Magyarorsz�gon is h�dit az amerikai �r�, Dan Brown: A Da Vinci K�d c�m� reg�nye, amit a vil�g t�bb, mint 44 nyelv�re leford�tottak s id�k�zben „megasellerr�” v�lt. Hollywood megszerezte a megfilmes�t�s jog�t s a terveik szerint a film 2006-ban mozikba ker�l. A film szerepl�i k�zt tal�ljuk Tom Hanks, Ian McKellen (Gy�r�k Ura) Alfred Molina (Luther) Jean Reno (Mission Impossible) nev�t. N�zz�k h�t k�zelebbr�l „a l�ngelme sz�lem�ny�t”, ahogy a k�nyv magyar kiad�s�nak h�tulj�n annak �r�j�t jellemzi egyik rajong� kritikusa…
Mir�l sz�l a reg�ny?

A k�nyv egy izgalmas krimi form�j�ban adja el�, hogy l�tezik egy titkos t�rsas�g (Sion Rend), ami �vezredek �ta �rzi J�zus titk�t. E titok nem m�s, minthogy J�zus nem halt meg, hanem megmenek�lt a hal�lt�l, s�t feles�g�l vette magdalai M�ri�t �s csal�dot alap�tottak. Gyermek�k is sz�letett, Sarah hercegn� szem�ly�ben. J�zus k�sei lesz�rmazottja – kir�lyi v�rvonal�nak let�tem�nyese - pedig jelenleg Eur�p�ban �l �s k�sz�l arra, hogy Eur�pa uralkod�ja legyen… A r�mai-katolikus egyh�z (Opus Dei) term�szetesen minden eszk�zzel (gyilkoss�ggal is) k�zd a J�zussal kapcsolatos titok napvil�gra ker�l�se ellen, hiszen akkor kider�lne, hogy az eg�sz kereszty�ns�g hazugs�gra �p�lt: J�zus nem Isten, hanem csup�n egy haland� ember.

Az �r� a J�zussal kapcsolatban tett kijelent�seihez, „k�retk�nt” a k�vetkez�ket t�lalja. Nagy Konstantin cs�sz�r - aki a kereszty�ns�get �llamvall�ss� tette a IV. sz�zadban - a haland� J�zusr�l sz�l� k�ziratok ezreit semmis�tette meg. �gy manaps�g a J�zusr�l sz�l� igazs�got csak olyan iratokban tal�lhatjuk meg, melyek Konstantin irat megsemmis�t� akci�j�t t�l�lt�k, pl. a qumr�ni tekercsekben, vagy az Egyiptomban el�ker�lt Nag Hammadi leletekben. Nagy Konstantin cs�sz�r ugyanis megb�z�st adott �rnokainak arra, hogy meghamis�ts�k az �jsz�vets�gi iratokat… Vagyis a ma rendelkez�s�nkre �ll� �jsz�vets�gi evang�liumok hamis�t�s eredm�nyei. D. Brown erre vonatkoz� �ll�t�sait �gy �sszegzi M. De Haan: „a mai Bibli�t politikai �rdekt�l vez�relt emberek �ll�tott�k �ssze �s szerkesztett�k, hogy J�zus istens�g�t rekl�mozz�k �s befoly�s�t felhaszn�lj�k saj�t er�b�zisuk megszil�rd�t�s�ra.”A cs�sz�r – �gy az �r� - od�ig ment, hogy az �ltala meghamis�ttatott �jsz�vets�gi iratok alapj�n, a niceai zsinaton (325) J�zust Isten Fi�v� nyilv�n�ttatta. Pedig addig a kereszty�nek k�zt sz� sem volt arr�l, hogy J�zus Istennek tartott�k volna. J�zust eg�szen addig egyszer� haland�nak l�tt�k, aki �sszeh�zasodott magdalai M�ri�val �s csal�dot alap�tott. Az eltelt �vsz�zadok sor�n sokan tudtak e titkokr�l. �gy Leonardo da Vinci is, aki ezt �gy hozta nyilv�noss�gra, hogy az Utols� Vacsora c�m� festm�ny�n nem J�nost festette J�zus mell�, hanem magdalai M�ri�t. A k�z�pkori legend�kban szerepl� szent gr�l, tulajdonk�ppen az utols� vacsora kelyhe, val�j�ban magdalai M�ria szimb�luma, aki J�zus kir�lyi v�r�t hordozta… A reg�ny �r�ja mindezeket t�rt�neti t�nyk�nt t�rja sz�les olvas�t�bora el�: „A reg�nyben eml�tett minden m�v�szeti �s �p�t�szeti alkot�s, valamint minden dokumentum val�s�gh�en szerepel.”(D. Brown) Ez nagyon hangzatos �s igaz meg�llap�t�s, de nem mond semmit a felhaszn�lt forr�sok hiteless�g�r�l! Az �r� egy�bk�nt megnevezi legfontosabb forr�sait is, melyek nem m�sok, mint a nyolcvanas �vek nagy sikerk�nyvei: M. Baigent �s R. Leight k�nyvei. Ezekben ugyanazokat a kijelent�seket olvassuk J�zusr�l, feles�g�r�l, ut�dair�l, Vatik�nr�l s egyebekr�l – mint amiket D. Brown k�nyv�ben tal�lhatunk. Mivel D. Brown gyakran hivatkozik e szerz�kre, ezeknek k�nyveit id�k�zben t�bbsz�r kellett �jra kiadni. Ezek ut�n az olvas�k tal�lgathatnak: vajon mi volt az �r� c�lja e reg�ny meg�r�s�val? Sz�rakoztatni akart? Sikert akart aratni? Rengeteg p�nzt akart kassz�rozni? Tal�n olvas�ival akarta teljesen �t�rt�keltetni a bibliai �s hagyom�nyos kereszty�n J�zus k�pet? Tal�n az �jpog�nys�g gnosztikus eszm�it k�v�nta ily m�don terjeszteni? Vagy tal�n mindezt egyszerre k�v�nta el�rni?
Mivel a k�nyv sok helyen besz�lget�s t�rgya �s egyre t�bben megk�rdezik, hogy igaz-e, amir�l sz�l – �rdemes r�szletesebben is elm�ly�lni egyes �ll�t�saiba.
L�tezett-e Nagy Konstantin idej�ben egyh�zi cenz�ra?

Az �jsz�vets�g iratainak megsemmis�t�s�r�l �s meghamis�t�s�r�l sz�l� �ll�t�sok minden t�rt�neti bizony�t�kot n�lk�l�znek, s�t, a t�rt�neti bizony�t�kok c�folj�k ezeket az �ll�t�sokat. Nagy Konstantinr�l (280-337) k�ztudott, hogy nem az �jsz�vets�g iratainak megsemmis�t�s�vel foglalkozott, hanem a kereszty�n�ld�z�sek sor�n megsemmis�tett iratokat igyekezett p�tolni, az�ltal, hogy �rnokaival a rendelkez�s�re �ll� �jsz�vets�gi k�ziratokr�l k�sz�ttetett pontos m�solatokat, amiket azt�n sz�tk�ld�tt a birodalom ter�let�n tal�lhat� nagyobb kereszty�n k�z�ss�geknek! (P�ld�ul Eusebiusnak, C�z�rea p�sp�k�nek 50 p�ld�nyt adott �t.) A r�g�szeti leleteknek k�sz�nhet�en ma m�r azt is tudjuk, hogy milyen volt az evang�liumok Nagy Konstantin el�tti sz�vege. J. Finger, egyik tanulm�ny�ban (Jesus - Essener, Guru, Esoteriker, Quell-Verlag, 1993) r�mutat, hogy az egyh�zi cenz�ra legend�ja az el�z� sz�zadok tud�sanyag�ra �p�l. A r�g�szek az�ta sz�mos olyan leletet tal�ltak, amik j�val Nagy Konstantin el�tt keletkeztek. Pl. Chester-Beatty (r�szek mind a n�gy evang�liumb�l)�s Bodmer papiruszok (Bodmer Papirusz II – majdnem teljes J�nos evang�lium; Bodmer papirusz XIV-XV. – r�szek Luk�cs �s J�nos evang�lium�b�l) amik az evang�liumokat tartalmazz�k s Kr. u. 150-200 k�z� dat�l�dnak. E papiruszok evang�liumi sz�vegei megegyeznek a ma ismert evang�liumi sz�vegekkel, azaz semmi jele annak, hogy Nagy Konstantin – anyagi vagy politikai �rdekb�l - b�rmit megsemmis�tett vagy megv�ltoztatott volna az evang�liumok sz�veg�ben. A papiruszok teh�t c�folj�k a l�ngelme �ll�t�sait s az egyszer� t�nyek �sszez�zz�k Dan Brown azon �ll�t�s�t is, hogy a Nagy Konstantin el�tti id�b�l nem �ll rendelkez�s�nkre �jsz�vets�gi kereszty�n k�zirat. Amint l�ttuk, kor�ntsem ez a helyzet. Nem csoda, hogy A. Millard - az �kori s�mi nyelvek professzora, a qumr�ni tekercsek elismert kutat�ja �gy min�s�ti D. Brown im�nti kijelent�s�t: „Ez egy tudatlan ember kijelent�se, aki nincsen tiszt�ban a t�nyekkel.” M Welte, aki a m�nsteri egyetem – �vtizedek �ta az �jsz�vets�gi sz�vegkutat�s fellegv�ra – tudom�nyos munkat�rsa �s 1962 �ta foglalkozik az �jsz�vets�gi papiruszokkal �s k�dexekkel, �gy nyilatkozik: „Az �jsz�vets�g sz�vege, ahogyan ma ismerj�k, - h�la a m�lt sz�zadban el�ker�lt leleteknek – viszonylag nagy pontoss�ggal visszavezethet� az eredeti sz�vegre, amilyen az keletkez�sekor vagy els� elterjed�sekor volt. A manaps�g, minden kereszty�n felekezet �ltal elfogadott �jsz�vets�gi k�non Kr. u. 160-200-ra ny�lik vissza, teh�t Nagy Konstantinhoz semmi k�ze. Nyugodtan kijelenthetj�k, hogy az �jsz�vets�gi k�non azt tartalmazza, amit kezdett�l fogva a legr�gibbnek �s leghitelesebbnek tartottak.” V�g�l itt utalunk arra, hogy J�zus Istens�g�nek tan�t�sa nem a IV. sz�zadban keletkezett, hanem maga J�zus ezzel az ig�nnyel l�pett fel, amint azt az evang�liumok tan�s�tj�k.
Mit tartalmaznak a Holt tengeri (qumr�ni) tekercsek?

D. Brown �s t�rsainak azon �ll�t�sa, miszerint Vatik�n akad�lyozza e sz�vegek kiad�s�t – nem felel meg a t�nyeknek, Vatik�nnak ugyanis semmi k�ze ezekhez a sz�vegekhez. Tov�bb�: nem igaz az sem, hogy e sz�vegeket kereszty�n teol�gusok �s egyh�zpolitikusok titkos�tott�k! �ppen ellenkez�leg, a jord�niai �s izraeli hat�s�gok fel�gyelete alatt mindet nyilv�noss�gra hozt�k �s �gy b�rki olvashatja �ket. Manaps�g minden m�velt embernek illik tudnia, hogy a Holt tengeri tekercsek egy kegyes, messi�sv�r� zsid� k�z�ss�g, az essz�nusok iratai, amik J�zus nev�t egyetlen helyen sem eml�tik! Az igazs�ghoz tartozik, hogy qumr�ni 7. barlangban tal�ltak kereszty�n papirusz t�red�keket pl. a h�res 7Q5 jelz�s� t�red�ket M�rk evang�lium�b�l (Mk6, 52-53), ami t�bb szak�rt� szerint, jelenleg a legr�gibb evang�liumi t�red�k, vagy itt tal�lt�k a 7Q4 jelz�s� t�red�ket, ami az 1Tim level�nek sz�veg�t tartalmazza. Az e barlangban tal�lt 19 t�red�ket nem nevezi senki tekercsnek, s nem tartalmazz�k J�zus nev�t: Z�r�jelben jegyzem meg: vitatott, hogy ezeket az iratokat ki haszn�lta �s mikor rejtett�k el �ket. Vannak kutat�k, akik szerint korai kereszty�nek haszn�lt�k �s rejtett�k el a sz�banforg� iratokat. M�s kutat�k v�lem�nye szerint az essz�nusok haszn�lt�k �s rejtett�k a barlangba ezeket a kereszty�n iratokat. E v�lem�ny szerint ezek az iratok m�r az essz�nus k�z�ss�g Qumr�nb�l val� menek�l�se el�tt (kb. Kr .u.68-69) l�teztek �s �gy jutottak el hozz�juk. Vagyis: M�rk evang�liuma (7Q5), vagy �ppen P�l Tim�theushoz �rt els� levele (7Q4) m�r Jeruzs�lem pusztul�sa el�tt (Kr.u. 70) l�tezett! E r�vid kit�r� ut�n visszat�rve J�zus nev�re, azok a tekercsek, melyeket „qumr�ni tekercseknek” szok�s nevezni J�zus nev�t nem tartalmazz�k – D. Brown pedig �ppen ezt a k�ptelens�get �ll�tja. A. Millard: „Aki azt �ll�tja, hogy a Holt tengeri tekercsek kereszty�n sz�vegek, annak fogalma sincs arr�l, amir�l besz�l.”
Mir�l tan�skodnak a Nag Hammadi leletek?

D. Brown szerint ezek a k�zirattekercsek tartalmazz�k a J�zusr�l sz�l� hiteles h�rad�sokat! A Nag Hammadi k�dexek felfedez�s�k �ta (1945-46) a legelk�peszt�bb spekul�ci�knak szolg�ltatnak alapot. Szerz�ik egy�rtelm�en a gnosztikusok szekt�ja, akiknek tanai sz�ges ellent�tben �lltak a bibliai tan�t�sokkal. A gn�zis egy �dvtan �s �dv�z�t� �t, amin kereszt�l az ember �nmag�t �dv�z�theti. M�r az egyh�zaty�k szembefordultak e t�vtannal, mondv�n, hogy ez J�zus Krisztus szem�ly�t, hal�l�t �s felt�mad�s�t is sz�ks�gtelenn� teszi. Ezek a gnosztikus iratok, b�r n�melyik�t evang�liumnak nevezik (pl. Tam�s evang�liuma, melyben �ll�t�lagos j�zusi mond�sokkal tal�lkozunk), egy�rtelm�en az evang�liumok le�r�sa ut�ni id�kb�l sz�rmaznak �s sok helyen �les ellentmond�sban �llnak azokkal. A Nag Hammadi papiruszok szak�rt�je �s kiad�ja, prof. J. M. Robinson, �gy nyilatkozott Brown k�nyv�r�l: „ E k�nyv sikere a szenz�ci��hs�gre vezethet� vissza, ami egy olyan tud�st, mint engem is, aki a t�nyekhez igyekszem tartani magamat, feld�h�t.… Az ismert nevek, mint pl. Nag Hammadi, a m�nek a hiteless�g l�tszat�t k�lcs�nzik…D. Brownnak az �n tudom�nyos szakter�letemr�l nem sok fogalma van... T�j�kozatlans�g�t el�rulja azzal is, hogy a Nag Hammadi leleteket tekercseknek nevezi, pedig azok oldalakb�l �sszef�z�tt k�dexek.”
J�zus �sszeh�zasodott magdalai M�ri�val?

D. Brown – az apokrif Filep evang�liumra hivatkozva (Kr.u. 200) - ezeket �rja: „A J�zus �s M�ria k�zti h�zass�g t�rt�netileg igazolt.” „A Megv�lt� �tit�rsa volt magdalai M�ria. Krisztus jobban szerette mint tan�tv�nyait �s gyakran sz�jon cs�kolta.” „Mindenki, aki tud ar�mul, meger�s�ti, hogy az �tit�rs sz� azokban az id�kben azt jelentette, hogy feles�g.”

M. Welte: „Ha vki tud is ar�mul, az a Nag Hammadi sz�vegek eset�ben semmit nem jelent. M�r a laikusok is tudj�k, hogy ezek a sz�vegek kiz�r�lag kopt nyelven �r�dtak. A g�r�g �jsz�vets�gben is szerepel az �tit�rs sz�, s �gy a g�r�g sz�, mint kopt megfelel�je sokkal ink�bb jelent �tit�rsat, mintsem feles�get.” A tov�bbiakban r�mutatott, hogy az �r� �ltal id�zett helyen az apokrif Filep evang�lium�nak sz�vege hi�nyos. �gy a „sz�j” sz�b�l nem l�that� egyetlen bet� sem. L�that� viszont a „k�sz�nteni/�dv�z�lni” sz�. Egy�bk�nt a cs�k az �skereszty�ns�g idej�n szimbolikus �s nem intim �rtelm� megnyilv�nul�s volt, s a kereszty�nek k�zt fenn�ll� �j k�z�ss�get volt hivatott kifejezni! (R�m 16,16; 1Kor 16,20) Mindezek mellett pedig, maga a Filep evang�liuma sem mondja, hogy J�zus feles�g�l vette volna magdalai M�ri�t. S�t, a legt�bbet kutatott gnosztikus irat, a Tam�s evang�liuma sem tesz eml�t�st ilyenr�l.

�gy �rthet� prof D. Bock (Dallas Th. Seminary, USA) meg�llap�t�sa: „ Sehol, semmif�le bizony�t�k nem l�tezik, amelyik egy�rtelm�en bizony�tan�, hogy J�zus h�zas volt. J�zus n�tlens�ge egyike azon kev�s dolgoknak, amikben a konzervat�v �s liber�lis teol�gusok m�g egyet�rtenek. J�zus egyed�l�ll� volt.” Figyelemrem�lt� prof. B. Witherington (Asbury Th Seminary, Wilmore) meg�llap�t�sa: M�ria neve mellett a magdalai – helymeghat�roz�s. Ha t�bb asszony volt jelen egy helyen, ugyanazzal a n�vvel, szok�s volt a sz�rmaz�suk hely�r�l elnevezni �ket. Ha pedig volt f�rj�k, akkor a f�rj�k ut�n nevezt�k �ket �s nem f�ldrajzi sz�rmaz�si hely�k ut�n: Lk 8, 2-3 (Johanna, K�za feles�ge) Ha magdalai M�ria val�ban J�zus feles�ge lett volna, �gy nevezt�k volna.
Kit festett Leonardo da Vinci az Utols� vacsora c�m� k�p�n J�zus mell�?

D. Brown azt �ll�tja, hogy magdalai M�ria �l J�zus mellett. F. Z�llner (Lipcsei Egyetem), aki Leonardo da Vinci �let�r�l �s m�veir�l standard m�vet �rt (Leonardo da Vinci, Samtliche Gemalde und Zeichnungen, K�ln 2003): „Nem �rtem, hogy mi�rt foglalkozik ezzel olyan sok ember. Semmif�le utal�s nincsen Leonardo da Vinci �r�saiban arra, hogy � ilyen titkot ismert volna. S ha a XV. sz�zadban egy fest�, olyan k�pet fest, amin J�zus mellett egy n�i alak �l, akkor az sem jelent semmit. Hiszen semmit nem mond arr�l, hogy 1500 �vvel azel�tt val�j�ban mi t�rt�nt az utols� vacsor�n. Legfeljebb azt mondhatn�nk, hogy az �rintett fest� �gy interpret�lta az akkori esem�nyeket.” Egy�bk�nt k�ztudott, hogy Leonardo da Vinci sz�banforg� festm�nye t�bb t�rt�neti t�ved�st tartalmaz (pl. �lnek az asztaln�l). Ellenben a Jn 21,20 ill. 1Kor 11, 23kk korh�en adj�k vissza az esem�nyeket!
�sszefoglal�s

A Biblia ellen t�bb sz�z �ve front�lis h�bor� folyik. Hol a term�szettud�sok, hol a filoz�fusok, hol a teol�gusok, hol k�lt�k, hol �r�k veszik t�mad�s al�. Ma k�l�n�sk�ppen megfigyelhet�, hogy a bibliai kereszty�n gondolkod�st gnosztikus gondolkod�sm�ddal igyekeznek felv�ltani. D. Brown reg�nye e k�zdelem egyik r�sze, hiszen k�nyv�ben feleleven�ti a r�gi gnosztikus tanokat �s azokat n�pszer� form�ban igyekszik a mai embereknek megtan�tani. Erre mutat az a t�ny, hogy reg�ny�ben J�zus ut�dj�t, a sz�p l�nyt Sophie Neveu-nak nevezik – �nmag�ban ezt programot jelzi. Sophia (g�r�g�l b�lcsess�get jelent) a gnosztikus tanokban kulcsfontoss�g� fogalomk�nt fordul el�. A reg�nyben � testes�ti meg azt �j (?) b�lcsess�get, aminek nincs k�ze a Bibli�hoz. (E. Schmid) R�ad�sul D. Brown mindezeket az eszm�ket a t�rt�neti hiteless�g l�tszat�ba burkolva hirdeti meg! Ahogy prof. B. D. Ehrman ( Chappel Hill Univ. N-Carolina) �jsz�vets�ges professzora r�mutatott: „A legnagyobb probl�ma azzal az �ll�t�s�val van, hogy fejteget�sei a korai kereszty�n dokumentumok alapj�n t�rt�netileg pontosak �s olvas�i, akik a korai kereszty�ns�g t�rt�net�ben nem t�j�kozottak, term�szetesen elfogadj�k �ll�t�sait. A t�ny az, hogy �ll�t�sai ink�bb k�lt�szet, mint t�nyek kateg�ri�j�ba tartoznak… Ugyanez �rv�nyes az �ltala eml�tett dokumentumokra is.” prof CP Thiede, az ismert irodalomt�rt�n�sz �s qumr�n kutat�, r�viddel hal�la el�tt ezt mondta: „ Aki nem tulajdon�t jelent�s�get egy elbesz�l�s r�szleteinek, az izgalmasnak tal�lja a ponyv�t. Brown �ll�t�sain – J nem halt meg a kereszten, ut�dai voltak, Leonardo daVinci a Sion T�rsas�g tagja volt, s h�res festm�ny�n, nem J�zus kedves tan�tv�nya, J�nos, hanem magdalai M�ria van J�zus v�llain�l –csak mosolyogni lehet. Ez a reg�ny a hiteless�g minden form�j�nak el�rul�sa.” Prof. Dr. C. H. Hunziger: „ Az emberek annyira t�j�kozatlanok a vall�si k�rd�sekben, hogy minden butas�got elhisznek s beles�t�lnak a csapd�ba. Bizony�t�kok ellen lehet tudom�nyosan �rvelni, de fant�zi�l�sok ellen nem. Olyan ez, mint az elm�s nemes don Quijotte harca a sz�lmalmok ellen.”

A magunk r�sz�r�l eml�kezz�nk a 2Tim 4, 3-4 figyelmeztet�s�re! Mik�zben egyre t�bben vannak, akik az igazs�gt�l elford�tj�k a f�l�ket �s a mes�khez (m�toszokhoz) fordulnak – mi tartsuk magunkat Isten sz�szerint ihletett ig�j�hez! 2P�t 1,16: „Mert nem mesterk�lt mes�ket k�vetve ismertett�k meg veletek a mi Urunk J�zus Krisztus hatalm�t �s elj�vetel�t, hanem mint akik szeml�l�i voltunk az � nagys�g�nak.” Mindezek ismeret�ben b�tran sz�lljunk vit�ba a D. Brown „kaliber�” l�ngelm�k �ltal megt�vesztett, tudatlan �s kritik�tlan embert�rsainkkal �s tegy�nk nekik bizonys�got az �jsz�vets�g J�zus�r�l!

S�pos Ete Zolt�n

--------------------------------------------------------

Dek�dolt Da Vinci

��n is kereszt�ny vagyok� � hirdeti honlapj�n az a Dan Brown nev�, harminckilenc �ves New Hampshire-i volt angoltan�r, aki lassan elmondhatja mag�r�l, hogy Da Vinci-k�d c�men �minden id�k legkap�sabb t�rt�nelmi reg�ny�nek� szerz�je. K�tete a 2003. �prilisi megjelen�s �ta tizenk�tmilli� p�ld�nyban fogyott el, s m�r negyvenk�t nyelvre � k�zt�k magyarra is � leford�tott�k. A szerz�nek ugyanakkor furcsa elk�pzel�sei vannak a kereszt�nys�g mibenl�t�r�l: ��mindannyian meg akarjuk fejteni az �let nagy miszt�riumait, �s ki-ki k�z�l�nk a megvil�gosod�s saj�t �tjait j�rja. Sz�mos vall�s tan�tv�ny�nak tartom magamat” – olvashat� az id�zett website-on.

„Az elm�lt k�tezer �v legnagyobb �sszeesk�v�se” – hirdeti a Da Vinci-k�d alc�me a leg�jabb szenz�ci�t, amely persze – mint az �ltal�ban lenni szokott – se nem �j, se nem szenz�ci�. A k�nyv sztorija l�nyeg�ben v�ve ugyanaz, mint ami Michael Baigent �s Richard Leigh h�sz �vvel ezel�tt megjelent A szent V�r �s a szent Gr�l (The Holy Blood and the Holy Grail) c�m� �lt�rt�neti munk�j�ban m�r napvil�got l�tott. Az akkor l�nyeg�ben visszhangtalanul maradt t�rt�netet az �gyes toll� Dan Brown fordulatos akci�thriller-k�nt�sbe �lt�ztette � legal�bbis ezt �ll�tj�k az eredeti �tlet pl�gium-perrel fenyeget�z� kital�l�i.

K�dban az igazs�g?

A Da Vinci-k�d tudom�nyos k�nt�sben el�adott mes�je szerint J�zus Krisztus nem halt meg a kereszten, ergo fel sem t�madott a hal�lb�l, hanem feles�g�l vette M�ria Magdoln�t, akit�l gyermekei sz�lettek, �s boldogan �ltek, am�g az �s�, kapa �s a nagyharang el nem v�lasztotta �ket� J�zus �s M�ria Magdolna lesz�rmazottai lettek a Meroving kir�lyi dinasztia alap�t�i. Ezt a titkot az elm�lt �vsz�zadokban ezoterikus t�rsas�gok sokas�ga v�delmezte, t�bbek k�z�tt a Templomosok �s a Sion Priorjai Rend, melynek egyik nagymestere maga Leonardo da Vinci volt. A titkot csak a beavatottak, k�zt�k Leonardo ismerte, aki Utols� vacsora c�m� k�p�n �ll�t�lag meg is festette a miszt�riumot: a J�zus mellett l�that� alak ugyanis nem J�nos � ahogy eddig hitt�k �, hanem �ll�t�lagos feles�ge, M�ria Magdolna. A p�rizsi Louvre mindenesetre �r�l az ingyenrekl�mnak: a l�togat�k a k�nyv megjelen�se �ta egym�s sark�t taposs�k, hogy min�l k�zelebbr�l l�thass�k Leonardo festm�nyeit.

Leonardo Utols� vacsor�ja. Dan Brown szerint a fest� egy titkos rend nagymestere volt

A te�ria sarkalatos pontja teh�t az a M�ria Magdoln�val kapcsolatos �ll�t�s, mely szerint � nem m�s, mint J�zus Krisztus feles�ge, emellett a �n�i princ�pium� megtestes�t�jek�nt az �igazi Gr�l-kehely�, tov�bb� az egyh�z alap�t�ja �s sz�mos m�s rendk�v�li tulajdons�g let�tem�nyese. Ennek a k�ptelen felt�telez�snek k�l�nb�z� korokban �jra �s �jra akadtak h�vei, gondoljunk csak Nikosz Kazantzakisz Az utols� k�s�rt�s c�m� reg�ny�re, vagy az ebb�l k�sz�lt Martin Scorsese-f�le filmadapt�ci�ra. (A t�rt�nelmi �s evang�liumi M�ria Magdoln�r�l l�sd Flaisz Endre teol�gus �r�s�t: Ki volt M�ria Magdolna? Hetek, 2003. december 5.)

Az �ll�t�s alapjait hi�ba is keresn�nk a Bibli�ban. J�zus Krisztusr�l ugyan explicit m�don sehol sem �ll�tj�k a Szent�r�s szerz�i, hogy nem volt h�zas, az erre vonatkoz� utal�s hi�nya m�gis t�bb mint besz�des. P�l egyik level�b�l megtudjuk, hogy �a t�bbi apostolok, az �r testv�rei �s K�f�s� is n�s emberek voltak (1Kor 9:5) � de akkor mi�rt hallgatn� el az Ige azt a jelent�s�gteljes t�nyt, hogy mag�nak J�zusnak is volt feles�ge? �m m�sb�l is J�zus n�tlens�g�re k�vetkeztethet�nk. Az �jsz�vets�g t�bb hely�tt J�zus Krisztus jegyes�nek nevezi az �jj�sz�letett szentekb�l �ll� egyh�zat. Mivel az �jsz�vets�gben egyh�zi vezet� (presbiter, diak�nus stb.) csak egyfeles�g� f�rfi lehet, kiz�rt, hogy ezt a szab�lyt �ppen az Egyh�z Feje szegn� meg.

P�l a fentebb id�zett Els� korinthoszi level�ben kifejezetten jobbnak tartja, ha a nem h�zasok �s �zvegyek megmaradnak ebben az �llapotukban, nyilv�nval�an a szolg�latra val� nagyobb lehet�s�g miatt, mivel �aki h�zass�g n�lk�l van, arra visel gondot, ami az �r�, mim�don kedveskedhess�k az �rnak, aki pedig feles�get vett, a vil�giakra visel gondot, mim�don kedveskedhess�k a feles�g�nek� (1Kor 7:32�33). J�zus �ll�t�lagos h�zass�g�ra nemhogy a Bibli�ban, de m�g a kereszt�nys�ggel kifejezetten ellens�ges rabbinikus �r�sokban (Misna, Talmud) �s a pog�ny ellenfelekn�l (Tacitus, Kelszosz) sem tal�lunk utal�st. Alig hihet�, hogy e J�zusr�l igen negat�v k�pet fest� �r�sok mindegyike kihagyta volna ezt a �ziccert� vele kapcsolatban.

Mire alapoz�dik h�t ez a r�gi-�j felt�telez�s? B�rmily hihetetlennek t�nik, mind�ssze egy apokrif gnosztikus irat, a F�l�p evang�liuma utal�s�ra, mely szerint J�zus �gyakorta sz�jon cs�kolta tan�tv�ny�t, M�ria Magdoln�t”, amit a t�bbi tan�tv�ny irigykedve vett tudom�sul. Ez a k�ptelen �ll�t�s azonban nemcsak a Evang�liummal, hanem a Szent�r�s eg�sz�vel, �s a zsid� szok�sokkal is ellenkezik! Egy ilyen aktus ut�n nemcsak a farizeusok, de J�zus tan�tv�nyai is joggal tarthatt�k volna a Mestert t�rv�nyszeg�nek �s k�pmutat�nak, hiszen �pp T�le tudjuk, hogy �valaki asszonyra tekint k�v�ns�g ok��rt, imm�r par�zn�lkodott azzal az � sz�v�ben. Ha pedig a te szemed megbotr�nkoztat t�ged, v�jd ki azt �s vesd el magadt�l, mert jobb neked, hogy egy vesszen el a te tagjaid k�z�l, semhogy eg�sz tested a gyehenn�ra vettess�k!” (Mt 5:28–29)

A gn�zis „evang�liuma”

Ezeknek a J�zussal kapcsolatos k�ptelen �ll�t�soknak – csak�gy mint Dan Brown eg�sz vil�gk�p�nek – alapjai nem a zsid�–kereszt�ny kinyilatkoztat�s autentikus forr�s�ban: a Bibli�ban, hanem a gnoszticizmusban tal�lhat�k.

A gn�zis – mint azt nev�nek jelent�se („ismeret, tud�s”) is mutatja – nem kevesebbet, mint az �let rejtett titkaiba t�rt�n� �beavat�st� �g�ri h�vei sz�m�ra. A gnosztikusok szerint a l�that� fizikai vil�got nem a Biblia Istene, hanem egy alacsonyabb rang� teremt�, a d�miurgosz hozta l�tre, akiben a rossz testes�l meg. �ppen ez�rt a teremtett vil�gban is a gonosz princ�piuma uralkodik. (A Biblia ezzel szemben nyilv�nval�an kijelenti, hogy minden, amit Isten teremtett, �j�� volt a szem�ben.) A gnosztikusok szerint a szem�lyes Isten helyett valamif�le k�d�s �s meghat�rozhatatlan �Teljess�g� (Pl�r�ma) a teremtm�nyek Legfels�bb Ura. A d�miurgosz teremtm�nye, az ember foglya ugyan a k�r�l�tte l�v� fizikai val�s�gnak, de n�h�ny kiv�lasztottnak megadatik, hogy ezen saj�t szellemi k�pess�geivel fel�lemelkedj�k, �s �fels�bb tud�sra� tegyen szert. A gn�zis tan�t�sa szerint a N�z�reti J�zus az �gynevezett „k�ztes szellemi szf�r�kb�l” (ai�n) �rkezett el a f�ldre a megv�lt�s, pontosabban sz�lva az „�nfelszabad�t�s” �zenet�vel. A gnosztikusok J�zusa szerint a test b�rt�n, s a szellem az egyed�li j� – a megv�lt�s pedig nem m�s, mint a benn�nk rejl� Isten Orsz�g�nak felfedez�se.

A gnosztikusok tan�t�sait �vsz�zadokon �t csup�n az egyh�zaty�k m�veiben fennmaradt utal�sokb�l ismerhett�k. 1945 december�ben azut�n egy a fels�-egyiptomi Nag Hammadiban lak� f�ldm�ves �s�s k�zben egy kors�ra bukkant, amelyben v�rakoz�sa ellen�re nem kincseket, hanem tucatnyi �si k�dexet tal�lt. A val�sz�n�leg 390 k�r�l a Szent Pakhomiusz kolostor szerzetesei �ltal elrejtett �r�sok k�z�tt �tvenk�t k�l�nb�z� sz�veg rejt�z�tt: valamennyi a gnosztikus szekta �szent irata�, g�r�gb�l kopt nyelvre ford�tva. A felfedez�s azonnal l�zba hozta a vall�si �s a tudom�nyos vil�got, mivel sokan azt hitt�k, hogy a gnosztikus iratok k�z�tt a �Biblia elveszett k�nyveire� akadtak. A Tam�s evang�liuma, F�l�p evang�liuma, M�ria evang�liuma, Egyiptomiak evang�liuma, Igazs�g evang�liuma c�men el�ker�lt iratok val�ban azt sejtetik, mintha ezek is egyenrang�ak lenn�nek a M�t�, M�rk, Luk�cs �s J�nos neve alatt az �jsz�vets�gben r�nk maradt n�gy Evang�liummal.

A gnosztikus �evang�liumok� azonban sem formai, sem tartalmi szempontb�l nem feleltethet�k meg a kanonikus �r�soknak. Itt van p�ld�nak ok��rt a Nag Hammadi-iratok �szuperszt�rja�, a Tam�s evang�liuma, amelyben 114 �gynevezett J�zus-mond�s (logion) olvashat�. (Ezt az apokrifet, amely feltehet�en val�ban a legkor�bbi a gnosztikus sz�vegek k�z�tt, gyakorta nevezik ��t�dik evang�liumnak� �s k�l�n�sen gyakran id�zik New Age-k�r�kben.) Ezek egy r�sze megegyezik ugyan a kanonikus evang�liumokban olvashat� kijelent�sekkel, de nem csek�ly elt�r�sek is megfigyelhet�k benn�k: �Aki iszik az �n sz�mb�l, olyan lesz, mint �n magam vagyok. �n magam azz� v�lok, ami �: �s az elrejtett dolgok megnyilatkoznak el�tte.� � Micsoda k�l�nbs�g ez az eredeti kinyilatkoztat�shoz k�pest, amely J�nos evang�lium�ban olvashat�: �Ha valaki szomjazik, j�jj�n �nhozz�m �s igy�k! Aki hisz �n bennem, amint az �r�s mondotta, �l� v�znek folyamai �mlenek annak belsej�b�l!� (Jn 7:37�3 De a legnagyobb probl�ma, hogy a logionok k�z�tt J�zus keresztre fesz�t�s�re �s felt�mad�s�ra m�g csak utal�s sem t�rt�nik, m�rpedig ez a kereszt�nys�g alapja.

Az evang�lium megnevez�s teh�t a legkev�sb� sem jogosult ezekkel az �r�sokkal kapcsolatban. James Robinson, a Nag Hammadi-k�dexek kiad�ja szerint a gnosztikus iratok a 3�5. sz�zad k�z�tt, de mindenk�pen a 2. sz�zad ut�n keletkeztek. Sz�veg�k igen hi�nyos, mert a k�ziratok t�redezettek, ez�rt sok benn�k a bizonytalan kieg�sz�t�s. Egyetlen �r�s szerz�j�t sem ismerj�k, m�g az �jsz�vets�gi korhoz legk�zelebb �ll� Tam�s evang�lium�r�l sem �ll�tja senki, hogy az val�ban Tam�s apostol m�ve lenne. Az a F�l�p evang�lium�ban szerepl� jelenet teh�t, miszerint J�zust titkos viszony f�zte volna M�ria Magdoln�hoz, szint�n csak a k�sei gnosztikus hagyom�ny kital�l�sa. Ezeknek az �evang�liumoknak� semmif�le t�rt�neti alapjuk nincsen: J�zus legt�bbsz�r csak mint tan�t� szerepel benn�k, aki a gn�zis �tudom�ny�ra� ok�tja a beavatottakat. Ezzel szemben az �jsz�vets�gi k�nyvek majd mindig utalnak J�zus besz�deinek k�r�lm�nyeire: r�gz�tik elhangz�suk hely�t �s id�pontj�t, s�t a hallgat�s�g �sszet�tel�t is.

A gnosztikusok modern ut�dai azzal v�dolt�k az orthodox egyh�zat, hogy radik�lisan kiirtotta a vele szemben �ll� � de szint�gy autentikus � v�lem�nyeket. Ezt sok�ig azzal t�masztott�k al�, hogy a gnosztikus �r�sok csak az egyh�zaty�k kivonataiban maradtak r�nk. A Nag Hammadi-k�dexek felfedez�se ut�n t�bb� m�r nem lehet a �hallgat�s �rv�re� (argumentum e silentio) hivatkozni, hiszen kez�nkben vannak az eredeti gnosztikus k�nyvek. Ezek alapos vizsg�lata azonban bebizony�totta, hogy a gnosztikus hagyom�ny egyetlen val�s, �rt�kelhet� t�nnyel sem j�rult hozz� a t�rt�nelmi J�zus alakj�nak megismer�s�hez.
(A szerz� t�rt�n�sz) HETEK

* *

Sz�ntiszta igazs�g

Nemr�giben m�v�szett�rt�n�szek �s teol�gusok gy�ltek �ssze a Firenz�hez k�zeli Vinciben � Leonardo da Vinci sz�l�v�ros�ban �, hogy tudom�nyos konferencia keret�ben tiszt�zz�k, mi az igazs�g a vil�gszerte �ri�si sikert arat�, ugyanakkor nagy felh�borod�st is kelt� A da Vinci-k�d c�m� reg�ny �ll�t�saival kapcsolatban. A Biblia ut�n ma a vil�gon a legnagyobb p�ld�nysz�mban eladott, haz�nkban is egyre n�pszer�bb krimi szerz�je k�ts�gk�v�l �gyesen �tv�zi a m�v�szett�rt�neti �s tudom�nyos t�nyeket, a t�rt�nelmi val�s�got a fikci�, a misztika �s az ezoterika elemeivel. Olyannyira, hogy turist�k ezrei l�togatnak el a krimiben szerepl� helysz�nekre. A k�nyvet �tikalauzk�nt haszn�lva keresik a bizonyoss�got, hogy igaz-e mindaz, amit olvastak. Az �r� azt �ll�tja, hogy a kital�lt f�h�s�n k�v�l mindaz, amit le�rt, sz�ntiszta igazs�g.

A kutat�k c�folt�k a reg�ny �ll�t�sait, �s hangs�lyozt�k, hogy az az eddigi tudom�nyos eredm�nyeket semmik�ppen nem �rja f�l�l. Mindenk�ppen izgalmas, j�l meg�rt �s �gyesen szerkesztett krimi, de nem t�bb enn�l; t�rt�neti vagy vall�st�rt�neti �jdons�gokat, felfedez�seket nem tartalmaz, tudom�nyos �rt�ke nincs.

Nem mindegy, mir�l �ll�tjuk, hogy �sz�ntiszta igazs�g�. Nem mindegy, mi mellett �llunk ki, mi mellett tan�skodunk, mihez adjuk a nev�nket. Amikor P�l apostol a korinthusiak k�z�tt apostols�g�r�l �s annak tartalm�r�l besz�l, azt mondja, hogy nem akar tudni m�sr�l, csak J�zus Krisztusr�l, r�la is mint a Megfesz�tettr�l. K�s�bb, amikor a felt�mad�sr�l sz�l, Krisztus felt�mad�s�nak realit�s�hoz k�ti igehirdet�s�nek �rtelm�t, de hallgat�i hit�nek �rtelm�t is. Apostoli k�ldet�s�nek ez a tartalma, �rtelme. Erre �p�l minden. Ez az evang�lium k�zepe, centruma, magja. Kereszt�ny hit�nk a 21. sz�zadban is csak az apostoli bizonys�gt�tel �lm�ny�b�l, tapasztalat�b�l, meggy�z� erej�b�l �s nem utols�sorban hiteless�g�b�l �lhet.
A munk�t, amelyre elh�v�st kaptak, Jeruzs�lemben kell elkezdeni�k. A legnehezebb terep mindig a hazai, ahol a gyenges�geinket, esetlens�g�nket j�l ismer�k k�z�tt, a realit�s kereteit sokszor sz�k�snek �rezve, kitart� h�s�ggel kell elv�gezn�nk a visszajelz�sek alapj�n nem is mindig kell�en �rt�kelt munk�t. M�gis � az apostoli bizonys�gt�tel hiteless�g�nek let�tem�nyeseik�nt, tan�kk�nt, az emberek sz�m�ra ir�nyt mutatva, az �let igazs�g�t felt�rva �s tov�bbadva � a vil�g ma is egyed�l�ll� �bestsellere�, a Szent�r�s alapj�n vallhatjuk, hogy hit�nk a �sz�ntiszta igazs�g� alapj�n �ll.

Smid�liusz G�bor EVANG�LIKUS �LET

* * *

Da Vinci-k�d: t�mad�s a kereszt�nys�g ellen?

Ullate, mint azt a Corriere della Sera c�m� olasz lapnak elmondta, Az igazs�g a Da Vinci-k�dr�l c�m� k�nyv�t az�rt �rta meg, hogy tiszt�zza annak f�lre�rt�seit, �s p�rbesz�det folytasson a k�nyv olvas�ival, f�k�nt a katolikusokkal, akiket Brown megh�d�tott. Megd�bbentette ugyanis, hogy naiv m�don �rtalmatlan reg�nynek tekintik a k�nyvet, bar�taiknak, ismer�seiknek is aj�nlj�k.

A Da Vinci-k�dban J�zus nem isteni eredet�, M�ria Magdolna a feles�ge �s gyermeke is van. Brown az egyh�zat olyan f�rfik�zpont� szervezetnek �rja le, amely az�rt j�tt l�tre, hogy elfedje az igazs�got Krisztusr�l, �s azt �ll�tja, hogy az Evang�liumokat Nagy Konstantin cs�sz�r parancs�ra fabrik�lt�k hatalmi �rdekekb�l. "Azt�n sz� van benne a Szent Gr�lr�l, a merovingokr�l, a templomosokr�l, a Sion-perjels�gr�l, Leonardo Da Vincir�l, az Opus Deir�l, a v�g�n Mitterrand francia eln�kr�l. L�tv�nyos film lesz bel�le Tom Hanks-szel a f�szerepben" - nyilatkozta Ullate.

A szerz� k�l�n�sen felh�bor�t�nak tartja a megfilmes�t�si terveket. "A zagyval�kok �s a vulg�ris hib�k m�g�tt az olvas�nak �szre kell venni�k, hogy a k�nyv a kereszt�nys�g�t a sz�v�ben t�madja. A ravasz krimi m�g�tt az egyh�z t�rt�net�nek lerombol�si sz�nd�ka �ll" - mondja.

Forr�s: HVG
_________________