Az ismeretlen Newton
M�gus vagy pr�f�ta volt a nagy tud�s?

Meglehet, a tudom�ny a nagy londoni pestisj�rv�nynak k�sz�nheti a gravit�ci� felfedez�s�t. A rettegett k�r miatt 1666-ban bez�rt�k a Cambridge-i Egyetemet. A tan�rokat �s di�kokat vid�kre k�ldt�k, �gy ker�lt Isaac Newton is haza, Lincolnshire-be, a csal�di birtokra. A kertben almaf�k n�ttek, �s a folytat�st m�r minden kisdi�k f�jja… Azt azonban csak az elm�lt �vtizedekben k�zz�tett, kor�bban az �r�k�s�k mag�narch�vumaiban rejt�z� k�ziratokb�l tudjuk, hogy Newton a fizika, matematika vagy a f�nytan t�rv�nyeinek tanulm�nyoz�s�n�l sokkal fontosabbnak tartotta a Biblia k�nyveinek – k�l�n�sen a pr�f�t�k �r�sainak – a tanulm�nyoz�s�t. M�sok – p�ld�ul a vil�gh�r� �r�, Dan Brown – szerint azonban Newtont m�gsem a teol�gia, hanem az alk�mia �s a r�zsakeresztesek titkos tudom�nya �rdekelte. Egy dolog biztos: Sir Isaac Newton �letrajz�t a 21. sz�zadban �jra kell �rni.

„M�lyen hiszem, hogy a Biblia Isten Ig�je, amelyet ihletett emberek �rtak le. Mindennap olvasom a Bibli�t” – olvashat� Newton egyik – csup�n az 1990-es �vekben nyilv�noss�gra ker�lt – level�ben. Az �letrajz�r�k eg�szen a 20. sz�zadig nem �rtett�k, hogy mivel foglalkozott �lete nagy r�sz�ben az angol fizikus. K�zel h�romsz�z �ven kereszt�l – egy kiv�tellel – Newtonnak csup�n a term�szettudom�nyos kutat�sair�l sz�l� �r�sai jelentek meg nyomtat�sban, az ezekn�l j�val terjedelmesebb kiadatlan k�ziratokr�l m�g a szakemberek sem tudt�k, hogy mir�l sz�lnak. A titokzatos k�tetekr�l k�l�nb�z� legend�k sz�lettek, �m az �r�k�s�k f�ltve �rizt�k a dokumentumokat. Csup�n 1936-ban bukkant fel a londoni Sotheby’s m�kincs�rver�s�n t�bb l�da Newton-k�zirat, de sok�ig az �j tulajdonos sem enged�lyezte a kutat�knak az iratok tanulm�nyoz�s�t. V�g�l 1991-ben mikrofilmen az anyag egy r�sz�t k�zz�tett�k, ami kisebb fajta sokkot v�ltott ki a tudom�nyos k�zv�lem�nyben. Kider�lt: a vil�gh�r� fizikus �let�nek nagy r�sz�t nem a term�szet t�rv�nyeinek tanulm�nyoz�s�val t�lt�tte.

A l�that�n t�li tud�s

Isaac Newton sz�m�ra az els� csoda az volt, hogy megsz�lethetett. Korasz�l�ttk�nt j�tt a vil�gra 1643-ban, olyan t�r�kenyen, hogy �letben marad�s�ra senki nem sz�m�tott. „Elf�rt volna egy negyedgallonos (kb. egyliteres) ed�nyben” – �gy eml�kezett vissza k�s�bb anyja az �jsz�l�ttre. R�ad�sul apja, akit szint�n Isaacnak h�vtak, h�rom h�nappal a vil�graj�vetele el�tt az angol polg�rh�bor�ban meghalt. A kisfi� �letben maradt, de anyj�t sem sokat l�thatta, mivel az hamarosan �jrah�zasodott, �s gyermek�t a nagysz�l�kn�l hagyta vid�ken. Lelkiismeretes gondvisel�i kit�n� iskol�kba �ratt�k, ahol hamar felfigyeltek tehets�g�re. Isaac tizennyolc �vesen Cambridge-be ker�lt, ahol els� tudom�nyos felfedez�sei is sz�lettek. Itt alkotta meg korszakalkot� t�rv�nyeit is a gravit�ci�r�l, a f�ny term�szet�r�l, �s itt k�sz�tette el kora leg�lesebb teleszk�pj�t.
Newton �rdekl�d�se azonban harminc�ves kor�t�l kezdve egyre ink�bb a l�that� vil�gon t�li igazs�g megismer�s�re ir�nyult. Nem el�g�tette ki a fizikai t�rv�nyszer�s�gek mind pontosabb le�r�sa, sem az, hogy ezekkel m�r fiatalon h�rnevet �s nemzetk�zi elismer�st szerzett mag�nak. Mint �rta: „A gravit�ci� magyar�zatot ad a bolyg�k mozg�s�ra, de nem v�laszol arra a k�rd�sre, hogy ki hozta mozg�sba azokat. Isten az, aki mindent ir�ny�t, �s mindent tud, ami van vagy megtehet� a vil�gon.”
Idej�nek nagy r�sz�t ett�l kezdve a Biblia k�nyveinek �s a korai egyh�zaty�k �r�sainak szentelte, amelyeket eredeti nyelven tanulm�nyozott. �r�sai alapj�n �gy t�nik, hogy hossz� �lete sor�n kora egyik legalaposabb exeg�t�j�v� v�lt, �m az elvont teol�giai elm�letekn�l jobban foglalkoztatta az, hogy meg�rtse: a bibliai pr�f�ci�k alapj�n milyen j�v� v�r az emberis�gre. Azt vallotta, hogy „az igazi egyh�z alapvet� jellemvon�sa, hogy figyel a pr�f�t�kra, mivel Isten az�rt adta a pr�f�ci�kat, hogy az utols� napokban a b�lcsek meg�rts�k azokat…”

A birodalmak j�v�j�r�l

Newton eszkatol�giai �r�sai k�z�l a legjelent�sebb az �sz�vets�gi D�niel pr�f�ta k�nyv�r�l �s az �jsz�vets�gi Jelen�sek k�nyv�r�l k�sz�tett p�rhuzamos elemz�se. (Observations Upon the Prophecies of Daniel and the Apocalypse of St. John – �szrev�telek D�niel pr�f�ci�ir�l �s Szt. J�nos Apokalipszis�r�l – megjelent Newton hal�la ut�n, 1733-ban.)
A fizikus a Szent�r�s sz�veg�t sz� szerint �rtelmezte, de �gy v�lte, hogy a pr�f�t�k �ltal haszn�lt k�pes besz�d pontos meg�rt�s�hez elm�ly�lt tanulm�nyoz�s sz�ks�ges. Newton szerint a D�niel pr�f�ta k�nyv�ben feljegyzett l�tom�sok az emberi t�rt�nelem – els�sorban a nagy vil�gbirodalmak – felemelked�s�t �s buk�s�t v�zolj�k fel, eg�szen addig a korig, amikor az „Ember Fia”, a Messi�s visszat�r a f�ldre, hogy megalap�tsa ezer�ves f�ldi kir�lys�g�t.
Az �szrev�telekben le�rt �rtelmez�si rendszer k�tsz�z �vvel megel�zte a 19. �s 20. sz�zadi protest�ns bibliakutat�k m�dszer�t. „D�niel pr�f�ci�i mind egym�shoz kapcsol�dnak, mintha egy ugyanazon �ltal�nos j�vend�l�snek lenn�nek a r�szei, amelyek t�bb szakaszban bontakoznak ki. Az els�t a legk�nnyebb meg�rteni, �s minden k�vetkez� pr�f�cia hozz�ad valami �jat az el�z�kh�z.” (�szrev�telek, III. fejezet)
Newton �gy v�lte, hogy a D�niel k�nyv�ben szerepl� k�pek – a Nabukodonozor �lm�ban l�tott szobor �s a pr�f�ta �ltal l�tom�sban megfigyelt �llatk�pek – n�gy egym�st k�vet� birodalmat jelk�peznek. „A k�ldeusok �s az assz�rok m�g az els� �llatk�phez tartoznak. A m�dek �s a perzs�k a m�sodikhoz. Maked�nia, G�r�gorsz�g, Tr�kia, Kis�zsia, Sz�ria �s Egyiptom a harmadikhoz, m�g az eur�pai birodalmak, amelyek G�r�gorsz�gt�l nyugatra vannak, jelentik a negyedik �llat k�p�t.” A tud�s szerint a negyedik birodalom R�ma �s az �r�k�be l�p� r�mai egyh�z �ltal uralt Latin Birodalom orsz�gai. (Ez ut�bbiak k�z� sorolta egy�bk�nt a Magyar Kir�lys�got, amelyet a hunok �s avarok ut�dorsz�g�nak tekintett. �rtelmez�s�ben a Hun-Avaria n�vb�l lett ut�bb Hungaria.)

A R�m�t�l elszakadt Angli�ban Newton v�lem�nye a katolikus egyh�zr�l kor�ntsem volt meglep�: „a halottakhoz t�rt�n� k�zbenj�r�s �s a k�pek im�d�sa” miatt a Jelen�sek k�nyv�nek Nagy Babilonj�val azonos�totta R�m�t, amelynek az �t�lete m�g a Messi�s visszaj�vetele el�tt be fog teljesedni.
Az �szrev�telek sz�mos m�s �rdekess�get is tartalmaz, ebben sz�m�totta ki p�ld�ul Newton J�zus Krisztus megfesz�t�s�nek legval�sz�n�bb d�tum�t, amelyet i.sz. 33-ra tett. Az eredm�nyre J�zus �let�nek �s szolg�lat�nak az evang�liumokban feljegyzett esem�nyeit kronologikusan elrendezve jutott.
Newton �vott ugyanakkor att�l, hogy a pr�f�tai sz�vegeket b�rki is – t�relmetlens�gb�l �s hi�baval� k�v�ncsis�gb�l – a „vil�gv�ge” d�tum�nak a meghat�roz�s�ra pr�b�lja felhaszn�lni. Igaz, � maga k�t �r�s�ban is tett utal�st arra, hogy sz�m�t�sai szerint a Messi�s visszaj�vetele a 21. sz�zadra eshet. 2003-ban a londoni The Daily Telegraph c�moldal�n, szenz�ci�k�nt t�lalta a h�rt, miszerint „Newton 2060-ra j�vend�lte a vil�gv�g�t”. A bejelent�s egy �j k�zirat felbukkan�sa nyom�n kapott nyilv�noss�got, �s a h�rt vil�gszerte �tvett�k az �js�gok. 2060 val�ban szerepel Newton �r�saiban, mint egy lehets�ges d�tum, amikor az utols� id�k apokaliptikus esem�nyei bek�vetkezhetnek. A fizikus arra alapozta k�vetkeztet�s�t, hogy szerinte i.sz. 800-ban, Nagy K�roly p�pai megkoron�z�s�val szakadt el a r�mai egyh�z v�gleg az igazs�gt�l, �s ehhez D�nielre hivatkozva hozz�adott egy 1260 �v hossz�s�g� id�szakot, �gy j�tt ki a 2060-as d�tum. Newton azonban azt �rta, hogy ez csup�n felt�telez�s r�sz�r�l, de t�ny, � maga nem sz�m�tott arra, hogy �let�ben vagy ak�r az azt k�vet� egy-k�t �vsz�zadban el�rkezne az utols� pr�f�tai kor.

A Newton-vita

Newton kiadatlan �r�sainak a megjelen�se �ta tart a vita: a tud�s a fundamentalista Biblia-�rtelmez�s el�fut�ra volt-e, vagy – mint m�s �r�saib�l sejteni lehet – �rdekl�d�se a kereszt�nys�g �ltal elutas�tott titkos tudom�nyokra is ir�nyult. Egyes kutat�k szerint teol�giai �rtelemben eretnek is volt, mivel �ll�t�lag elutas�totta a Szenth�roms�got. Dan Brown bestseller�ben, a Da Vinci-k�dban Sir Isaac Newtont Leonardo egyik ut�djak�nt eml�tette, mint aki a Sion Rendh�z okkultista-szabadk�m�ves titkos t�rsas�g nagymestere volt.
T�ny, hogy Newton k�ziratai k�z�tt t�bb k�tet foglalkozik alk�miai kutat�saival. Az �letrajz�r�k szerint a tud�s egy cambridge-i fizikus-alkimista, Henry More hat�s�ra kezdett el k�s�rletezni az elemek �talak�t�s�nak titkos praktik�ival. A dokumentumok alapj�n egy id� ut�n felhagyott az alk�mi�val, igaz, pr�b�lkoz�sainak s�lyos k�vetkezm�nye lett, mivel higanym�rgez�st szenvedett �s ideg�sszeroppan�s is �rte, ami �let�nek utols� �vtizedeire r�nyomta a b�lyeg�t. K�s�i �r�saiban hat�rozottan elutas�totta a gnoszticizmust �s a kabbalizmust, „antikrisztusoknak” nevezve azok alap�t�it.
A szabadk�m�ves-r�zsakeresztes tags�gr�l sz�l� felt�telez�sek alapja val�sz�n�leg az, hogy Newton 1703-t�l hal�l�ig, 1727-ig a Kir�lyi Akad�mia eln�ke volt. A tud�s test�let tagjai k�z�tt sokan ny�ltan a szabadk�m�ves p�holyok tagjai voltak, �m Newton tags�g�ra eddig nem tal�ltak bizony�t�kot. Az eur�pai uralkod�h�zak egyes�t�s�re t�rekv� Sion Rendh�z k�r�li legend�k alapja pedig egy hamis�tv�ny, amelyet a hetvenes �vekben gy�rtott egy francia m�rn�k, Pierre Plantard, aki mag�r�l azt �ll�totta, hogy a Bourbon kir�lyi tr�n jogos �r�k�se.
A vit�t kor�ntsem tekinthetj�k lez�rtnak, hiszen sz�mos k�ziratot �riznek m�g a mag�narch�vumok. Lehet, hogy Anna kir�lyn� volt a legel�rel�t�bb, aki 1705-ben lovagi c�met aj�nd�kozott Newtonnak. Az uralkod� ugyanis nem tudom�nyos vagy egy�b eredm�nyei�rt �t�tte lovagg�, hanem mert Sir Isaac Newtonnak �fels�ge p�nz�gyminiszterek�nt (merthogy �veken �t ezt a posztot is bet�lt�tte a sokoldal� tud�s) siker�lt lelepleznie �s bit�f�ra juttatnia kora legnagyobb �rmehamis�t�it.

Newton almaf�j�nak m�sa Lincolnshire-ben