A vese -- t�k�letes vegyi laborat�rium

���� K�rj�nk meg egy m�rn�k�t, hogy pr�b�ljon egy olyan
laborat�riumot l�tes�teni, amely mindennap k�pes lenne kivizsg�lni
�s megtiszt�tani k�r�lbel�l ezer liter fontos folyad�kot. E
folyad�k igen �sszetett vegy�let, sok szerves �s szervetlen
anyagot tartalmaz. A folyad�k bonyolult termel�si folyamaton megy
kereszt�l, mik�zben �sszetev�it �lland�an pontosan meghat�rozott
sz�zal�kar�nyban kell tartani.
���� �s mondjuk meg ennek a m�rn�knek azt is, hogy a
laborat�riuma, amelybe bele�p�t 250 kilom�ter hossz� speci�lis
cs�vecsk�t �s sz�mtalan apr� sz�r�t, ne legyen 15 dekagrammn�l
nehezebb. Melyik m�rn�k mern� ilyen nagy f�ba v�gni a fejsz�j�t?
Hogy teljesen elvegy�k a kedv�t, mondjuk el m�g neki azt is, hogy
ez a szerkezet k�r�lbel�l 70 �ven �t kell, hogy �zemeljen, �jjel-
nappal, teljesen �nm�k�d�en, minden emberi fel�gyelet n�lk�l.
���� M�gis minden emberi szervezetben (�s sok �llat test�ben is)
k�t ilyen vegyi laborat�rium, k�t vese m�k�dik. Sokkal
bonyolultabban, mint ahogy fentebb v�zoltuk. Nincs olyan m�rn�k,
sem orvos, aki teljesen meg tudn� magyar�zni, mi minden megy v�gbe
abban a k�t barna h�sdarabban, amely a gerinc�nkt�l jobbra �s
balra, legals� bord�ink magass�g�ban helyezkedik el.
���� Valamikor azt hitt�k, hogy a ves�k csup�n aff�le k�l�nleges
sz�r�k, a v�rt tiszt�tj�k. M�r ez sem volna jelent�ktelen dolog:
hetven-egyn�h�ny �v alatt naponta mintegy 1000 liter v�rt
tiszt�tani. Manaps�g azonban tudjuk, hogy a ves�k enn�l t�bbet is
tesznek: �k felel�sek szervezet�nk vegyi egyens�ly��rt. Nem
engedik meg, hogy a szervezet�nk megm�rgezze �nmag�t. A v�rben sok
elem �s vegy�let van, de pontosan meghat�rozott ar�nyokban. Ha
csak egy elemb�l n�h�ny sz�zal�knyival t�bbet tal�ln�nk, r�vid
id�n bel�l bek�vetkezne a hal�l. Valamivel t�bb k�lium p�ld�ul
azonnal meg�ll�tan� a sz�vver�st. A v�rben a vegy�letek azonos
ar�nyban kell, hogy szerepeljenek, ez pedig, j�l tudjuk, az
�lelmiszerek eset�ben nem �gy van. Az egyik �lelmiszer t�bbet, a
m�sik viszont kevesebb t�panyagot tartalmaz, �s mindez bejut a
v�rbe. Vajon ki �gyel arra, hogy a v�r �sszet�tele meg ne
bomoljon? A k�t vese!
���� Elmondtuk, hogy a ves�ken kereszt�l egy nap �s egy �jszaka
leforg�sa alatt mintegy ezerliternyi v�r �ramlik. Ennyi v�r nincs
a szervezet�nkben, de ugyanaz a v�r sokszor ker�l tiszt�t�sra --
�gy ,,j�n �ssze'' ennyi liter. Nagyon sok az egy tonna v�r! A
ves�k pedig, fel�p�t�s�kn�l, m�k�d�s�kn�l fogva, k�pesek voln�nak
enn�l kilencszer t�bb mennyis�get is megtiszt�tani. Minek akkor ez
a nagy kapacit�s? Vagy tal�n ez a term�szet �resj�rata? Hasonl�an
tesznek a j� m�rn�k�k is. Ha p�ld�ul egy h�d el�tt a k�zleked�si
t�bla jelei, hogy azon legfeljebb az 5 tonn�s j�rm�vek haladhatnak
�t, a h�d val�sz�n�leg nem szakadna le, ha �thaladna rajta egy 10
tonn�s g�pj�rm�. T�bbet elb�r, mint amennyit a h�d biztons�ga
�rdek�ben felt�ntettek rajta. A ves�k is a sz�ks�gesn�l sokkal
,,munkab�r�bbak'', mert mindenre kell sz�m�tani. Vese n�lk�l nem
�lhet az ember. Ez�rt a term�szet felk�sz�lt arra a helyzetre, ha
az egyik vese teljesen megbetegszik. Akkor a m�sik k�pes, minden
neh�zs�g n�lk�l, dolgozni helyette. S ha net�n csak a jobb vagy
csak a bal vese maradna eg�szs�ges, az ember �letben maradna, mert
m�g ez a r�sz is k�pes naponta 1000 liter v�r megtiszt�t�s�ra.
���� Szabad szemmel l�tjuk, a vese bel�lr�l szivacsos
vel��llom�nyb�l �ll. Minden szemcse a mikroszk�p alatt
cs�vecsk�knek l�tszik, ezek az �gynevezett nephronok. A nephron
gomolyagb�l (glomerulus) �s csatorn�csk�b�l (tubulus) �ll. A
gomolyag az apr� hajsz�lereken �t felsz�vja a v�rt, de a
v�rsejtecsk�k n�lk�l. Minden ves�ben k�r�lbel�l 250 kilom�ternyi
csatorn�cska (tubulus) van. A cs�vecsk�k megtartj�k a v�r sz�m�ra
sz�ks�ges �s n�lk�l�zhetetlen alkot�elemeket, a k�ros vagy
felesleges alkot�elemeket pedig a h�gyh�lyagon kereszt�l t�vol�tja
el a szervezet.
���� Mindezt m�r tudjuk a term�szettudom�nyoknak, az emberi test
anat�mi�j�nak �s fiziol�gi�j�nak k�sz�nhet�en. Mi k�ze van ehhez a
vall�snak? Van is, meg nincs is k�ze. A vese fel�p�t�s�t nem a
vall�sb�l, hanem a term�szettudom�nyok r�v�n ismert�k meg.
Elfogadtuk a tud�sok magyar�zat�t. De elgondolkozunk a t�nyeken.
Lehets�ges-e, hogy egy ilyen bonyolult �s �rt�kes vegyi
laborat�rium l�trej�hetett valamilyen �sz tev�kenys�ge n�lk�l?
Hihetj�k-e azt, hogy sok milli� �vvel ezel�tt, amikor megjelent az
els� �l�l�ny ves�vel, az ,,anyaterm�szet'' �gy �ntudatlanul �s
�rtetlen�l, mit sem tudva a vese szerkezet�r�l, ilyen b�lcs tervet
�tl�tt ki? Hogy �ntudatlanul kisz�m�totta a v�rben a k�l�nf�le
elemek �s vegy�letek sz�zal�kar�ny�t, �s megtan�totta a ves�ket,
hogy �n�ll�an megk�l�nb�ztess�k a savakat, b�zisokat �s s�kat, a
fontos �s k�ros anyagokat? Hogy 250 kilom�ternyi finom cs�vecsk�t
15 dekagramm h�sba helyezett el, egy olyan berendez�sbe, amely
vagy 70 �vig dolgozik sz�net �s minden jav�t�s n�lk�l, teljesen
�nm�k�d�en?
���� A t�nyekr�l szem�lyes tapasztalatunkb�l szerz�nk tudom�st,
vagy a term�szettudom�nyok k�zlik vel�nk. Ha e t�nyek alapj�n arra
k�vetkeztet�nk, hogy a term�szet nem a vak er�k v�letlen �s
�ntudatlan fejl�d�s�nek m�ve, hogy egy ilyen vil�g teremt�s�ben
valamilyen �rtelem kellett hogy k�zrem�k�dj�k, ez m�r a j�zan�sz
filoz�fi�ja. Ha ezt az �rtelmet felismerj�k, �s Istennek ismerj�k
el, aki nemcsak t�m�nyeket adott a term�szetnek, hogy igazi
term�szett� legyen, hanem nek�nk is a maga erk�lcsi t�rv�ny�t,
hogy igazi emberekk� v�ljunk -- akkor ez m�r hit.

Zivko Kustic: A term�szet Istenr�l besz�l