/Az agyvel�- �s agyh�rtyagyullad�s/

Kiv�lt� okok - Fajt�i - Megel�z�s

A fert�z�sek minden szerv�nket megt�madhatj�k: leggyakoribb a l�gutak megbeteged�se (n�tha, torokgyullad�s, h�rghurut, t�d�gyullad�s stb.), a b�lfert�z�s, a h�gyutak gyullad�sa (h�lyaghurut vesemedence-gyullad�s), de apr�bb szervek, mint pl. az epe vagy a k�t�h�rtya fert�z�d�se is kellemetlen panaszokat v�lt ki. Mind k�z�l azonban a legs�lyosabb az agy fert�z�sek k�vetkezt�ben l�trej�v� gyullad�sa, amely ak�r hal�los is lehet, de m�g manaps�g is sokszor csak maradv�nyt�netekkel gy�gyul.

A k�zponti idegrendszer fert�z�seit okozhatj�k mind bakt�riumok, mind v�rusok. Hogyan jutnak el az agyhoz? Leggyakrabban a v�r�ram �tj�n, de a k�zvetlen k�rnyezetb�l (p�ld�ul k�z�pf�lgyullad�s) is �tterjedhetnek.

L�teznek olyan v�rusok, amelyek kifejezetten csak az idegrendszert t�madj�k meg, ilyen a kullancs �ltal terjesztett agyvel�gyullad�s v�rusa is. A fert�z�s m�sik fajt�ja – s ez egy�b szervi t�netek mellett agyh�rtyagyullad�st is okoz – a mumpsz v�rusa, amely a f�lt�mirigy megduzzad�sa mellett n�ha m�g a k�zponti idegrendszer gyullad�sos t�neteit is kiv�ltja. M�s szervekben is okozhatnak gyullad�st a bakt�riumok, de ha az agyhoz hozz�f�rnek (valamilyen s�r�l�s, v�dekez�sbeni k�rosod�s miatt), akkor ott is gyullad�sos t�netek�i v�ltanak ki.

A k�zponti idegrendszer (az agy) gyullad�s�nak k�t fajt�j�t k�l�n�thetj�k el: az egyikben az agyat k�r�lvev� h�rtya gyullad be (agyh�rtyagyullad�s), s az agy�llom�ny maga csak n�mileg �rintett, a m�sik az agyvel� gyullad�sa; ezt szinte mindig v�rusok okozz�k. A k�tf�le betegs�g klinikai t�netei igen hasonl�ak, csak a r�szletes k�rh�zi vizsg�lat tud k�l�nbs�get tenni k�z�tt�k.

Igen jellegzetes a betegs�g kezdet�n a l�z, fejf�j�s jelentkez�se, a betegek sokszor h�nynak, egyre elesettebb� v�lnak, tudatuk zavart lesz, az epilepszi�hoz hasonl� idegrendszeri g�rcs�k jelentkezhetnek. Min�l hamarabb ker�l orvoshoz a beteg, min�l kor�bban el tudjuk kezdeni a kezel�st, ann�l jobbak az es�lyek a t�netmentes felgy�gyul�sra. Maradv�nyt�netek lehetnek a s�kets�g vagy a nagyothall�s, epilepszi�s g�rcs�k, szellemi fejl�d�sben val� visszamarad�s, stb.

Az orvosok t�rekednek a megel�z�sre is. Az agyh�rtyagyullad�s egyik k�rokoz�ja, a Haemophilus influensae ellen v�d az a k�telez� v�d�olt�s, melyet a csecsem�k 2, 3, 4, 18 h�napos korukban kapnak. A m�sik k�rhet� v�d�olt�s a kullancs �ltal terjesztett agyvel�gyullad�s v�rusfert�z�se ellen v�d, s mind gyermekeknek, mind feln�tteknek rendelkez�s�re �ll. Ezt az olt�st azoknak �rdemes beadatni, akik gyakran j�rnak kir�ndulni, vagy olyan helyen �lnek, dolgoznak, ahol fokozott a kullancsvesz�ly (erd�, bokros ter�let sok apr� vad�llattal, birk�kkal). M�g �gy is vesz�lyes a kullancscs�p�s, mert �ltala ezen a v�ruson k�v�l legal�bb h�romf�le tov�bbi k�rokoz� juthat szervezet�nkbe, amelyek b�r-, l�g�ti, �z�leti �s m�s jelleg� idegrendszeri panaszokat okozhatnak.

Dr. Hidv�gi Edit