Wesley J�nos

Wesley J�nos (1703-1791) �lete �s tan�t�sa

1. Ki ez az ember, aki a megt�r�sekor tal�n minden id�k legnagyobb �bred�s�t ind�totta el (legal�bbis Angli�ban), amely gyakorlatilag megszak�t�s n�lk�l a hal�l�ig, vagyis kb. 50 �ven �t tartott? Wesley (n�lunk a "vezli" ejt�sm�d a gyakoribb, b�r "veszli"-nek is ejtik) egy anglik�n lelk�szh�zasp�r 15. gyermekek�nt sz�letett meg h�zuk kigyullad�sa �s er�s akarat� sz�leinek kib�k�l�se ut�n. Nagyapja �s d�dapja is purit�n lelk�sz volt. Anyja, Zsuzsanna a nonkonformist�k P�lj�nak nevezett dr. Samuel Annesley 25. gyermeke volt, de 13 �ves kor�ban teol�giai meggondol�sb�l elhagyta sz�leinek szigor� k�lvinizmus�t, �s az anglik�n egyh�z k�tel�k�be l�pett. Naponta 6 �r�n �t oktatta gyermekeit, �s f�rje t�voll�t�ben 200 gy�lekezeti tagnak tartott ima�r�kat a konyh�jukban. Mihelyt a Wesley gyerekek el�rt�k az egy�ves kort, megtanult�k, hogy f�ljenek a vessz�t�l, �s csak titokban, csendben hullass�k k�nnyeiket. "El�sz�r is le kell gy�zni az akaratot, �s ki kell fejleszteni az engedelmess�g ir�nti k�szs�get - �rja Zsuzsanna. - Ha egy gyermek magatart�s�t korrig�lni kell, akkor le kell gy�zni akarat�t, �s ez nem neh�z, ha nem v�lt makaccs� a t�lzott enged�kenys�g k�vetkezt�ben. Ha azut�n a gyermek akaratoss�g�t megt�rt�k, �s az megtanulta tisztelni �s f�lni sz�leit, akkor m�s sok balgas�ga, gyermekess�ge felett szemet hunyhatunk." Lehet, hogy ez a m�dszer hozz�j�rult K�roly m�sokt�l val� t�lzott f�gg�s�hez, de b�tyj�t, J�nost nem tette gyenge akarat�v� - kev�s ember tudta n�la jobban elfogadtatni akarat�t m�sokkal, sokszor a metodist�k eg�sz konferenci�j�val is. A sz�l�k hamar �szrevett�k, hogy J�nosban valami k�l�n�s lakik. "J�nos semmit sem tesz an�lk�l - m�g elhamarkodottan sem -, hogy azt meg ne tudn� indokolni" - �rta apja. Hat�ves kor�ban az epworthi gy�lekezet tagjai - akik �lland�an hadakoztak a lelk�sz ap�val - felgy�jtott�k a paplakot, amely teljesen le�gett. J�nos hajsz�l h�j�n ott veszett, s anyja ett�l kezdve "t�zb�l kikapott �sz�knek" nevezte �t (Zak 3,2) - innen az egyetlen magyar nyelv� Wesley-�letrajz c�me (Garth Lean, 1964).

2. Wesley 1720-t�l az oxfordi Christ Church College hallgat�ja volt. 1725-ben diak�nuss� szentelt�k, majd 1726-ban a Lincoln College tagj�v� v�lasztott�k, ami tags�g�nak 1751-es lemond�s�ig bizonyos anyagi f�ggetlens�get is jelentett sz�m�ra. Tan�tani kezdett az oxfordi egyetemen, 1728-ban lelk�ssz� szentelt�k. A k�vetkez� �vt�l tagja, s�t k�z�ppontja lett egy sz�k (legfeljebb 25 f�s) bar�ti t�rsas�gnak, amely �ccse, K�roly k�r�l csoportosult. A g�r�g �jsz�vets�get �s a klasszikusokat olvast�k, �skereszt�ny szok�s szerint szerd�n �s p�nteken b�jt�ltek (du. 3-ig nem ettek), hetente �rvacsor�t vettek, rendszeres �nvizsg�latot tartottak, b�rt�n�ket �s betegeket l�togattak, egy�nileg �s k�z�sen is szigor� szab�lyok szerint �ltek. Emiatt k�l�nf�le g�nynevekkel illett�k �ket, pl. Szent Klub, metodist�k (m�dszeresked�k) stb. �gy Wesley m�r j�val a megt�r�se el�tt sok �ld�ztet�sben r�szes�lt a hitelvei�rt. Kempis Tam�s "Krisztus k�vet�se", valamint William Law "Serious Call" (Komoly elh�v�s) �s "Christian Perfection" (Kereszt�ny t�k�letess�g) c. m�veit olvasva r�j�tt, hogy az ember vagy eg�sz �let�vel Krisztust szolg�lja, vagy egy�ltal�n nem szolg�lja �t - s az el�bbire kezdett t�rekedni. 1733. jan. 1-j�n az oxfordi Szt. M�ria templomban elmondta "A sz�v k�r�lmet�l�se" c. pr�dik�ci�j�t (R�m 2,29; K�roli), melyr�l napl�j�ban 1765-ben �gy nyilatkozik: "Benne van minden, amit ma is tan�tok a b�nt�l val� teljes megszabadul�sr�l �s arr�l, hogy mit jelent Istent osztatlan sz�vvel szolg�lni".

3. 1735-ben K�rollyal �s oxfordi t�rsas�guk m�sik k�t tagj�val Georgi�ba ment az indi�nok t�r�t�se v�gett. 1753-ban �gy �r err�l: "Ha a georgiai indi�nok k�z�l valamelyik beteg lett (de ez ritk�n fordult el� addig, am�g a kereszt�nyekt�l el nem tanult�k a fal�nks�got �s az isz�koss�got), azok, akik a k�zel�ben voltak, megadtak neki mindent, amire sz�ks�ge volt. �, kicsoda t�r�ti meg az angolokat becs�letes pog�nys�gra?" �tk�zben tal�lkozott a herrnhuti cseh-morva k�z�ss�g egy csoportj�val, s 2,5 �vi t�voll�t ut�n hazat�rve r�j�tt, hogy m�g nem t�rt meg. Londonban tal�lkozott B�hler P�terrel, a cseh-morva k�z�ss�g lelk�sz�vel, aki jobban megvil�g�totta el�tte a kegyelemb�l val� �dv�ss�g �tj�t, s meggy�zte �t arr�l, hogy a Krisztusba vetett igaz hitt�l elv�laszthatatlan a b�n feletti gy�zelem �s a b�nbocs�natb�l sz�rmaz� �lland� b�kess�g. Megt�r�se 1738. m�j. 24-�n t�rt�nt, amikor a cseh-morva k�z�ss�g Aldersgate utcai �sszej�vetel�n Luthernek a R�mai lev�lhez �rt magyar�zat�t olvast�k (3 nappal K�roly megt�r�se ut�n, amely szint�n B�hler hat�s�ra k�vetkezett be).

4. 1739. jan. 1-j�n K�rollyal �s Whitefielddel (az �bred�s m�sik k�t nagy alakj�val), valamint m�sokkal szeretetvend�gs�gen vettek r�szt a londoni Fetterlane-en, amikor k�l�n�sen megtapasztalt�k a Szent Szellem erej�t. Wesley Whitefield p�ld�j�t k�vetve a szabad �g alatt kezdett pr�dik�lni (mivel a templomok sorra bez�rultak el�tte evang�liumi igehirdet�se miatt), ahol hamarosan ezrek hallgatt�k, k�zt�k durva b�ny�szok is. Egy-egy pr�dik�ci�j�t sokszor 10-20 ezren is hallott�k, s a Szent Szellem gyakran k�l�n�s jelek k�s�ret�ben gy�zte meg az embereket b�neikr�l - s�hajtoztak, hangosan ny�gtek, Isten irgalm��rt ki�ltoztak, a f�ldre estek, �ntudatlan �llapotba ker�ltek; majd az �rt�k val� im�dkoz�s hat�s�ra hirtelen felszabadultak, megteltek b�kess�ggel, bizonyoss�ggal �s Isten dics�ret�vel. Mindez eleinte Wesley-�ket is megd�bbentette, de a megt�r�s k�s�bbi gy�m�lcseinek szinte t�rv�nyszer� jelentkez�se meggy�zte �ket, hogy Isten ilyen szokatlan m�don is munk�lkodhat. Azonban nem e jeleket tekintett�k a megt�r�s bizony�t�k�nak, hanem a megszentelt �s gy�m�lcs�z� �letet. Wesley-vel �s m�sokkal is t�rt�ntek csod�s gy�gyul�sok, de az orvosok seg�ts�g�t sem vetette el.

5. Wesley helytelen�tette azt a gyakorlatot, hogy n�hol egyszerre t�bben �nekeltek, sz�ltak vagy im�dkoztak, s tusakod�suk k�zben a szavaik gyakran �rthetetlenek voltak (ld. napl�j�nak 1762. nov. 1-jei bejegyz�s�t).

6. Wesley id�vel a k�nyszer�t� sz�ks�gnek engedve laikus pr�dik�torokat is munk�ba �ll�tott, de maga mindv�gig az anglik�n egyh�zban maradt, s �let�ben a metodist�kat is siker�lt ott tartania. 1738. m�j. 1-j�t�l kezdve 5-12 f�s t�rsas�gokat (sz�vets�geket) szervezett, melyek tagjai hetente �sszej�ttek, hogy megvallj�k egym�snak b�neiket, im�dkozzanak egym�s�rt (Jak 5,16), �s �nekeljenek. A n�vekv� t�rsas�gokat id�vel kb. 12 f�s oszt�lyokra osztott�k, egy-egy vezet� gondjaira b�zva �ket. A k�l�nb�z� szint� vezet�k v�ltoz� gyakoris�ggal (n�ha hetente) v�gigl�togatt�k a csoportjuk tagjait, �rdekl�dve szellemi hogyl�t�k fel�l, tan�csolva �ket, �s �sszegy�jtve a sz�vets�gnek sz�nt adom�nyaikat. �gy k�nny�szerrel el lehetett t�vol�tani a rendetlen�l �l�ket. Csak azok tartozhattak a t�rsas�gokhoz, akik val�ban a kereszt�nys�ghez m�lt�an �ltek. Wesley a t�rsas�gokat k�s�bb k�rzetekbe sorolta, melyek �l�n helyettesei (�ltal�ban laikus pr�dik�torok) �lltak. Hal�lakor 300 utaz� �s 1000 helyi igehirdet�je volt, s a t�rsas�gokkal kb. 120 ezer ember �llt kapcsolatban. "Ha �gy pr�dik�l is valaki, mint egy apostol - �rja -, de a fel�bredteket nem gy�jti �ssze �s nem neveli �ket tov�bb az Isten utaiban, nem tesz m�st, mintha gyermekeket sz�lne az embergyilkos sz�m�ra. (Pembrokshire-ben nincs megalakult t�rsas�g, ez�rt) t�z egykor fel�bredtb�l kilenc m�lyebben alszik, mint valaha."

7. Wesley hihetetlen�l munkab�r� volt: 85 �vesen is napi 60 km-t lovagolt. �let�ben kb. 400 ezer km-t tett meg l�h�ton, bej�rva a brit szigeteket, mik�zben rengeteget olvasott (pr�dik�torait is erre biztatta �s tan�totta). �ltal�ban 4-kor kelt, 5-kor m�r pr�dik�lt - ezt a b�ny�szok k�z�tt szokta meg, mivel nekik k�s�bb dolgozniuk kellett; de �ltal�nos szok�ss� tette, mert ez az id�pont nem �tk�z�tt az anglik�n egyh�z istentiszteleteivel, amire mindig �gyelt. Naponta gyakran 5 pr�dik�ci�t is elmondott, eg�sz �let�ben pedig mintegy 40 ezret. Emellett igen sokat �rt, l�togatta a t�rsas�gokat, ir�ny�totta az egyre nagyobb metodista k�z�ss�get. Mott�ja ez volt: "tedd meg mindazt, ami a kezed �gy�be esik" (Pr�d 9,10; 1S�m 10,7). Wesley �s pr�dik�torai igen sok b�nt�st, �ld�ztet�st szenvedtek el, egyeseket meg is �ltek k�z�l�k - n�h�nyszor Wesley is csak hajsz�l h�j�n menek�lt meg ett�l. H�sies b�tors�ga �s higgadts�ga mellett a Szent Szellem is nagy m�rt�kben k�zrej�tszhatott ebben. Csak egyszer t�rt �ssze a nyilv�noss�g el�tt, amikor 1788-ban, 2 h�ttel K�roly hal�la ut�n a gy�lekezetben elkezdett felolvasni egy megind�t� �neket, melyet �ccse szerzett, majd zokogva le�lt.

8. Tan�t�s�ban a mindenki sz�m�ra el�rhet� ingyenkegyelem mellett a gyakorlatban megnyilv�nul� szents�gre helyezte a hangs�lyt; ezt tartotta a metodist�k saj�tos megb�zat�s�nak �s a gy�m�lcs�z� munka felt�tel�nek. "Ha a hitet �s a cselekedetet �sszekapcsoljuk pr�dik�ci�nkban - �rja 1772-ben K�rolynak -, akkor nem maradunk �ld�s n�lk�l. De minden pr�dik�ci� k�z�l a leghaszontalanabb, s�t legk�rt�konyabb az, amit �ltal�ban evangeliz�ci�s igehirdet�snek neveznek; �l�nk sz��radatot �rtek rajta, amely a Krisztus szenved�s�r�l vagy a hit �ltal val� �dv�z�l�sr�l sz�l, de an�lk�l, hogy m�lyen a sz�v�nkbe v�sn�nk a megszentel�d�st. Egyre vil�gosabban l�tom, hogy ebb�l term�szetszer�en k�vetkezik, hogy �gy sz�m�znek minden szents�get a vil�gb�l."

9. 1740. aug. 8-�n �rt level�ben kifejezte nemtetsz�s�t, ami�rt a herrnhutiak azt tan�tott�k a (jelenlegi) kereszt�ny �dv�ss�gr�l, "(1) hogy mag�ban foglalja az Isten parancsolatai al�l val� szabadul�st, ami azt jelenti, hogy az, aki hit �ltal �dv�ss�gre jutott, nem k�teles vagy k�nytelen azoknak engedelmeskedni; s nem tesz semmit mintegy parancsra vagy k�teless�gb�l. �ll�t�suk t�mogat�s�ra hivatkoznak az �jsz�vets�gre, hogy abban nincs egy�b parancs, csak hogy higgy�nk...; (2) hogy mag�ban foglalja a vil�ghoz val� igazod�s szabads�g�t, amennyiben besz�lgethet�nk jelent�ktelen, s�t haszontalan dolgokr�l; vil�gi sz�rakoz�sokban vehet�nk r�szt, ha azzal j�t tesz�nk; magunkra �lthet�nk aranyat �s dr�ga ruh�kat... (3) Mag�ban foglalja az �ld�ztet�s elker�l�s�nek szabads�g�t; teh�t nem kell megfeddeni azt, aki szem�nk el�tt v�tkezik...; nem kell egyszer� besz�dm�dot, �szinte �s ny�lt magatart�st tan�s�tani mindenkivel szemben..."

10. 1762. okt. 28-�n napl�j�ban f�ljegyezte: "Sok �vvel ezel�tt testv�rem gyakran mondta: "P�nk�sd m�g nem �rkezett el teljesen; de nincs k�ts�gem afel�l, hogy el fog j�nni. �s akkor majd ugyanolyan gyakran hallasz megszentelt �let� emberekr�l, mint most megigazultakr�l."B�rmely elfogulatlan olvas� meg�llap�thatja, hogy ez az id� el�rkezett." Val�ban, emberek ezrei jutottak el a teljes megszentel�d�shez. Ezt a c�lt szolg�lta a t�rsas�goknak az a szok�sa is, hogy �j�v elej�n k�l�nleges istentisztelet keret�ben meger�s�tett�k az Istennel k�t�tt sz�vets�get, melyben komolyan elk�telezt�k magukat a szent �letre. Wesley m�r 1739-t�l kezdve arra biztatta �ket, hogy p�ntekenk�nt b�jt�ljenek, �s gyakran �jf�lig virrasztva im�dkoztak egy�tt. Sokszor megtapasztalt�k a k�z�s b�jt�l�s �ld�sos �s �breszt� hat�sait. Wesley 1763. j�n. 7-�n azt �rja napl�j�ban: "Vajon nem ennek a nyilv�nval� k�teless�gnek az elhanyagol�sa (�gy �rtem, a b�jt�l�s�, melyet Urunk az alamizsnaoszt�s �s az im�ds�g mell� sorolt) a kereszt�nyek halott �llapot�nak egyik �ltal�nos oka? Elhanyagolhatja-e valaki ezt sz�nd�kosan an�lk�l, hogy v�tkess� ne v�lna?"

11. 1767. nov. 20-�n napl�j�ban k�zli egy olyan ember level�t, aki sokat b�jt�l, rendk�v�l ig�nytelen�l t�pl�lkozik �s �l annak �rdek�ben, hogy igen csek�ly j�vedelm�nek t�bb mint 40%-�t adakoz�sra, a szeg�nyeken val� seg�t�sre ford�thassa. Szinte hallom a kereszt�nyek felz�dul�s�t: annyira �tvett�k �lvhajh�sz� vil�gunk mentalit�s�t, hogy nemcsak elk�pzelhetetlennek tartjuk az ilyen �letm�dot, hanem hallani is alig b�runk r�la! Mennyire aktu�lisak ma is Wesley-nek az igazi kereszt�nyek ritkas�g�ra vonatkoz� szavai! (Ld. "Szent�r�sh� kereszt�nys�g" c. pr�dik�ci�j�t.)

12. Wesley nem politiz�lt, nem valamif�le "szoci�lis programot" val�s�tott meg, kereszt�nys�g�nek meg�l�se r�v�n m�gis messze hat� t�rsadalmi v�ltoz�sokat, szoci�lis forradalmat ind�tott el Angli�ban, �s hat�sa m�s orsz�gokra is kiterjedt. Pamfleteket �rt �s hat�rozottan fell�pett a vir�gkor�t �l� rabszolga-kereskedelem ellen. Jelent�s r�sze volt William Wilberforce megt�r�s�ben, akit k�zvetlen�l hal�la el�tt is biztatott a rabszolgas�g elleni harcra, s aki a parlamentben el�rte a rabszolga-kereskedelem, majd a rabszolgas�g megsz�ntet�s�t. Wesley hatalmas befoly�s�t egyesek annak tulajdon�tott�k, hogy r�k�nyszer�tette m�sokra az akarat�t, ezt azonban els�sorban �ldozatos �s gyakran ellenfeleit is lehengerl� szeretet�vel �rte el. Maga sosem k�rkedett a teljes megszentel�d�s�vel (b�r azt feltehet�en az 1740-es �vek eleje t�j�n el�rte), s�t amikor 1753-ban s�lyosan megbetegedett, a k�vetkez� s�rfeliratot k�sz�tette el mag�nak: "Itt fekszik Wesley J�nosnak, e t�zb�l kikapott �sz�knek teste, aki �let�nek 51. �v�ben t�d�gyullad�sban halt meg, ad�ss�gait kifizetve 10 fontot sem hagyott maga ut�n, �s az�rt k�ny�r�g, hogy Isten irgalmas legyen hozz�, haszontalan szolg�j�hoz." Hal�la el�tt a pr�dik�torok 100 f�s konferenci�j�ra b�zta a metodist�k vezet�s�t, s ut�na azok kil�ptek az anglik�n egyh�zb�l, l�trehozva a m�ra 50 milli�sra n�tt (b�r t�bb �gra szakadt) metodista egyh�zat.

13. Hadd id�zzek most "A szolgas�g �s a fi�s�g szelleme" (The Spirit of Bondage and of Adoption) c. pr�dik�ci�j�b�l (IV.1.). "Megkaptad-e a fi�s�g Szellem�t, aki mindig �gy ki�lt: "Abb�, Atya!"? Vagy "a pokol tork�b�l"(v�. J�n 2,3), a b�sul�s �s a f�lelem terh�vel ki�ltasz Istenhez? Vagy idegenkedsz mindett�l, el sem tudod k�pzelni, mit akarok ezekkel mondani? Pog�ny, vedd le az �larcodat! Krisztust soha nem �lt�tted magadra! �llj el� fedetlen arccal! Tekints az �gre, �s ismerd el az �r�kk�n �r�kk� �l� el�tt, hogy nem illet meg t�ged semmi r�sz sem Isten fiai, sem pedig a szolg�i k�z�tt!

Ak�rki vagy: v�tkezel-e vagy nem? Ha igen, sz�nd�kosan vagy akaratlanul? Ak�r �gy, ak�r �gy v�tkezel, Isten megmondta, kit�l vagy: "Aki a b�nt cselekszi, az az �rd�gt�l van" (1Jn 3,8). Ha sz�nd�kosan teszed, h�s�ges szolg�ja vagy az �rd�gnek, �s bizton meg fog jutalmazni f�radoz�sod�rt. Ha akaratlanul teszed, akkor is a szolg�ja vagy. Isten szabad�tson meg t�ged a kezei k�z�l!

Harcolsz-e naponta minden b�n ellen? �s felett�bb diadalmaskodsz-e naponta? Akkor elismerem: Isten gyermeke vagy. �, �llj meg szil�rdan dics� szabads�godban! Vagy harcolsz, de nem diadalmaskodsz? Igyekszel gy�zni, de nem siker�l? Akkor m�g nem vagy Krisztusban h�v�, de folytasd, �s megismered az Urat. Vagy nem harcolsz egy�ltal�n, hanem k�nny�, rest, divatos �letet �lsz? �, hogy mered a Krisztus nev�t ajkadra venni? Hogy miattad k�romolj�k �t a pog�nyok k�z�tt? �bredj fel, aki alszol! H�vd seg�ts�g�l Istenedet, miel�tt a m�lys�g elnyelne!" (Pr�dik�ci�k I., 119. o. N�z�reti Egyh�z Alap�tv�ny, Budapest, 2001.)

14. Wesley sok�ig a lelk�szek n�tlens�ge mellett sz�llt s�kra, de id�vel megv�ltozott a v�lem�nye, s el�bb hajsz�l h�j�n h�zass�got k�t�tt Grace Murray-jel, aki v�g�l egyik bar�tj�nak feles�ge lett, majd m�sf�l �v m�lva, 1751 febru�rj�ban (47 �ves fejjel) el�g elhamarkodottan (alighanem csup�n egy-k�t h�t udvarl�s ut�n) elvette Molly Vazeille-t, a 4 gyermekes �zvegyet. 1751-ben �rta napl�j�ba (tal�n a j� feles�g mellett ellanyhult K�rolyra gondolva): "Nem �rtem, hogyan adhat sz�mot Istennek egy metodista pr�dik�tor, ha h�zasemberk�nt csak egyszer is kevesebbet pr�dik�l vagy utazik, mint n�tlen kor�ban. Bizony igaz: "akiknek van feles�g�k, �gy �ljenek, mintha nem volna"" (1Kor 7,29). � mindv�gig k�vette ezt az elvet, s m�r az esk�v�t k�vet� napokban t�rden �llva pr�dik�lt (mivel egy h�ttel kor�bban cs�ny�n meg�t�tte a bok�j�t), majd kb. k�t h�ttel k�s�bb (amikor j�rni m�g mindig nem tudott) egyed�l ellovagolt egy �tnapos konferenci�ra. Cs�ppet sem hozz�ill� t�rsa eleinte m�g elk�s�rte sz�mos �tj�ra, de k�s�bb elhideg�lt t�le, s�t eszel�s m�don f�lt�keny lett r�. Wesley-t legfeljebb csak az�rt hib�ztatj�k �letrajz�r�i (akik k�z�l L. Tyerman sz�mol be r�szletesen Wesley h�zass�g�r�l: "The Life and Times of the Rev. John Wesley, M.A.", Hodder & Stoughton, 1890, II. k�tet, 100-115. o.; megtekinthet� a reform�tus R�day K�nyvt�rban), hogy meleg hang� levelekben ny�jtott szellemi b�tor�t�st a t�rsas�gok n�h�ny n�i tagj�nak. Egy�bk�nt a legnagyobb szeretetet tan�s�totta feles�ge ir�nt akkor is, amikor az a tudta n�lk�l elvett, s�t kital�lt leveleket adott �t ellens�geinek �s jelentetett meg, hogy �t lej�rassa; alaptalanul azzal v�dolta �t, hogy K�roly feles�ge �vekig a szeret�je volt; gyakran 150 km-t utazott, hogy l�ssa, ki �l f�rje mellett a kocsiban; kb. 60 kil�s f�rj�t a haj�n�l fogva vonszolta a padl�n, �s kit�pte a haj�t. Feles�ge 1771. janu�rj�ban Wesley el�tt ismeretlen okb�l elment Newcastle-ba azzal az elhat�roz�ssal, hogy soha vissza nem t�r. "Nem hagytam el, nem k�ldtem el, nem h�vom vissza" - �rja Wesley a napl�j�ban. M�sf�l �v m�lva Newcastle-ba ment, �s feles�g�vel t�rt haza, de nem volt k�zt�k igazi b�kess�g. Gyermek�k nem sz�letett; feles�ge 1881-ben meghalt, s Wesley a temet�s�r�l is csak 1-2 nappal k�s�bb �rtes�lt. Felt�telezhet�, hogy Wesley Isten ir�nti odaad�sa akkor sem cs�kkent volna, ha egy "h�zis�rk�ny" helyett egy boldogabb h�zass�g finomabb k�s�rt�seivel kell szemben�znie; b�r � maga �gy v�lte, hogy Isten �ppen az ut�bbit�l akarta meg�vni h�zass�ga r�v�n.

15. V�g�l hadd foglalkozzak n�h�ny ellenvet�ssel, melyet a teljes megszentel�d�ssel szemben hoznak fel. A Jak 3,2 ("sokat v�tkez�nk mindny�jan") vagy �ltal�ban az emberekre vonatkozik (de nem a teljesen megszenteltekre; Wesley-nek is ez a v�lem�nye), vagy a b�n t�gabb, objekt�v meghat�roz�s�b�l indul ki. P�l az 1Kor 4,4-ben kijelenti: "semmi v�dat nem tudok �nmagamra mondani". Teh�t az a vallom�sa, hogy � a b�n�s�k k�zt az els�, nem felt�tlen�l jelenti azt, hogy �lland�an v�tkezett (ink�bb arr�l lehet sz�, hogy els�k�nt mag�r�l ismeri el, hogy b�n�s, vagyis v�tkezett; 1Tim 1,13kk). Az 1Kor 15,34-ben � is azt �rja: "Legyetek val�ban j�zanok, �s ne v�tkezzetek, mert n�melyek nem ismerik az Istent" (olvas�i k�z�l nyilv�n t�bben v�tkeztek, de ez nem t�rv�nyszer�; a kereszt�ny norma az, hogy az ember nem v�tkezik).

D�tum: October 4th 2005
Szerz�: Hargitai R�bert (k�ldte G