T�rsadalmi-helyzet-f�gg� �reged�s

Az als�bb szoci�lis oszt�lyok tagjai biol�giailag id�sebbnek sz�m�tanak, mint magasabb t�rsadalmi oszt�lyba tartoz� kort�rsaik – �ll�tja egy kutat�s. Az 1552 �nk�ntes bevon�s�val k�sz�lt felm�r�s szerint az alacsonyabb szocio�kon�miai st�tusz az �reged�s folyamat�t mintegy h�t �vvel gyors�tja fel.

A szoci�lis �s gazdas�gi helyzet nagy hat�ssal van az eg�szs�gi �llapotra, kor�bbi kutat�sok szerint a rosszabb st�tusz bizony�that�an – negat�v ir�nyban – �sszef�gg bizonyos betegs�gek kock�zat�val, a gyermekhal�loz�ssal �s a v�rhat� �lettartammal. A jelen kutat�s arra vil�g�t r�, milyen hat�ssal van az �reged�s folymat�ra.

Az USA- �s egyes�lt kir�lys�gbeli kutat�k a DNS telomernek nevezett szakasz�t vizsg�lt�k, melyr�l azt gondolj�k, hogy �sszef�gg�sben van az ember biol�giai kor�val. A vizsg�lat sor�n a kutat�k �sszehasonl�tott�k az �nk�ntes r�sztvev�k szoci�lis helyzet�t �s a DNS-�kben tal�lhat� telomerek �tlagos hossz�t.

A telomerek a DNS-l�ncolatok ism�tl�d� szakaszai, melyek a kromosz�m�k v�g�n tal�lhat�k, �s a k�rosod�st�l �vj�k azokat. Az �reged�s folyam�n a telomerek egyre r�videbbekk� v�lnak, �s ezzel egy�tt egyre hajlamosabb� is a k�rosod�sra illetve a pusztul�sra – vagyis a betegs�gek �s a hal�l okoz�ira. E tulajdons�gaik miatt a telomerek hossz�t bizonyos kutat�sokban a biol�giai �reged�s meghat�roz�s�ra haszn�lj�k.

A kutat�csoport �ltal egy kor�bban v�gzett vizsg�lat szerint a r�videbb telomerhossz�s�g �sszef�gg a t�ls�llyal �s a doh�nyz�ssal, ez�rt a mostani kutat�s sor�n a n�i r�sztvev�k adatai k�z�l figyelembe vettek olyan fontos t�nyez�ket is, mint a testt�megindex, vagy a doh�nyz�si �s sportol�si szok�sok. Az adatok �sszevet�se ut�n a kutat�k azt tapasztalt�k, hogy a szoci�lis helyzet �s a telomerek hossza k�z�tt egy�rtelm� �sszef�gg�s mutathat� ki.

A n�i r�sztvev�k (akiknek �tlag�letkora egy�bk�nt 46 �v volt) adatainak vizsg�lata azt mutatta, hogy a legalacsonyab, munk�soszt�lybeli, �s a legmagasabb, iskol�zott oszt�lybeli n�k telomereinek hossza k�zti k�l�nbs�g h�t biol�giai �vnek felelt meg – vagyis a t�rsadalmi rangl�tra als�bb r�sz�n �l� n�k h�t �vvel sz�m�tanak id�sebbnek, mint azonos �letkor�, �m t�rsadalmilag sokkal kedvez�bb helyzetben �l� nemt�rsaik.

Ahhoz, hogy ellen�rizz�k, mindez nem genetikai okokra vezethet� vissza, a kutat�k tov�bbi vizsg�latnak vetettek al� 17, egypet�j� n� ikerp�rt, akik a kutat�s idej�n m�r k�l�nb�z� szocio�konomikus k�r�lm�nyek k�zt �ltek. Az eredm�nyek meger�s�tett�k a kor�bbi megfigyel�st: az ikerp�rok fels�bb szoci�lis oszt�lyban �l� tagjain�l a telomerek hossza szignifik�nsan hosszabb volt, mint alacsonyabb oszt�lyban �l� testv�reikn�l – ez �vekre �tsz�m�tva k�r�lbel�l kilenc �vet jelent.

A kutat�k szerint a jelens�g�rt az alacsonyabb szoci�lis st�tusszal egy�tt j�r� stressz okolhat�.