Nagyon szep bizonysag olvassatok el ti is.

Ha k�t ismer�s ember �sszetal�lkozik valahol, rendszerint a k�sz�n�s ut�n az az els� k�rd�s: hogy vagy? - mire rendszerint k�tf�le v�lasz �rkezik.
Az egyik: k�sz�n�m, j�l, - jelezve, hogy egy�ltal�n nem vagyok j�l, de mi k�z�d hozz�?
A m�sik v�lasz pedig v�ge-nincs panasz-�radat. Itt f�j, ott f�j, ez a baj, az a gond, ilyen szem�t ez a vil�g, m�r �lni sem �rdemes, neh�z az �let, �gy van, stb. stb.
/Ritk�n, esetleg van, aki dicsekszik, had pukkadjon meg a m�sik az irigys�gt�l!/
Az els� esetben felsz�nes lesz a t�rsalg�s, a m�sodik esetben �gy n�z ki, bizalmas a viszony, m�gis p�r perc m�lva vagy unottan hallgatj�k a panaszkod�t, vagy versenyeznek egym�ssal, kinek f�j jobban, kinek nagyobb a nyomora.
A panaszkod�k sor�ba �n is be�llhatn�k. A helyzetemb�l ad�d�an ki vagyok szolg�ltatva a k�rnyezetemnek, nem a legide�lisabbak a k�r�lm�nyeim. nem vagyok gazdag sem, el�g lapos a zsebem, nem sok mindenre futja bel�le. DE tudom, vannak n�lam rosszabb helyzetben, rosszabb k�r�lm�nyek k�z�tt �l�k is, �s ezt n�zve m�r csak h�l�kat adhatok Istennek, az�rt, ami van.
Ha azt n�zem, mi mindent szeretn�k a saj�tomnak tudni, - tal�n m�g nem is luxus-dolgokat - �s nem telik r�, akkor csak elkeseredhetn� k �s s�rhatn�k �letem v�g�ig. DE ha �gy kezdem el vizsg�lni a saj�t sorsomat, hogy:
van-e fedelem ------------ --------- ----- igen, van
van-e ruh�m ------------ --------- ------- igen, van. Nem �ppen divatos, eleg�ns, de igenis, van.
fagyoskodom- e t�len ------------ ---- nem, van f�t�s a lak�sban
�hezem-e ------------ --------- --------- -- nem. Lehet, hogy nem mindig azt eszem, amit megk�v�nok, lehet, hogy nem iszom naponta tejet, de hogy az �hs�g elker�l, azt az egyre g�mb�ly�d� alakom is �kesen bizony�tja. Nem �hezem. Az �r�s pedig azt mondja, ha mindezek megvannak, akkor adjunk �rte h�l�kat az �rnak. �s val�ban,

"Az �r az �n p�sztorom: nem sz�k�lk�d�m.
F�ves legel�k�n nyugtat engem, �s csendes vizekhez terelget engem." ( Zs.23,1-2.)

Teh�t elmondhatom, hogy igenis van mi�rt �r�ln�m.H�ny hajl�ktalan, �hez� cser�lne velem boldogan! H�ny �res, semmibe n�z� szem s�v�rogna az �n k�r�lm�nyeim�rt, ha ismern� sorsomat! H�ny ember mondhatn� nekem: j� neked! - de milyen kevesek azok, akik tudj�k, hogy val�ban, nagyon j� nekem, de nem az�rt, ami l�tszik, ami k�zzelfoghat�an van az orruk el�tt, hanem az�rt a gazdags�g�rt, ami nekem van f�lret�ve "otthon", �s amit soha senki el nem tud lopni t�lem! Ez�rt van �r�m�m �s b�kess�gem is.

Ha a testem kezdem el vizsg�lni, no akkor lehetn�k a legkev�sb� megel�gedve �nmagammal. �s itt most nem csup�n a k�lalakomr�l besz�lhetn�k - a "ritka-sz�p" hajamr�l, a t�lzottan is "teltkarcs�", eldeform�l�dott testemr�l, amilyent az emberek t�bbs�ge nem tudna elfogadni a saj�tj�nak - hanem a testem �llapot�r�l.
Amikor l�ttam a kezdeti id�ben a saj�t testem eltorzul�s�t, bizony �n se �r�ltem neki, nem tudtam magamat elfogadni olyannak, amilyen voltam. Elkeser�tett a meghajl� gerincem, az elereszked�, g�mb�ly�d� testem, a hajam hull�sa �s minden olyan k�ls� v�ltoz�s, ami a betegs�gemmel egy�tt j�rt, bele�rtve a korai �s rohamos �sz�l�st is. �gy a k�ls� v�ltoz�s rohamos bels� v�ltoz�st is hozott, �s a bels� le�p�l�s, roml�s volt a gyorsabb. Haragba voltam nem csak az eg�sz vil�ggal, de legf�k�ppen saj�t magammal.
DE tal�lkoztam VALAKIVEL, aki meggy�z�tt r�la, hogy neki �gy vagyok kedves, amint vagyok, fontos vagyok a sz�m�ra, szeret, elfogadott ilyennek, �s tanuljam meg magamat az � szem�vel l�tni.
�gy h�t kib�k�tett nem csak a vil�ggal, de �nmagammal is. Ha Neki nem tetszen�k �gy is, ha nem szeretne �gy is, akkor m�smilyenn� form�lna. Hasonl�tok R�, mert a k�pm�s�ra teremtett. �s csod�latosnak l�tom magamat is, ha az � szem�ben szeml�lem magam, mert szeret.
Az eg�szs�gemr�l akarok sz�lni, mert igaz�n sir�nkozni csak e f�l�tt tudn�k. Sz�tszedhetn�m magamat �zekre, minden porcik�m beteg lenne, kezdve a l�bam nagyujj�t�l eg�szen a hajam sz�l�nak a v�g�ig. T�l vagyok infarktuson, sztr�gon, a h�tam m�g�tt vannak m�r m�t�tek, �s vannak h�s�ges, �letemet v�gigk�s�r� nyavaly�im. "Tanuljon meg vele egy�tt �lni! - mondt�k az orvosok.
19 �ve lesz�zal�koltak, 18 �ve tol�kocsiban �l�k. Sok�ig azt mondogattam, hogy a gyomrom olyan, hogy "m�g a vassz�get is megehetem" - de most m�r ott is vannak probl�m�k. Viszont a fejemben - �gy v�lem - minden rendben van. De most m�r ott is lettek z�r�k - kering�si probl�m�k.(sztr� g)
�szint�n bevallom, hogy tartok ett�l az �j helyzett�l,f�lelmetes ek a t�netei, nem t�l rem�nykelt�k a kil�t�saim. Sz�val ism�t lenne mi�rt - nem ok n�lk�l - sir�nkozni, panaszkodni, elkeseredni. �jb�l meg tudn�m k�rdezni magamt�l, minek �lek, de mindezek ellen�re, s�t ezekkel egy�tt is igenis van okom arra, hogy �r�ljek! S�t b�zzak!
Vajon az ember csak testb�l �ll-e? Nincsenek �rz�sei, gondolatai, nincs lelke? Ha �gy lenne, akkor csak t�rgyak lenn�nk, amit mikor t�nkremegy, ki lehetne dobni a szem�tbe. (Sajnos sok embert �gy is kezelnek, amikor m�r meg�regszik, megbetegedik, �s ezzel megkeser�tik egy szebb rem�nyekre jogosult ember �let�nek am�gy is nehezebb v�g�t.)
Az ember azonban sokkal t�bb enn�l.
Szokt�k mondani, hogy az ember egy �rz� l�ny. Ez is igaz, de enn�l m�g mindig sokkal t�bb az ember. �rz� l�nyek az �llatok is, �k is tudnak �r�lni, szenvedni, vannak �szt�neik, �rz�seik, s�t sok n�v�ny is jel�t adja annak, hogy �rz�kel. A mim�za �sszeh�z�dik �rint�sre, a paprika levele haragosz�ldre v�ltozik, ha szomjas, vannak, amelyek k�vetik a nap f�ny�t, mint a napraforg� is, �s k�l�nb�z� dolgokra jelz�seket tudnak adni.
Az ember azonban sokkal t�bb, mint a n�v�ny, �s t�bb mint az �llat.
A t�rt�n�szek szerint att�l ember az ember, hogy eszk�z�ket k�pes haszn�lni, de vannak olyan �llatok is, amelyek szint�n k�pesek erre. S�t, van olyan majomfajta, amelyik a csapatszellemet kihaszn�lva, szinte szab�lyos csataterv szerint vad�szik. Csapd�ba csalja az ellenfel�t, �s �gy v�gez vel�k. Val�s�gos vad�szatot tartanak. Ez pedig m�r aligha csak egy szimpla, megszokott �rtelembe vett �szt�n - b�r tudatnak a legkev�sb� se mern�m nevezni ezt a megh�kkent� jelens�get.

Mi az teh�t, ami megk�l�nb�ztet minket, embereket minden m�s �l�l�nyt�l? Mit�l t�bb az ember? Mi az, ami minden emberben tiszteletrem� lt�, csod�latos?
Sz�momra - mostm�r - nagyon egyszer� a v�lasz. El�g �pp csak fel�tni az �r�st. Mindj�rt az elej�n megtal�ljuk r� a v�laszt: "�s mond� Isten: legyen ..." S �gy lett a vil�g. Lett a F�ld, az �gitestek, nappalok �s �jszak�k, �s �gy lettek az �l�l�nyek is, a n�v�nyek �s az �latok.
DE az ember NEM! Az embert Isten a saj�t kez�vel alkotta, k�pm�s�ra teremtette, �s �let gyan�nt a saj�t lelk�b�l lehelt bele.
Tetszett a saj�t alkot�sa - mint minden m�ve - de a kedvence az ember volt. Tetszett Neki, gy�ny�rk�d�tt benne, szerette. Szeretete olyan nagy volt,
"... hogy az � egysz�l�tt Fi�t adta, hogy valaki hisz �benne, el ne vesszen, hanem �r�k �lete legyen." (Jn.3,16.)

Istennek ez a v�gtelen szeretete t�lts�n be benneteket: Teri