Pakiszt�n d�lnyugati r�sz�n egy nemzetk�zi kutat�csoport felfedezte az eddig ismert legr�gebbi fogorvosl�sra utal� leletet: a neolitikum kor�b�l sz�rmaz� telep�l�sen t�bb olyan emberi fogra bukkantak, melyeket egy�rtelm�en kezel�s al� vettek orvosi c�lb�l. �gy a fogorvosl�s t�rt�nete t�bb mint kilencezer �ve kezd�dhetett. Az eddig ismert legkor�bbi lelet, ami arra utalt, hogy az emberis�g m�r igen kor�n k�zd�tt a fogprobl�m�k ellen, D�ni�b�l sz�rmazott, �s kutat�k k�zel 4 ezer �vvel ezel�ttire dat�lt�k. A mostani, 9 ezer �ves lelethez hasonl�an a d�niai neolitikus fogak is azt mutatt�k, hogy nem valamilyen ritu�lis c�l� d�sz�t�sk�nt szolg�lt a beavatkoz�s, hanem egy�rtelm�en orvosi jelleg� volt. Akad�mikus orvosl�s f�rum A pakiszt�ni telep�l�sen m�r n�gy �vvel ezel�tt felfedezt�k a k�korszakb�l sz�rmaz� csontv�zakat, �m pontos dat�l�sukat csak mostanra siker�lt megoldani. A kezel�snek al�vetett kilenc, h�sz �s negyven �v k�z�tti „p�ciens” k�z�l h�rom nem�t nem siker�lt meg�llap�tani, a t�bbiek k�z�tt n�gy n� �s kett� f�rfi volt. A leletek k�l�nlegess�ge abban rejlik, hogy szinte kiv�tel n�lk�l �rl�fogakr�l van sz�, r�ad�sul j�l kivehet�en az �rl�fogak r�g�fel�let�t f�rt�k meg a k�korszaki „fogorvosok”. Ez a beavatkoz�s minden bizonnyal el�g f�jdalmas lehetett, �gy a kutat�k azt felt�telezik, hogy a betegek �llapota val�sz�n�leg m�r s�lyos volt. Kifinomult eszk�z�k A Nature c�m� szaklapban megjelent tanulm�ny�ban David Frayer, az amerikai Kansas Egyetem professzora utal arra is, hogy a f�r�sok viszonylag kifinomult eszk�z�k megl�t�r�l tan�skodnak. Frayer szerint a beavatkoz�shoz kovak�b�l �s egy �jszer� szersz�mb�l k�sz�lt alkalmatoss�got haszn�lhattak, �s b�r a kif�rt lyukakban nem tal�lt�k meg a fogt�m�s nyom�t, a kutat� szerint az is joggal felt�telezhet�, hogy a kif�rt fogakat valamivel bet�mt�k. A lyukak m�lys�ge mindenf�lek�ppen erre vall, b�r a fogt�m�s anyag�r�l nem tudunk k�zelebbit. A franciaorsz�gi Poitiers-i Egyetem munkat�rsa, Roberto Macchiarelli szerint a rossz fogak megjelen�se egy�rtelm�en annak k�sz�nhet�, hogy az ember a megteleped�s �s a n�v�nytermeszt�s kialakul�s�t k�vet�en egyre t�bb n�v�nyi eredet� t�pl�l�kot fogyasztott. A megtal�lt leletekb�l ugyanakkor az is egy�rtelm�en kider�l, hogy a f�r�st eg�szen biztosan �l� emberek fogain v�gezt�k, �s hogy azok – minden bizonnyal nagy k�nok k�z�tt – t�l�lt�k a beavatkoz�st. K�- �s fogszobr�szok A pakiszt�ni telep�l�s egykori lak�i k�z�tt val�sz�n�leg igen elterjedt lehetett a fogorvosl�s ezen m�dja, �s nemcsak a t�rzsek vezet�i r�szes�lhettek benne, a k�korszaki t�rsadalom minden tagj�n elv�gezhett�k a beavatkoz�st, ha sz�ks�g volt r�. Frayer szerint az is biztos, hogy a p�ciensek nem maguknak f�rt�k ki a fogukat, hanem egy erre „szakosodott” specialista v�gezte el a m�veletet. A specialista jelen esetben egy m�v�sz lehetett, hiszen csak �rt�kes k�vek d�sz�t�s�t is elv�gz� emberek voltak k�pesek ilyen prec�z beavatkoz�sra. Macchiarelli szerint ugyanakkor a fogak kif�r�s�ra utal� nyomok igen ritk�nak sz�m�tanak: a k�vetkez� ismert fogf�r�sra utal� lelet Kr.u. 1100 k�r�lr�l sz�rmazik az Egyes�lt �llamok d�l-nyugati r�sz�r�l, Eur�p�ban pedig csak Kr.u. 1500 k�r�lr�l ker�lt el� a pakiszt�nihoz hasonl� lelet. R�ad�sul a Pakiszt�nban megtal�lt fogak arra is utalnak, hogy nemcsak f�r�st v�geztek a fogakon: j�l kivehet�, hogy a fogk�vekt�l val� megtiszt�t�st is alkalmazt�k a p�cienseken. A fogorvosl�s egy�bk�nt eg�szen a 19. sz�zad m�sodik fel�ig nem sz�m�tott k�l�n szakm�nak. A k�korszaki m�v�szeken t�l a k�s�bbiek folyam�n els�sorban borb�lyok v�gezt�k el a beavatkoz�st (ahogy a seb�szeti beavatkoz�sok specialist�inak is �k sz�m�tottak), de a kora�jkorban az sem volt szokatlan, hogy fizik�val foglalkoz� tud�sok h�ztak fogakat. P�link�s K�roly N.G.