K�zeledik az influenzaszezon: a hirtelen kit�r� – �ltal�ban 6-8 h�tig tart� j�rv�nyok az �szaki f�ltek�n z�mmel okt�bert�l �prilisig, a d�lin pedig �prilist�l szeptemberig jelentkeznek.

Az influenza olyan, v�rusok �tj�n terjed� betegs�g, melynek k�rokoz�i – az influenzav�rusok – els�sorban a fels� �s als� l�gutakat, az orrot, a torkot, a t�d�t, a mandul�kat �s a k�z�pf�let fert�zik meg. A

A betegs�get okoz� v�rusnak h�rom szerot�pusa van: A, B �s C v�rusok. A leggyakrabban el�fordul� t�rzs az A t�pus�, ez okozza a legvesz�lyesebb helyi �s vil�gj�rv�nyokat, �s az emberen k�v�l n�h�ny �llatfajt is megfert�zhet (pl. sert�st, lovat, sz�rnyasokat). A B t�pus kiz�r�lag embereket beteg�thet meg, s �ltal�ban kisebb helyei j�rv�nyok�rt tehet� felel�ss�, m�g a C t�pus� fert�z�s csak ritk�bban, egyedi esetekben mutathat� ki.

Az influenzav�rusok annak k�sz�nhetik vesz�lyess�g�ket, hogy folyamatos v�ltoz�sban vannak. Ez sz�munkra annyit jelent, hogy a kapott v�d�olt�s csak a v�rus azon form�j�val szemben ny�jt v�delmet, amellyel szemben a vakcin�t kifejlesztett�k. (M�s v�rusok eset�ben el�g lehet egyetlen olt�s is az eg�sz �letre sz�l� v�delemhez, pl. a b�r�nyhiml� eset�ben.) �pp emiatt az adott �vben az el�z� �vi v�d�olt�s m�r nem ny�jt v�delmet, az olt�st teh�t �vente kell ism�telni.

Hogy m�gis k�pesek vagyunk minden �vben vakcin�t k�sz�teni az �j strukt�r�j� v�russal szemben, az annak k�sz�nhet�, hogy a v�rus bizonyos r�szei csak lassan �s kis m�rt�kben v�ltoznak meg egyik �vr�l a m�sikra.

Az influenzav�rusok cseppfert�z�s �tj�n terjednek – a k�h�g�skor, t�ssz�g�skor a leveg�be ker�l� apr� ny�lcseppekben utazva jutnak el a k�vetkez� �ldozatig. A bel�legzett k�rokoz�k ezt k�vet�en a l�gutak teljes hossz�ban, vagyis az orrban, a k�z�pf�lben, a torokban is a t�d�ben telepednek meg, ahol r�vid id�n bel�l gyors szaporod�snak indulnak. A betegs�g lappang�si ideje 18-72 �ra, ezalatt a fert�z�tt szem�ly m�r maga is terjeszti a v�rust.

Sokan �sszekeverik a k�t betegs�get, s azt gondolj�k, hogy az influenza csak valamif�le komolyabb megh�l�s, amit nem kell kezelni, pl�ne nem szabads�got kivenni miatta. Nagy t�ved�s! A k�nnyebb �sszehasonl�t�s v�gett t�bl�zatban foglaltuk �ssze az influenza �s a k�z�ns�ges megf�z�s vagy n�tha k�z�tti elt�r�seket.

Az egyik legfontosabb �rv amellett, hogy komolyan vegy�k az influenz�t, a sz�v�dm�nyek kialakul�s�nak vesz�lye. Ezek k�z�l is legfontosabb a t�d�gyullad�s, amely legt�bbsz�r v�rusos eredet�, �s ink�bb a fiatal feln�tteket vesz�lyezteti. A betegs�g lefoly�sa olykor s�lyos, �s intenz�v ell�t�st ig�nyel, �m ez szerencs�re ritka.

A bakteri�lis fel�lfert�z�sb�l ered� t�d�gyullad�s ink�bb az id�sebb koroszt�lyt fenyegeti, �s az influenza okozta hal�lesetek is t�bbnyire e sz�v�dm�ny kialakul�s�nak k�vetkezt�ben fordulnak el�. A kezel�st �ltal�ban antibiotikumokkal v�gzik. A sz�v�dm�nyek kialakul�s�nak elker�l�se �rdek�ben ez�rt elengedhetetlen, hogy a beteg �gynyugalomban v�rja a gy�gyul�st, �s ne pr�b�lja meg l�bon kihordani a betegs�get.

Az influenzav�rusok term�szetesen sokkal hat�konyabbak a legyeng�lt immunrendszerrel szemben, ez�rt ha igyeksz�nk azt karbantartani, valamivel nagyobb es�llyel �sszuk meg a szezont fert�z�s n�lk�l. A fokozott C-vitamin-bevitel, illetve a savany� k�poszta, a fokhagyma �s a v�r�shagyma, a gy�m�lcs�k k�z�l a citrom, a narancs, a grapefruit �s az alma fogyaszt�sa seg�t meg�vni eg�szs�g�nket.

Gyakrabban mossunk kezet, mert a beteg emberek �ltal szertesz�t sz�rt v�rusok ott lehetnek minden k�zhaszn�lat� t�rgyon, �s ha azokat megfogjuk, majd a sz�nkhoz emelj�k a kez�nket, azzal m�ris szabad utat engedt�nk a v�rusok t�mad�s�nak. Ha m�r megkaptuk az influenz�t, a k�l�nb�z� immuner�s�t�k mellett t�neti szerek kombin�ci�j�t �rdemes haszn�lni. A leghat�sosabb v�delem az influenza ellen azonban a v�d�olt�s.

A szorgosan szedett vitaminokn�l �s a sz�ks�ges el�vigy�zatoss�gn�l nagyobb v�delmet ny�jtanak a h�ziorvosokn�l, illetve a patik�kban beszerezhet�, fert�z�s elleni olt�anyagok. A vakcin�t a kell� v�detts�g kialakul�s�hoz az adott influenzaszezont megel�z� 1-3 h�napban kell beadni, melynek k�vetkezt�ben a v�russal szembeni ellen�ll� k�pess�g mintegy k�t h�t alatt alakul ki. A j�rv�ny k�zeledt�vel a v�d�olt�s bead�s�t m�r nem nagyon javasolj�k a szakemberek, ugyanis az esetlegesen lappang� fert�z�sbe nem szerencs�s beoltani a vakcin�t.

A vakcin�ci� folyt�n olykor enyh�bb mell�khat�sok fell�phetnek, pl. az injekci� hely�n enyhe, k�t napon be�l elm�l� b�rp�r, r�vid ideig tart� h�emelked�s, illetve m�rs�kelt, influenza-szer� t�netek szint�n el�fordulhatnak. A nem k�v�nt allergi�s reakci�k elker�l�s�hez tiszt�zni kell az orvossal egy esetleges toj�s�rz�kenys�g megl�t�t is, mivel a vakcin�k k�sz�t�se sor�n ty�ktoj�st is felhaszn�lhatnak. A v�d�olt�s hat�konys�ga �ltal�ban 85-90%-os, ami azonban er�sen f�gg az �letkort�l �s a beoltott immunrendszer�nek �ltal�nos �llapot�t�l.