. A felm�r�sek szerint a n�v�nyv�d� szerek legnagyobb forr�sa a h�s (55%), majd a tejterm�k (23%) �s v�g�l a z�lds�g (6%) �s a gy�m�lcs (4%). A vegyi anyagok ilyen m�rt�k� felhaszn�l�sa el�re nem l�that� jelens�geket ind�tott el, amelyekre �rdemes odafigyelni, hiszen az allergi�s �s daganatos megbeteged�sek szaporod�s�val ezek jelenl�t�t is figyelembe kell venn�nk az �lelmiszerekben. Sz�lnunk kell a h�s em�szt�s�r�l is. A h�snak mintegy 20-25%-a teljes �rt�k� feh�rje, amelynek em�szt�s�t f�k�nt a gyomor v�gzi. Mivel az emberek a h�ssal egy�tt nagy mennyis�g� k�retet (pl. olajos s�ltkrumplit) esetleg ecetes-cukros sal�t�t �s v�g�l - az esetek t�bbs�g�ben - valamilyen �dess�get, s�tem�nyt is esznek, �gy igen nagy a val�sz�n�s�ge, hogy m�r a gyomorban oszl�snak �s erjed�snek indul az elfogyasztott t�pl�l�k. Ez okozhatja a haz�nkban oly gyakran megfigyelhet� f�radts�g�rzetet, �lmoss�got, fejf�j�st �s rossz k�z�rzetet. K�s�bb bek�vetkezik az em�szt�szervek elgyeng�l�se �s megbeteged�se. Ugyanez a jelens�g m�s - sok feh�rj�t tartalmaz� - �lelmiszer (pl. sajt) fogyaszt�sa eset�ben is megfigyelhet�. Az �llat v�re minden pillanatban sz�ll�t t�panyagot a sejtekhez, illetve boml�sterm�keket �s m�reganyagot a kiv�laszt� szervekhez (m�j, vese). Lev�g�skor ez a folyamat megreked, a sejtek l�gz�se az oxig�n elfogy�s�ig tart, �s ezut�n gyakorlatilag "megfulladnak" a k�pz�d� mell�kterm�kek jelenl�te miatt. Ilyenek a h�gysav, karbamid, purin sz�rmaz�kok stb. Ezek a lev�gott �llat h�s�ban fellelhet�ek - a kiv�reztet�s hat�konys�g�t�l f�gg�en - kisebb- nagyobb mennyis�gben. Sajnos ipari szinten a kiv�reztet�s sem el�g hat�kony. A gyomorb�l kiker�l� h�s a b�lrendszerben tov�bb bomlik, �s k�ros mell�kterm�kek k�pz�dnek, melyek a b�lfalra is hat�ssal vannak. A kutat�sok olyan boml�sterm�kek jelenl�t�t mutatt�k ki a h�s em�szt�sekor, amelyek szerepet j�tszanak a vastagb�lr�k kialakul�s�ban. A k�pz�d� reakci�term�kek nagyobb munk�t r�nak a m�jra �s ves�re is. Az �llat v�r�ben l�v� egy�b k�miai anyagok (pl. adrenalin) jellemz� - �s r�vid ideig tart� - feldob�dotts�g �rz�st okoznak, melyek - hasonl�an a k�v�hoz, csokol�d�hoz - hossz� t�von szenved�lyhez hasonl� hozz�szok�st alak�tanak ki az emberben. Ez is oka annak, hogy a h�sev�k nagyon nehezen tudj�k cs�kkenteni a h�sfogyaszt�st. Az emberi szervezet term�szetes ig�nye egy�bk�nt az els�sorban n�v�nyi eredet� t�pl�l�k. Ez abb�l is kit�nik, hogy a kisgyermekek nehezen szoknak r� a h�sev�sre, illetve a feln�tt ember - ha elhagyja a h�sfogyaszt�st - k�s�bb m�r egy�ltal�n nem k�v�nja. A tapasztalatok szerint a h�sfogyaszt�k ingerl�kenyebbek, t�relmetlenebbek, mint a veget�ri�nusok. A t�pl�lkoz�s teh�t kihat a szellemi, lelki folyamatainkra is. A h�sfogyaszt�s hat�s�ra a v�r eredetileg gyeng�n l�gos k�mhat�sa savas ir�nyba tol�dik, ez a folyamat az ilyen pH-t kedvel� bakt�riumok szaporod�s�nak kedvez. Az immunrendszerre �gy nagyobb feladat h�rul. Az em�szt�szervi �s k�z�rzeti panaszok mellett a mozg�sszervi, iz�leti, illetve a sz�v- �s �rrendszeri megbeteged�sek potenci�lis okoz�jak�nt is siker�lt izol�lni a h�st. Az em�szt�s sor�n k�pz�d� vegy�letek (pl. purin) a h�m�rs�klett�l f�gg�en �talakulnak a szervezetben �s lerak�dnak az iz�letekben. Hideg hat�s�ra (pl. huzat) krist�lyok alakj�ban kicsap�dhat, majd nagy f�jdalmat okoz. �gy alakul ki a k�szv�ny, amely a veget�ri�nusokn�l szinte ismeretlen betegs�g. A h�sok jelent�s rejtett zs�rt tartalmaznak, amelyek koleszterintartalmukn�l fogva k�rosak. A koleszterin a b�lcsatorn�b�l visszasz�v�dik az erekbe, �s szabadon kering, vagy lerak�dik az �rfal bels� fel�let�n. �gy alakul ki a magas v�rnyom�s, az �relmeszesed�s �s a sz�vinfarktus. A h�sk�sz�tm�nyekben (p�rizsi, stb.) tal�lhat� v�rplazma, s�, egy�b adal�kok szint�n nem haszn�lnak a szervezetnek. A h�s nagyon roml�kony �s sajnos az iparban a v�g�hidakon, illetve a hentesboltokban sokszor nem kezelik ezt megfelel� komolys�ggal. Bizonyos mikrobasz�m felett az ember betegg� v�lik, de ez alatt is megterhel� az immunrendszernek az �lland� k�zdelem a h�son elszaporodott mikrob�kkal. Ma m�r az �llatbetegs�gek egy r�sze (legkevesebb harmincr�l tudunk) �tvihet� emberre is. Az �llatok v�rhat�an a genetika �s a tart�s miatt a j�v�ben is folyamatosan gyeng�lni fognak. Az ember min�l jobban kiakn�zza a term�szetet, annak ann�l kevesebb ereje lesz a meg�jul�sra, regener�ci�ra, �gy gyeng�lni fog. A megeml�tett eg�szs�gi hat�sok t�bbnyire nem azonnal jelentkeznek, hanem hossz� t�von lassan �rlik fel a szervezetet, mik�zben r�nyomj�k b�lyeg�ket a k�z�rzetre, a ked�ly�llapotra �s a munkak�pess�gre. A helytelen t�pl�lkoz�si szok�sok k�vetkezm�nyei gyakran a k�z�pkort�l kezdenek mutatkozni: pl. magas v�rnyom�s, em�szt�szervi zavarok, sz�kreked�s. K�s�bb ezek a t�netek konkr�t betegs�gekben is testet �ltenek, m�gis �gy csap�dnak le az �let�nkben, mint a korral j�r� "term�szetes" k�vetkezm�nyek. Ezek okoz�i azonban az elm�lt 20-30 �v naponk�nti eb�djei, vacsor�i �s az egy�b �letm�dbeli szok�sok, valamint a rohan� �letm�d �s a stressz. Nem t�rv�nyszer�, hogy e betegs�gek elker�lhetetlen�l bek�vetkezzenek, gyakran mi magunk tehet�nk r�luk. Szok�sainkon azonban v�ltoztathatunk, hogy eg�szs�gesebben �lhess�nk. Gazdas�gi szempont A h�s �s h�sk�sz�tm�nyek �ra meghaladja a n�v�nyi eredet� �lelmiszerek (h�velyesek, tej, tejterm�kek) �r�t, �gy a m�rt�kletes t�pl�lkoz�s mellett nemcsak eg�szs�gileg, hanem p�nz�gyileg is jobban j�runk. Etikai szempont Az �llatok k�m�letes tart�sa �s a sokszor nem etikus b�n�sm�d miatt vannak, akik lemondanak a h�s fogyaszt�s�r�l. Az �llatok fut�szalagszer� v�g�sa, belez�se �s feldolgoz�sa sokakban visszatetsz�st kelt. Az emberi �tv�gynak az �llatok l�tj�k a k�r�t, de arr�l sem felejtkezhet�nk el, hogy igen sok a t�ls�lyos ember, teh�t nem is lenne sz�ks�ges a h�s ilyen m�rv� fogyaszt�sa. Amerik�ban �vente 4,4 milli�rd �llatot �lnek le a h�sa miatt. A csatorn�kba elfoly� rengeteg v�r, a felhalmoz�d� �llati term�kek kezel�se, az ezzel kapcsolatos k�rnyezetszennyez�s (szennyv�z, talajszennyez�s) mind olyan �rvek, amelyek nem sz�lnak a h�sfogyaszt�s mellett. A takarm�ny termeszt�se helyett sokan sz�llnak s�kra a hasznos h�velyesek �s gabon�k termeszt�se mellett. Mindezen t�nyez�k �sszess�ge az emberek tudat�ban meg�rlelte (�s tov�bb �rleli) a h�sfogyaszt�s mellett �s ellene sz�l� �rvek �tgondol�s�t. A t�nyek �s inform�ci�k ismeret�ben mindenki szabadon, a saj�t lelkiismereti v�laszt�sa alapj�n d�nthet a k�rd�sben. T�th G�bor