John Bunyan

(1638-1688)

John Bunyan 1628-ban sz�letett, Elstow-ban (Anglia). Sz�lei szeg�nyek voltak, de j� h�r�ek a faluban. Apja – Thomas Bunyan – �stfoltoz� volt. John sokat seg�tett apj�nak, �s k�zben sok rossz szok�st elsaj�t�tott: szitkoz�dott, k�romkodott, hazudozott. Minden gaz cs�nyben � volt a f�kolompos, viszont nincs okunk felt�telezni, hogy r�szeges vagy par�zna lett volna. Lelkiismerete sokszor nem hagyta �t nyugodni, �s gyakran �rezte (m�g vil�gi �letm�dj�ban), hogy Isten nem hagyta el �t. K�tszer majdnem v�zbe fulladt, katonakor�ban pedig egy goly� hal�losan megsebes�tette.

Val�szin�, hogy h�sz�ves kora k�r�l h�zasodott meg. Feles�g�vel annyira szeg�nyek voltak, hogy asztaluk se volt, �s felv�ltva ettek egy kan�llal. Viszont a l�ny �desapj�nak voltak kereszt�ny k�nyvei, amiket John sz�vesen olvasgatott. Ezek a k�nyvek fel�bresztett�k benne a v�gyat, hogy b�neit�l megszabadulhatna.

Egyszer egy vas�rnapi pr�dik�ci� meg�rintette, de m�r aznap elment j�tszani t�rsaival (t�ncolni), azonban j�t�k k�zben „egy �gi hang csend�lt fel lelkemben - �rja John – amely �gy sz�lt: ”Lemondasz-e a b�neidr�l, hogy bemehess a mennybe, vagy ragaszkodol b�neidhez, �s a poklot v�lasztod?” E bels� hangt�l megd�bbenve botomat a f�ldre ejtettem, az �gre tekintettem, s �gy tetszett nekem, mintha lelki szemeimmel az �r J�zust l�tn�m, aki szomor�an n�zett le r�m.” Ezek ut�n m�gis arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy neki m�r k�s� a mennybe jutni, �gy legal�bb ki�lvezi e vil�g gy�ny�reit, b�neit.

Egyszer amint k�romkodott az utc�n egy rosszh�r� szem�ly kisz�lt neki, hogy ilyen istentelen embert m�g nem l�tott, s hogy az eg�sz v�rosi ifj�s�g �rtalm�ra van. Ezek ut�n Bunyan elhat�rozta, hogy leszokik a k�romkod�sr�l �s az esk�d�z�sr�l. Nagy nehezen, de siker�lt neki. Elkezdett Bibli�t olvasni, �s a t�zparancsolat megtart�s�t az �dv�ss�g megszerz�s�vel tette egyenl�v�. Lassan, �s nehezen leszokott a t�ncol�sr�l is. Ezek miatt csod�lkoztak a v�rosban, �s dics�rt�k �t. Bunyannak ez tetszett, ez�rt �gy tett, hogy az emberek l�ss�k, �s magasztalj�k �t. Ek�zben azt hitte, hogy Isten is meg van el�gedve vele, �m J�zus Krisztust m�g nem ismerte, �s �dv�ss�g�t is maga akarta megszerezni. Isten n�h�ny szeg�ny asszonyt haszn�lt fel, hogy megnyissa Bunyan szemeit. Az asszonyok az �r�m�kr�l, b�kess�g�kr�l, �jj�sz�let�s�kr�l, k�s�rt�seikr�l, vigasztal�sukr�l besz�lgettek, ami Bunyan sz�m�ra egy teljesen m�sfajta kereszt�nys�g volt. Min�l t�bbsz�r besz�lgetett ezekkel az asszonyokkal, ann�l ink�bb megismerte a maga lelki �llapot�t, �dv�ss�ge �lete f� c�lja lett, r�ad�sul a Bibli�t is nagy �r�mmel kezdte el olvasni. Ennek ellen�re hossz� id� telt el im�dkoz�ssal, m�g megtal�lta a b�kess�get. 1653-ban megkeresztelkedett, �s a bedfordi gy�lekezet tagja lett.

1650-ben �s 54-ben sz�letett k�t gyermeke, M�ria �s Erzs�bet. 1655-ben Bedfordba k�lt�z�tt, �s diak�nus lett. Ekkort�jt halt meg feles�ge, illetve bar�tja, Gifford lelkip�sztor.Ebben az �vben – 28 �vesen - kezdi el Bunyan az Ig�t hirdetni. Meggy�z�d�ssel besz�lt J�zus megv�lt� erej�r�l, �s mind h�resebb lett, sereglettek k�r�je a t�megek. Mivel k�zben �stfoltoz� mesters�g�t is folytatta, sok helyen j�rt �s mindenf�le helyen pr�dik�lt: erd�n, mez�n, cs�rben �s n�ha templomban. Persze sok pap megvetette, �s �ld�zt�k, mint szekt�skod�, �s �jrakeresztel� pr�dik�tort.

1660 okt�ber elej�n kiadtak egy rendeletet, miszerint nyilv�nos istentiszteletre n�zve az angol �llamegyh�z liturgi�ja k�telez�. Bunyan nem gondolta, hogy ez r� is vonatkozik, �s mikor november 12-�n a Lower Samsell nev� faluban pr�dik�lt, istentisztelet k�zben elfogt�k. 12 �vig raboskodott a b�rt�nben, mert nem �g�rte meg, hogy nem pr�dik�l, ha kiengedik. A b�rt�nben viszont volt alkalma lelkip�sztori tev�kenys�gekre. �rt k�nyveket is a fogh�zban t�lt�tt �vei alatt. Miut�n kiengedt�k, nemsok�ra �jra bez�rt�k 6 �vre.

Bunyan egy�bk�nt term�keny �r� volt: N�h�ny evangy�liumi igazs�g magyar�zata, A b�ke evangy�liuma, A szent h�bor�, A zar�ndok �tja, Badman �lete �s hal�la, �s m�g sok m�s k�nyv szerz�je.

B�rt�nb�ntet�se ut�n �jra Bedrordban lett lelkip�sztor, eg�szen hal�l�ig. K�rv�nyben k�rte – �s meg is kapta – hogy Bedford gr�fs�gban, �s a szomsz�dos gr�fs�gokban az igehirdet�st, �s a szabad gy�lekez�st engedj�k meg. H�re nagyon nagy volt. Londonban egy h�tk�znap reggeli �hitaton 1200, egy vas�rnapi istentiszteleten 3000 hallgat�ja volt! Gyakran pr�dik�lt nagyrang� emberek, londoni keresked�k, el�kel� t�rsas�g el�tt. Egyszer m�g ellens�geinek siker�lt b�rt�nbe vetni�k, de tekint�lyes emberek k�zbenj�r�s�val kijutott onnan.

1688 augusztus 31-�n halt meg.

D�tum: October 22nd 2005
Szerz�: P.Szab� Barnab�s